Leírhatatlan állapotok Mexikóban - Legalább 248 a halottak száma (Fotók!)

Publikálás dátuma
2017.09.20 10:43

Fotó: /
Az idővel futnak versenyt mentőalakulatok Mexikóban. A pusztító erejű, Richter skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés áldozatainak száma már majdnem eléri a háromszázat. A mexikói főváros egy részében megszűnt az áramszolgáltatás és a telefonok sem működnek, így sokan nem tudnak kapcsolatba lépni szeretteikkel.  A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: Margarito Perez / Alejandro Ayala/ CESAR VICUÑA/ Carlos Tischler/ Fernando Ramirez /NurPhoto

Az ország már éppen kezdett felocsúdni a két héttel ezelőtti földrengésből, amikor ismét bekövetkezett a természeti katasztrófa. A keddi földrengés epicentruma 120 kilométerre délkeletre volt a metropolisztól, a Puebla szövetségi tagállambeli Raboso település közelében,  51 kilométeres mélységben. Az első nagy erejű földmozgást 11 utórengés követte.

Luis Felipe Fuente, a mexikói polgári védelem vezetője Twitter-üzenetében tájékoztatott arról, hogy legalább 248 halottja van a keddi mexikói földrengésnek, és a legtöbben a fővárosban haltak meg. A fővárosban 117-en haltak meg, 72 áldozata van a földrengésnek a tőle délre fekvő Morelos tagállamban, 43 halottról tudnak Puebla tagállamban, ahol a földrengés központja volt, illetve 12-en haltak meg a fővárost körülvevő Mexico tagállamban és hárman Guerreróban.

Félő, hogy jelentősen tovább nő a halálos áldozatok száma, mert több toronyház is összeomlott. A hatóságok szerint 44 ház omlott össze és 29 alatt találhatnak még túlélőket. Mexikóvárosban egy XVII. századi templom tetőszerkezete is beomlott, ahol éppen keresztelőt tartottak. A metropoliszt sűrű füstfelhő borította el, ez a televíziós felvételeken is jól látható volt. Több helyen megnyílt az aszfalt. Roma és a féli Cuernavaca elővárosban iskola omlott össze. Sok gyermek rekedt a romok alatt, mivel – helyi idő szerint délben történt a tragédia - éppen tanítás zajlott. Több tucatnyian vesztették életüket Morelos szövetségi államban. Áldozatokat jeleztek továbbá Puebla államból. 500 katona és a polgári védelem 200 tagja kutat túlélők után. 

A polgári védelem szerint sokan az égő házakban rekedtek. Mások pánikszerűen rohantak az utcára. Teljesen átláthatatlan helyzet alakult ki. A rengésre helyi idő szerint délben került sor. A polgári védelem irányítója, Luis Felipe Puente óva intette az embereket attól, hogy használják a liftet. Egyúttal felszólította őket arra, ne terjesszenek rémhíreket. Enruque Pena Nieto elnök összehívta a nemzeti megmentési tanácsot, hogy „értékeljék a helyzetet és meghozzák a szükséges intézkedéseket”.

A CFE áramszolgáltató szerint több milllóra tehető az elektromos áram nélkül maradt állampolgárok száma. Nieto elrendelte több kórház evakuálását, melyek épületében károk keletkeztek. A pácienseket más kórházakban helyezik el. A mexikói tőzsdén felfüggesztették a kereskedést. A mexikóvárosi egyetem bejelentette, minden rendezvényt bizonytalan időre felfüggesztenek. Az iskolákban sincs tanítás. Mexikóvárosban elővárosaival együtt 20 millióan élnek.

A természeti katasztrófa erejét mutatja - Rick Aster amerikai geofizikus szerint -, hogy nagyobb energia szabadult fel annál is, mintha egy hidrogénbombát robbantottak volna. Mint a német Bild lapnak elmondta, bár a földrengés előrejelzés sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, továbbra sem tudják megmondani, mikor következhet be egy ilyen katasztrófa. 

Mexikóban 32 éve történt a legsúlyosabb földrengés, amelyben 10 ezren vesztették életüket. Akkor is sokan haltak meg a fővárosban. A tragédia után stabilabb házakat építettek, s különleges riasztási rendszert építettek ki hasonló drámai esetekre. A katasztrófavédelem legutóbb kedden gyakorlatozott.

Szerző
2017.09.20 10:43
Frissítve: 2017.09.20 23:20

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/