„Az ötvenes években volt ilyen” - Felzúdultak az egyetemi oktatók

Publikálás dátuma
2017.09.21 14:50
Forrás: Google Street View
Fotó: /
Egyenként akarta behívatni „elbeszélgetésre” a Putyin díszpolgári címe ellen tiltakozó oktatókat a Debreceni Egyetem (DE) kabinetfőnöke, Mészáros József, ám az érintettek ezt megtagadták. Sokan azt mondták: ez a módszer az ötvenes években volt divatos. A fórumon a Népszava is szóba került.

Ötven-hatvan oktató gyűlt össze „raportra” csütörtök reggel nyolc órára: Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológia Kar dékánja hívta őket össze egy megbeszélésre, tisztázandó, miért tiltakoztak az ellen, hogy az egyetem díszpolgári címet adományozzon Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Csakhogy a meghívót kiküldő dékán helyett Mészáros József, a DE kabinetfőnöke fogadta az oktatókat – az ő erős fideszes beágyazottságáról már írtunk: ő volt a Kósa Lajos által gründolt Debreceni Vagyonkezelő Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója.

Kérdések a kérdőíven:
1. Ki hívta össze a tanszéki megbeszélést?
2. Volt-e írásbeli előterjesztés?
3. Kiosztották/ismertették az Alkotmányjogi Tanszék álláspontját? Igen/nem
4. Kiosztották/ismertették a szenátusi - a díszpolgári címmel kapcsolatos - előterjesztést? Igen/nem
5. Kiosztották/ismertették a szenátusi döntést? Igen/nem 

Mindenkinek kiosztottak egy névre szóló, öt kérdésből álló kérdőívet, amelyek egyrészt arra vonatkoztak, hogy miként szerveződött a díszdoktori cím elleni „lázadás”, másrészt arra, hogy ismerték-e részleteiben a szenátusi döntést, mielőtt tiltakozni kezdtek. Mészáros József bejelentette: a kérdőívek kitöltése után mindenkivel egyenként szeretne elbeszélgetni az aula melletti rektori tanácsteremben.

Erre azonban egy emberként zúdultak fel a jelenlévők, s volt, aki bekiabálta, hogy ez az ötvenes években volt divatos módszer. - A „Putyin-ügytől” elsőként elhatárolódó Alkotmányjogi Tanszék vezető oktatója alaposan leiskolázta a kabinetfőnököt, amikor megkérdezte, hogy egyáltalán mi ez a vizsgálat, mi a jogi alapja, s hol szerepel a Szervezeti és Működési Szabályzatban egy ilyen eljárásnak a lehetősége – számolt be a Népszavának a történtekről az egyik raportra hívott oktató. Többen felvetették: mivel nevükkel ellátva kellene kitölteni a kérdőívet, s a kérdésfeltevés módja eleve irányítottnak tűnik, a válaszokkal később visszaélhet az egyetem. Volt, aki látványosan kettétépte a papírt, mások nem válaszoltak, s akadt, aki aláírás nélkül adta vissza a kitöltött kérdőívet.

Fábián István korábbi rektor is felszólalt, s elmondta: úgy érzi a kérdésekből, és az eddigi megnyilatkozásokból, hogy az egyetem vezetői szerint ő és az érintett tanszékek vezetői „szervezték” volna az ellenállást, ezért szívesen távozik, amíg a kollégái kitöltik a papírokat, nehogy közvetlen befolyásolással vádolják meg később. Azt is közölte: ő maga körlevélben kérdezte meg tanszéke munkatársait Putyin díszpolgári címéről, s a visszaküldött válaszok alapján fogalmazták meg a tanszéki állásfoglalást, ezt az interneten nyugodtan ellenőrizheti az egyetem vezetése, ha akarja. A volt rektor ezt követően demonstratív módon, elsőként adta le a kérdőívet a kabinetvezetőnek.

A kérdések egyike arra vonatkozott, miként hozhattak döntést az elhatárolódó oktatók, ha nem ismerték pontosan a szenátus eljárását ebben az ügyben. Egy felszólaló arról beszélt a helyszínen: a Népszava írta meg elsőként, hogy Putyin díszpolgári címet kaphat, ezt követően pedig az egyetem kiadott egy, a hírt megerősítő sajtóközleményt – e kettő elég tájékoztatásul szolgált az érintett oktatóknak, hogy kialakítsák véleményüket az ügyben. Többen kifogásolták, hogy az ominózus szenátusi döntés teljes jegyzőkönyve még mindig nem nyilvános, s nincs rajta az intézmény honlapján. Mások felszólították Mészáros Józsefet: tolmácsolja a távol maradó Szilvássy Zoltán rektor felé, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot az általa megsértett, „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen” balfácánoknak nevezett egyetemi oktatóktól.

Többen tiltakoztak
Nemcsak az Alkotmányjogi, majd a Szervetlen és Analitikai Kémiai, az Analízis és a Fizikai Kémiai tanszék is határolódott el attól, hogy az egyetem díszpolgárává váljon Vlagyimir Putyin. Erdős Melinda egyetemi docens, aki 2014-ben kapott „Rektori Dicséretet” szerdán visszaküldte azt a rektornak, korábban pedig a tudományos élet olyan emblematikus alakjai is tiltakoztak, mint Vajda Mihály filozófus, aki lemondott professor emeritus címéről, illetve Váradi András az MTA doktora, az Academia Europaea tagja, aki az ÉS-ben egy nyílt levélben közölte: megszakítja kapcsolatát az egyetemmel, amíg vissza nem vonják a fenti intézkedést.



2017.09.21 14:50

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24