Felcsúti vonatozás - Tiszteletkörök óvatos bírálattal

Publikálás dátuma
2017.09.20 22:51
Az EP szakbizottsági küldöttsége látszólag jól érezte magát. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Aligha tárt fel meghökkentő tényeket hazai látogatása során az uniós delegáció, így egyelőre az sem derült ki, miért félt annyira a magyar kormány a terepszemlétől. A vizsgálat folytatódik.
FOTÓ: MTI

FOTÓ: MTI

Nemcsak ingyenjegyet kaptak a Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrei a felcsúti kisvasútra a Mészáros Lőrinc vezette üzemeltetőtől: az egyik ellenőrnek még azt is megengedték, hogy vezesse a mozdonyt. A költségvetési ellenőrzési bizottság (CONT) vezetője, a néppárti Ingeborg Grässle a bizottság szerdai, elutazás előtti sajtótájékoztatóján meg is jegyezte: a kolléga igazán örült a ritka lehetőségnek. A kis közjáték is rámutatott arra: tévedett, aki arra gondolt, hogy a Magyarországon három napig uniós nagyberuházásokat vizsgáló EP-bizottság hazai terepszemléjének azonnali és súlyos következményei lesznek.

Grässle a sajtótájékoztatón rendkívül diplomatikus volt: hosszan dicsérte a magyar kormány együttműködési készségét, és bizonygatta, ittlétük teljesen rutinszerű, hétköznapi látogatás volt. Csak itt-ott szúrt be egy-egy óvatos bírálatot. A mintegy kétmillió eurós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasút kapcsán is csak annyit jegyzett meg: „Ez a projekt volt az, ahol nem igazán értettük, hogy a régiófejlesztési programfejlesztés részeként nem lehetett volna helyesebben elkölteni ezt a pénzt”. Ha lehet, még óvatosabb volt az OLAF által már elmarasztalt, Rogán Antalhoz kötődő Budapest Szíve beruházás kapcsán: "a bizottság hazatérve majd átnézi a beruházás adatait". Lapunk kérdésére a képviselőnő erről csak annyit árult el: vannak még lezáratlan kérdések az ügy körül – így a kormány és a Európai Bizottság jelenleg is alkudozik arról, mennyit kelljen az országnak visszafizetnie a 9,9 milliárd forintos uniós támogatásból. Továbbá magyar részről „vitatják” az OLAF állításait – írta körbe Grässle megint csak diplomatikusan azt, hogy a magyar rendőrség ejtette a nyomozást.

"Gyümölcsözőnek" minősítette a képviselőnő Polt Péter legfőbb ügyésszel folytatott tárgyalásait is. Polttal végigvették az összes, OLAF által feltárt itteni uniós pályázati csalást. A német képviselőnő mindössze azt sajnálta, hogy Magyarország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Bár – jegyezte meg Grässle – személyesen az volt a benyomása, hogy Polt Péter maga nem zárkózna el az ötlettől. Újságírói kérdésre elismerte: a tárgyaláson szóba került Polt összeférhetetlensége, illetve fideszes kötődése is, de a képviselőnő szerint erre is kielégítő magyarázatot adott neki a legfőbb ügyész.

„Részben igazuk van, részben még le kell ellenőrizni az állításaikat” – utalt Ingeborg Grässle a magyar korrupcióellenes civil szervezetek több megállapítására, többek között alighanem arra, hogy a magyar közbeszerzések egyharmad egyszereplős. A küldöttség kedden, Polt Péterrel való találkozás után ült asztalhoz a Transparency International, a K-monitor és a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársaival. Ugyanakkor a Grässle a sajtótájékoztatón is megjegyezte, hogy nálunk a legtöbb egyszereplős közbeszerzés, illetve arányaiban Magyarországtól kér vissza a legtöbb uniós támogatást a bizottság, amit végső soron a magyar adófizetőknek kell kifizetniük – mondta Ingeborg Grässle.

A szokásos menetrend szerint a magyar helyszíni szemle után a bizottság néhány hónap múlva készíti el végleges jelentését a látogatásról, ám mint arról írtunk, a CONT csak észrevételeket tehet a Európai Parlament felé.

Emberi jogok: Magyarország a szégyenpadon
Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál. Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.
2017.09.20 22:51

Túlterjeszkedő vagyonbevallás: a fideszes politikust nem érdekli a bíróság, a sajátjának nyilvánította testvére földjeit

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:21
Korábbi felvétel
Fotó: / Molnár Ádám
Vesztesként jött ki a birtokmegosztási perből, de szerepeltette az ingatlanokat a képviselői bevallásában. Öccse Orbán Viktorhoz fordult.
Vesztesként jött ki L. Simon László a testvérével folytatott hosszas birtokmegosztási perből, a bíróság tavasszal megfosztotta a Velencei-tó mellett fekvő családi szőlőbirtok jelentős részétől. A Fidesz politikusa azonban szokatlan húzással azokat az ingatlanokat is beleírta parlamenti képviselői bevallásába, amik már jogerősen nem az ő tulajdonát képezik – írja a 24.hu. L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. A 31 ingatlan között viszont felsorolt számos olyan birtokelemet is, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia az öccsének. A portál felidézi, hogy az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor. A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés. A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon viszont júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket, pedig a vagyonnyilatkozatnak elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.

Orbánhoz fordult L. Simon öccse

A portál szerint L. Simon öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól: „Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?” A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától. A 24.hu megkereste L. Simon Lászlót, hogy megtudja, miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”. „Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban” – állította. A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
2018.07.18 08:21
Frissítve: 2018.07.18 08:21

Kiadták a figyelmeztetést – Viharos szél jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Többfelé eső, zápor, zivatar is lehet. 30 fok körüli maximumokat mérhetünk.
A fővárosra és Pest, valamint Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna és Veszprém megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az érintett területeken a legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 kilométert. Az OMSZ előrejelzése szerint többnyire erősen felhős idő várható, inkább csak rövidebb napos időszakokra számíthatunk. Főként a Dunától keletre több helyen várható eső, zápor, néhol zivatar is lehet. Az erős északnyugati szelet nagy területen viharos lökések kísérhetik. A csúcshőmérséklet általában 24 és 30 fok között várható, de az Alföldön helyenként hűvösebb lehet. Késő estére 17 és 22 fok közé hűlhet le a levegő. 
2018.07.18 07:03
Frissítve: 2018.07.18 07:03