Sokk és gyász Mexikóban

Két nappal a hatalmas földmozgások után sem állt le a mentés Mexikóban. Az ország középső részét kedden rázta meg 7,1-es erősségű földrengés, melynek epicentruma Raboso település közelében, Mexikóvárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. Az első nagy erejű földmozgást 11 utórengés követte.

A természeti katasztrófa eddig mintegy 250 halálos áldozatot követelt, a BBC információi szerint a mentőalakulatok továbbra is nagy erőkkel dolgoznak az összedőlt iskolaépületek környékén. Az egyik fővárosi iskolában legalább 21 gyerek és 5 felnőtt halt meg, amikor az épület összeomlott. Egy 12 éves kislány úgy menekült meg, hogy az asztal alá bújt. Enrique Pena Nieto mexikói elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére.

Ronaldo SCHEMIDT / AFP

A Vas megyei hírportál információi szerint magyar túlélője is van a földrengésnek: A kétgyermekes, Bükről származó asszony a portálnak elmondta: néhány másodperccel a rengés előtt hallották a riadót, azonnal kiszaladtak az udvarra. "A környéken megbénult a közlekedés, nem működtek a telefonvonalak. Szinte teljesen megállt az élet" - mondta.

Sok tényezőtől függ a földrengések okozta kár: az erősségén túl a mélységétől, a geológiai viszonyoktól, és attól is, mennyire van közel lakott terület - emelte ki Tóth László szeizmológus az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. A földrengések jelentős része ebben a térségben keletkezik. Most a csendes-óceáni, az észak-amerikai és egy kisebb tektonikai lemez találkozásánál alakult ki. Itt évente mintegy 8 centiméter körüli mozgás van, ez a Föld legintenzívebben deformálódó része. A mostani, 7-es erősségű rengés valamivel kisebb, 50-60 kilométer hosszú törést okozott. Ezeknek azért is van jelentősége, mert gyakran tapasztalható, hogy később ilyen törések mentén keletkeznek földrengések - fejtette ki.