Vonat, rablás

Az országgyűlés a kormány előterjesztésére 2001-ben elfogadott törvénnyel mintegy 2,7 milliárd forintos támogatást biztosított Alcsútdoboznak, Felcsútnak és további négy környékbeli településnek belterületi vízelvezetés céljára. A támogatással a hasonló célra az adott évben megszavazott teljes összeg mintegy 90 százalékát egyetlen kistérség kapta. A végrehajtott vízügyi beruházást követően a térségben a termőföldárak jelentősen megemelkedtek; 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84 százalékkal növekedett.

A fent idézett szöveg annak a korabeli parlamenti vizsgálóbizottságnak a részjelentéséből származik, amely az Orbán-család anyagi gyarapodását elemezte. Foglalkozhatnánk azzal is, hogy természetesen a miniszterelnöki famíliának is voltak és vannak – mélyen a piaci ár alatt megvásárolt, majd alaposan felértékelődött - földjei a környéken, de ez a mostani történet nem erről szól. Nem arról, hogy hogyan lesz mindannyiunk közös adóbefizetéseiből a hatalom döntései nyomán magánvagyon a hatalom birtokosainak zsebében, hanem arról, hogy teljes szabadságot élvez-e a kormány a közpénzek elköltésekor, vagy vannak bizonyos megkötések, amikhez tartania kell magát.

2001-ben a belvíz elleni védekezésben létezett egy prioritási lista, amit az egyes területek veszélyeztetettsége alapján állítottak össze. Ha volt az államnak pénze belvízvédelemre, akkor elsőként a lista első helyén lévő település problémáit oldották meg; ha maradt még pénz, a másodikét, és így tovább. Amikor a fenti eset megesett, Felcsút és vidéke országosan nem volt benne az első százban sem (!), egy kormánydöntéssel mégis megkaphatta az éves keret kilenctizedét úgy, hogy abból az akkori miniszterelnök legszűkebb környezete kimutathatóan sokat profitált. Orbán Viktor elvette a közpénzt a veszélyeztetett területektől, hogy egy nem veszélyeztetett területen (ahol a felesége is birtokos volt) értéknövelő beruházásokra fordítsa.

És pontosan ugyanez a lényege az EP-ellenőrök által a héten meglátogatott felcsúti kisvasút ügyének is. Nem az a döntő kérdés, hogy a vasútvonal kihasználtsága eléri-e, amit az uniós támogatásért cserébe ígértünk (egyébként nem éri el, a harmadát sem). Hanem az, hogy a hatályos alkotmány és a törvényeink szerint szabad keze van-e a kormánynak a pénzköltésben. Vagy pedig létezik egy lista: az elején a leghasznosabb dolgok vannak, amelyek esetében az állami beruházás a legtöbb közhasznot eredményezi, az alján meg a kevésbé fontosak, és ha mondjuk az EU-tól pénzt kapunk, akkor először a lista tetején lévő projekteket kell megvalósítani.

Ha van ilyen lista, és a fontossági sorrend szerint haladunk rajta, akkor Magyarország működő demokrácia, ahol a jog uralkodik, és a kormányzás a közjót szolgálja. De ha a felcsúti projekt ezúttal sem volt benne az első százban, és mégis jutott rá a pénzünkből a sokkal fontosabb, égetően szükséges közkiadások helyett, akkor minket (már megint) kifosztottak. És még csak nem is ismeretlen a tettes.

2017.09.23 08:10

Tovább tart a bérek meredek emelkedése – a statisztikában

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:49

Fotó: Népszava/
Az átlag mindig torzít, ráadásul csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait veszi figyelembe a KSH.
Továbbra is két számjegyű a bérek átlagos emelkedése Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset egyébként a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó pedig 215 000 forint volt. 
A valóban impozáns számok azonban torzítanak
– mondta egy a statisztikai számbavétel módszereit alaposan ismerő forrásunk.  Manapság ugyanis a topmenedzserek, a vezető állásban lévő orvosok, bírák, de még az üzletláncok regionális vezetőinek átlagkeresete többszöröse a statisztikai átlagnak. Éppen ezért az Európai Unió számos tagállamában már súlyozott átlagot, a mediánt alkalmazzák, amelyik hitelesebb képet nyújt a jövedelmekről. Ez az az érték, amelyiknél a számba vett emberek fele kevesebbet, míg a másik fele többet keres. Az is hitelesebb képet nyújtana, ha nem csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait vennék figyelembe, mert így 800 ezer alkalmazott kiesik a statisztikai számbavétel köréből. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára lehet számítani - közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedéssel számol, amely a várt 2,7 százalékos infláció mellett nyolc százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet.
Szerző
Témák
bérKSH
2018.07.20 19:49
Frissítve: 2018.07.20 20:09

Közel hatvanmilliárdos közbeszerzést nyelt le a Mészáros-gömböc

Publikálás dátuma
2018.07.20 11:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gigatendert vitt el a Mészáros-érdekeltségnek számító R-Kord, ők építhetik ki az országos GSM-R vasúti kommunikációs hálózatot. A tervezettnél harmadával drágábban dolgoznak, de ez sem jelentett gondot.
Hatalmas összegű, 58,9 milliárd forintos értékű közbeszerzési pályázaton nyert Mészáros Lőrinc cége, derül ki az európai közbeszerzési értesítőből: a felcsúti bejegyzésű R-Kord Kft az I-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciummal építheti ki a vasúti GSM-R kommunikációs hálózatot, közel 2250 kilométeres szakaszon. A megbízáshoz hozzátartozik fényvezető kábelek fektetése és az optikai hálózatot fenntartó-működtető infrastruktúra tervezése és kialakítása is. 
A tender értékét eredetileg 39, 1 milliárd forintra becsülte a munkára ajánlatot kérő NIF Zrt., Mészárosék azonban harmadával drágábban vállalták és nyerték meg a közbeszerzést.
A Mészáros Lőrinchez köthető érdekeltségek elképesztő ütemben növekednek, nem telik egy úgy nap, hogy ne kerülne nyilvánosságra valamelyik újabb beruházásuk, pályázati győzelmük. Csütörtökön írtuk meg , hogy a felcsúti mágnáshoz tartozó Mediaworks Hungária Zrt. nyerte el a székesfehérvári médiaközpont 42 milliós hirdetési tenderét (nem mellesleg a Mediaworks nyomtatja a FehérVár Magazin példányait is) néhány órával később pedig kiderült, hogy Mészáros Lőrinc 2020-tól aprópénzért veheti tíz évre bérbe a kaposvári Deseda-kempinget, amit még az átvétel előtt 2,4 milliárd forintnyi közpénzből négycsillagossá tuningolnak
2018.07.20 11:20