Zoltai Ákos;

korrupció;Országgyűlés;törvénymódosítás;politikusok;Transparency International Magyarország;

2017-09-20 07:03:00

Rács mögé a korrupt politikussal? - Itt még nem tartunk

Pótcselekvés az Országgyűlés részéről a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre növelése – reagálta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra, hogy a parlament tegnap a Jobbik kezdeményezésére egységesen a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról döntött.

Nem vett részt az ülésen 29 képviselő, köztük Orbán Viktor, Budai Gyula és Szijjártó Péter mellett a Jobbik hat képviselője, továbbá például a szocialista Mesterházy Attila, Szakács László és Tóth Bertalan, Harangozó Gábor, Tóth Csaba, Velez Árpád és 4 DK-s képviselő, utóbbiak régóta bojkottálják az üléseket. Ennél azonban sokkal meglepőbb, hogy ott volt az ülésen, mégsem szavazott a fideszes Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Több ellenzéki vélemény szerint csupán Vágó Gábor volt LMP-s politikus aláírás-gyűjtő kampányától rémültek meg annyira a kormánypártok – a kezdeményezésben ugyancsak a 12 éves elévülési idő szerepelt –, hogy okafogyottá tegyék a kezdeményezést. Erre Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: az aláírás-gyűjtés hecckampányt csinált volna egy marginális szabályozási kérdésből. Valójában épp a kormányoldalhoz köthető, s általa támogatott Alapjogokért Központ szakértője volt az, aki korábban kúriai felülvizsgálati kérelemmel kívánta megakadályozni a népszavazást ebben az ügyben.

Más kérdés, hogy a TI Magyarország jogi igazgatója szerint a mostani törvénymódosításnak nincs sok értelme. Hiába hosszabb ugyanis az elévülési idő, attól, hogy hosszabb ideig lehetne üldözni a korrupciót, az még változatlanul alacsony kockázatú és nagy haszonnal kecsegtető bűnözési forma marad, egyben jó befektetés, de csak az elkövetőknek. Vagyis sem a lebukás kockázata nem lesz nagyobb, sem annak az esélye, hogy a korrupciós bűncselekmények elkövetői rács mögé kerülnek – érvelt Ligeti.

A most elfogadott módosítás ráadásul kizárólag a korrupciós bűncselekmények – különféle vesztegetések, befolyással üzérkedések, s egyebek – elkövetőit fenyegeti, miközben érintetlenül hagyja a hűtlen kezelésként, hanyag kezelésként, sikkasztásként, vagy hivatali visszaélésként megnyilvánuló közpénz-lenyúlásokat. Ligeti kérésünkre konkrét példát is mondott: a Magyar Nemzeti Bank alapítványi „közpénz-zsonglőrködései" a TI Magyarország szerint bő 250 milliárdos hűtlen kezelést valósítottak meg, ám feljelentésük ellenére az ügyészség semmilyen vizsgálatot nem indított az ügyben. A kedden elfogadott módosítás ezen három okból sem változtat: a hűtlen kezelés nem korrupciós bűncselekmény, ezért nem terjed ki rá a módosítás, az MNB az elévülési szabály módosítását megelőzően tolta ki a nemzeti vagyont az alapítványaiba, és az elévülés szigorításának nincsen visszaható ereje. A harmadik ok, hogy az elévülési idő hosszától függetlenül nincs mód arra, hogy a tétlenkedő ügyészséget mozgásba tudja hozni bárki. Téved az is, aki azt hiszi, hogy az elévülési idő hosszabbítása lehetővé teszi, hogy a 2010 után elkövetett korrupciós bűncselekmények egészen 2022-ig üldözhetőek lesznek. Valójában csak a 2017 után elkövetett korrupció üldözhetősége hosszabbodik meg.