„Az ötvenes években volt ilyen” - Felzúdultak az egyetemi oktatók

Publikálás dátuma
2017.09.21 14:50
Forrás: Google Street View
Fotó: /
Egyenként akarta behívatni „elbeszélgetésre” a Putyin díszpolgári címe ellen tiltakozó oktatókat a Debreceni Egyetem (DE) kabinetfőnöke, Mészáros József, ám az érintettek ezt megtagadták. Sokan azt mondták: ez a módszer az ötvenes években volt divatos. A fórumon a Népszava is szóba került.

Ötven-hatvan oktató gyűlt össze „raportra” csütörtök reggel nyolc órára: Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológia Kar dékánja hívta őket össze egy megbeszélésre, tisztázandó, miért tiltakoztak az ellen, hogy az egyetem díszpolgári címet adományozzon Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Csakhogy a meghívót kiküldő dékán helyett Mészáros József, a DE kabinetfőnöke fogadta az oktatókat – az ő erős fideszes beágyazottságáról már írtunk: ő volt a Kósa Lajos által gründolt Debreceni Vagyonkezelő Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója.

Kérdések a kérdőíven:
1. Ki hívta össze a tanszéki megbeszélést?
2. Volt-e írásbeli előterjesztés?
3. Kiosztották/ismertették az Alkotmányjogi Tanszék álláspontját? Igen/nem
4. Kiosztották/ismertették a szenátusi - a díszpolgári címmel kapcsolatos - előterjesztést? Igen/nem
5. Kiosztották/ismertették a szenátusi döntést? Igen/nem 

Mindenkinek kiosztottak egy névre szóló, öt kérdésből álló kérdőívet, amelyek egyrészt arra vonatkoztak, hogy miként szerveződött a díszdoktori cím elleni „lázadás”, másrészt arra, hogy ismerték-e részleteiben a szenátusi döntést, mielőtt tiltakozni kezdtek. Mészáros József bejelentette: a kérdőívek kitöltése után mindenkivel egyenként szeretne elbeszélgetni az aula melletti rektori tanácsteremben.

Erre azonban egy emberként zúdultak fel a jelenlévők, s volt, aki bekiabálta, hogy ez az ötvenes években volt divatos módszer. - A „Putyin-ügytől” elsőként elhatárolódó Alkotmányjogi Tanszék vezető oktatója alaposan leiskolázta a kabinetfőnököt, amikor megkérdezte, hogy egyáltalán mi ez a vizsgálat, mi a jogi alapja, s hol szerepel a Szervezeti és Működési Szabályzatban egy ilyen eljárásnak a lehetősége – számolt be a Népszavának a történtekről az egyik raportra hívott oktató. Többen felvetették: mivel nevükkel ellátva kellene kitölteni a kérdőívet, s a kérdésfeltevés módja eleve irányítottnak tűnik, a válaszokkal később visszaélhet az egyetem. Volt, aki látványosan kettétépte a papírt, mások nem válaszoltak, s akadt, aki aláírás nélkül adta vissza a kitöltött kérdőívet.

Fábián István korábbi rektor is felszólalt, s elmondta: úgy érzi a kérdésekből, és az eddigi megnyilatkozásokból, hogy az egyetem vezetői szerint ő és az érintett tanszékek vezetői „szervezték” volna az ellenállást, ezért szívesen távozik, amíg a kollégái kitöltik a papírokat, nehogy közvetlen befolyásolással vádolják meg később. Azt is közölte: ő maga körlevélben kérdezte meg tanszéke munkatársait Putyin díszpolgári címéről, s a visszaküldött válaszok alapján fogalmazták meg a tanszéki állásfoglalást, ezt az interneten nyugodtan ellenőrizheti az egyetem vezetése, ha akarja. A volt rektor ezt követően demonstratív módon, elsőként adta le a kérdőívet a kabinetvezetőnek.

A kérdések egyike arra vonatkozott, miként hozhattak döntést az elhatárolódó oktatók, ha nem ismerték pontosan a szenátus eljárását ebben az ügyben. Egy felszólaló arról beszélt a helyszínen: a Népszava írta meg elsőként, hogy Putyin díszpolgári címet kaphat, ezt követően pedig az egyetem kiadott egy, a hírt megerősítő sajtóközleményt – e kettő elég tájékoztatásul szolgált az érintett oktatóknak, hogy kialakítsák véleményüket az ügyben. Többen kifogásolták, hogy az ominózus szenátusi döntés teljes jegyzőkönyve még mindig nem nyilvános, s nincs rajta az intézmény honlapján. Mások felszólították Mészáros Józsefet: tolmácsolja a távol maradó Szilvássy Zoltán rektor felé, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot az általa megsértett, „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen” balfácánoknak nevezett egyetemi oktatóktól.

Többen tiltakoztak
Nemcsak az Alkotmányjogi, majd a Szervetlen és Analitikai Kémiai, az Analízis és a Fizikai Kémiai tanszék is határolódott el attól, hogy az egyetem díszpolgárává váljon Vlagyimir Putyin. Erdős Melinda egyetemi docens, aki 2014-ben kapott „Rektori Dicséretet” szerdán visszaküldte azt a rektornak, korábban pedig a tudományos élet olyan emblematikus alakjai is tiltakoztak, mint Vajda Mihály filozófus, aki lemondott professor emeritus címéről, illetve Váradi András az MTA doktora, az Academia Europaea tagja, aki az ÉS-ben egy nyílt levélben közölte: megszakítja kapcsolatát az egyetemmel, amíg vissza nem vonják a fenti intézkedést.



2017.09.21 14:50

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45