Egyházak - Az erszény nem tért meg

Publikálás dátuma
2017.09.21 07:00
MAGYARPOLÁNY A kálvária 1770 körül készült, a Listner fivérek alkotása. FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Megközelítőleg 450 millió forintot és több mint 120 ezer adófelajánlót veszítettek egyetlen év leforgása alatt a nagy keresztény egyházak.

Ne a külső körülményeket hibáztassuk állandóan, hanem személyesen erősítsük a magunk hitéletét – javasolta Fabiny Tamás evangélikus püspök a keresztény értelmiségiek hétvégi kongresszuson a Parlamentben. Valaki azt mondta – folytatta –, hogy az embernek utoljára a pénztárcája tér meg. Az evangélikus püspök szerint jó lenne, ha a hívek egyházi elköteleződése anyagiakban is megmutatkozna. Érdemes mindenkinek önmagában feltenni a kérdést, „támogatjuk-e eléggé akár anyagilag is a felekezeteinket, vagy csak az államtól, külső segítségtől kérünk támogatást”.

Fabiny püspök elmondta, hogy az egyszázalékos adófelajánlásokról szóló friss kimutatás alapján a nagy keresztény egyházak jelentős veszteséget szenvedtek el az előző évhez képest: akár a felajánlások számát, akár az összeget nézzük. Pedig az adófelajánlások nem rövidítik meg a pénztárcát. Az illető arról dönt, hogy az amúgy is befizetett szja egy százalékával melyik egyházat (a másik egy százalék esetében: melyik civil szervezetet) támogatja.

Csupán minimális időt- és energiát kellett volna áldozni az ajánlások kitöltésére. A csökkenés hátterében ugyanis valószínűleg az áll, hogy az adóhatóság – összességében pozitív lépésként – az eddiginél jóval szélesebb körben készítette el az állampolgárok adóbevallását. Az egyszázalékos felajánlásokról viszont továbbra is mindenkinek magának kellett volna gondoskodnia.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsorsa alátámasztja Fabiny Tamás állítását. A katolikus, a református és az evangélikus egyház támogatottsága is csökkent. A katolikus egyház egyszázalékos bevétele például mintegy 2,6 milliárd forintról 2,2 milliárdra esett. A veszteség a három egyháznál összesen csaknem 450 millió forint és 120 ezer adófizető.
Nem mintha a nagy keresztény egyházakat az anyagi ellehetetlenülés fenyegetné. A Fidesz nehezen követhető módon, de – pénz vagy ingatlanvagyon formájában – rendre milliárdos nagyságrendű különjuttatásokban részesíti a "természetes szövetségesének" tekintett felekezeteket. Az egyszázalékos adatok inkább abból a szempontból lehetnek aggasztók az egyházak számára, amiről Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélt: ha így megy tovább, akkor a hívek mindinkább elvárják majd a "külső segítséget", az állami támogatást. Az anyagi kiszolgáltatottság pedig nyilvánvalóan gyengíti az egyházi autonómiát, erősíti a függőségi viszonyt.

Az egyszázalékos listán előkelő helyen lévő baptisták is visszaestek, de egyik említett keresztény felekezet sem szenvedett el olyan drámai mértékű veszteséget, amilyet a Hit Gyülekezete. Azt, hogy a csökkenés korántsem törvényszerű, a krisnások példája bizonyítja: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége ilyen körülmények között is képes volt növelni – igaz, szerény mértékben – egyszázalékos bevételeit és a felajánlók számát.

Egyszázalékos felajánlásokból azok a vallási közösségek részesülhetnek, amelyeket a parlament (értsd: a Fidesz) „bevett” egyházként ismert el és rendelkeznek úgynevezett technikai számmal. Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség idén sem szerepelt az egyszázalékos adományok fogadására jogosult egyházak listáján. Az Iványi-féle felekezet a mindenben megfelelt a többször módosított egyházi törvény feltételeinek, a parlament ennek ellenére sem állította vissza a közösség egyházi státuszát. És annak ellenére sem, hogy évekkel ezelőtt – más vallási szervezetekhez hasonlóan – Iványiék is pert nyertek Strasbourgban, az emberi jogok európai bíróságán. A magyar parlament mindeddig nem gondoskodott a jogsértő állapot megszüntetéséről.

2017.09.21 07:00

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45