Titok, mit vártak Vonától

Publikálás dátuma
2017.09.23 07:07
Török Gábor politológus 2012 elején a Közgázon egy asztalhoz ültette Pintér Sándor belügyminisztert és Vona Gábort. FOTÓ: MTI/MÁ
Fotó: /
A Jobbik bejelentette, hogy 1100 saját tulajdonú reklámfelületen, illetve reklámeszközön folytatja félbemaradt plakátkampányát. Az úgynevezett plakáttörvény rendelkezései a Jobbik értelmezése szerint a saját tulajdonú reklámeszközökre nem vonatkoznak, a párt ezzel a trükkel játszotta ki a fideszes jogszabályt. Megjelent egy új kormányellenes plakát is, amelyen Orbán Viktor a „főnök”, Mészáros Lőrinc a „stróman”, Habony Árpád a „hazug” és Rogán Antal a „kötvényes” szerepel. A hirdetés Simicska Lajos plakáthelyein található, állítólag „egy magánember rendelte meg őket." Közben Gerő András akarva-akaratlanul újra vitát indított arról, hogy belefér-e a demokráciába, ha egy rendezvényen leülnek vitázni Vona Gáborral, a Jobbik elnökével.

Régi vitát élesített a történész, aki az ellen tiltakozott, hogy a Szeretem Magyarországot Klub zártkörű rendezvényen vendégül látta Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Miként a folyónak is van két partja, a demokráciának is vannak tartalmi határai. Az Szeretem Magyarországot Klub (SZMK) a maga gyakorlatában nem legitimálhatja a rasszizmus politikai jelenlétét – írta Gerő András a Mandiner.hu-n kiszivárogtatott levelében.

politológus, a Political Capital szakmai vezetője a Népszavának nyilatkozva előre bocsátotta: természetesnek tartja, hogy egy olyan zártkörű klubként működő társaságban, mint az SZMK, vita alakult ki Vona meghívásáról. A vita ténye ugyanakkor jól mutatja, hogy a Jobbik elnökének sikeres az a törekvése, hogy a magyarországi elit egyre több csoportjában fogadtassa el magát kompetens politikai szereplőként.

Ennek nem a Jobbik középre húzása az egyetlen oka, hanem az is, hogy a jelenleg legtámogatottabb ellenzéki párt elnökéről van szó, akit a kormányzó Fidesz ellene irányuló kampánya is kihívóként jelöl ki. Juhász Attila szerint ez teszi érdekessé és megkerülhetetlenné Vona személyét, és – ahogyan egyébként Gerő is rámutat – ez adja a párt legitimációját. És ugyanez teszi megkerülhetetlenné a baloldali táborban a Jobbikot.

A baloldalnak jelenleg egyszerűen nincs annyi szavazója, hogy esélye legyen a kormányváltásra: a Jobbikkal együtt azonban lenne. Ez törné meg azt a centrális erőteret, amely a társadalmi szinten kisebbségben lévő Fidesznek politikai többséget biztosít – tette hozzá a politológus.

A kormányváltás akaró választók részéről ezért egyre nagyobb lesz a nyomás, hiszen a legtöbben ideológiai megfontolások nélkül a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szeretnének szavazni. Egyre többet hallani arról, hogy a választókerületi szinten mind a baloldali pártok, mind a jobbikos politikusok megkapják azt a kérdést, miért nem működnek együtt a Fidesszel szemben.

A kutatások is azt mutatják, hogy a baloldali ellenzéki pártok szavazói egyre nyitottabbak a Jobbikra és viszont – hívta fel a figyelmet Juhász Attila. Ráadásul hiába deklarálták időnként egyes baloldali pártvezetők, hogy nincs együttműködés a Jobbikkal, ez sosem érvényesült igazán, a Jobbikkal szemben sosem volt teljes karantén sem a politikában, sem nyilvánosságban.

A Juhász által említett tendencia a 2014-es választás után tartott többi időközi választáson is érzékelhető volt. Ma már az sem számít kivételes esetnek, hogy a demokratikus ellenzék a jobbikosokkal közösen indít parlamenti kezdeményezéseket. A minap az egészségpolitikai alapelvekről született megállapodás a baloldal és a Jobbik között.

Böcskei Balázs politikai elemző véleménye ellenben kevés átfedést mutat azzal, amit Juhász Attila gondol.

Bizonyos médiumok „megemelt mennyiségben reprezentálják” Vona Gábort, de ebből nem következik, hogy mondanivalójában vagy annak hátterében is jelentős, minőségi változások történtek volna az utóbbi időben – állapította meg Böcskei Balázs. A jobbikos pártelnök meghívását a SZMK-ba az „igazolhatatlan bizalom megnyilvánulásának” minősítette. A politikai elemző nem tudja elképzelni, hogy az éles kommunikációs helyzetekben saját és pártja politikai múltjáról is ellentmondásosan nyilatkozó Vona milyen „tartalmi mélységekkel” állhatott volna elő, amely a meghívók számára információval bírhat.

A választók nagy tömegei emlékeznek a Jobbik indulására, szemükben a Jobbik még mindig szélsőséges párt, a „néppárti fordulatot” egyelőre nem tekintik hitelesnek – magyarázta Böcskei, hogy (egyebek mellett) miért stagnál a párt népszerűsége.

A Jobbikkal való együttműködés esetén tisztázni kell, mit is jelent az. Mai tudásunk szerint „laboratóriumi körülmények között” a kormányzó párt legyőzhető intézményes együttműködés nélkül is. Mindenféle intézményes szövetségvállalás esetén a baloldali (vagy bizonytalan) szavazók körében a Jobbik további legitimációja menne végbe – hangsúlyozta Böcskei Balázs. A baloldal fragmentáltságát, politikai bizonytalanságát tekintve ez könnyen hozzájárulhat annak a képnek az erősítéséhez, hogy a Fidesz-KDNP alternatívája ténylegesen a Jobbik. Így a Jobbik néppártosodási folyamata is felgyorsulhat, amelynek beérése máskülönben nem feltétlenül 2018-ban lenne.

A Jobbikkal és szubkultúrájával történő együttműködés előidézhet olyan politikai és morális ellentmondásokat, amelyek szűkítenék a politikai cselekvés lehetőségét a baloldal számára – közölte Böcskei Balázs.

Még Lázár János is meggondolná

Romákról szóló konferenciára invitálta Simon János politológus Vona Gábor jobbikos pártelnököt, a Magyar Gárdát létrehozó egyesület vezetőjét. Sólyom László köztársasági elnök erre lemondta a fővédnökséget, többen a rendezvény bojkottálásával tiltakoztak. A fórumot végül a jobbikos pártvezető nélkül tartották meg: bár Vona is elment a konferenciára, egyszerű érdeklődőként, a hátsó sorokból követte az eseményeket.

Jó régen történt, majdnem tíz éve, 2008 tavaszán. Akkor még az volt az uralkodó álláspont, hogy a szélsőjobboldali – durva cigányozásban, antiszemitizmusban és homofóbiában nyomuló – Jobbikkal „nem állunk szóba”.

Aztán a 2009-es uniós választás – általános megrökönyödésre – áttörést hozott a Jobbik számára, amely a következő évben tovább izmosodva, kis híján az MSZP-t is beérve, középerős pártként bekerült a parlamentbe.

A választási eredmények korrekcióra kényszerítették az elveket. Legalábbis voltak olyanok, akik úgy gondolták, azzal, hogy a Jobbik a törvényhozás részévé vált, a karanténba zárás politikája is értelmét vesztette. Botrányt kavart, hogy Török Gábor politológus 2012 elején a „közgázon” egy asztalhoz ültette Pintér Sándor belügyminisztert és Vona Gábort.

Nem mindenki vette jó néven az ötletet. A jobbikos pártvezetőt tüntetők fogadták. „Mi az otthonunkba nem engedünk be nácit!” – tudatta egy felirat. Somogyi Zoltán, a Political Capital egyik alapítója a Facebookon fakadt ki: „Melyik európai uniós, nem posztszocialista országban tudjátok elképzelni, hogy a) egy demokratikus kormány belügyminisztere a szélsőjobboldal vezérével nyilvánosan vitatkozzon, b) az egyik legjobb állami egyetemén, amelyet c) az ország legismertebb politikai elemzője vezényel, mosolyogva?”.

Török Gábor, akit később hírbe hoztak a Jobbikkal, nem értette, mi a gond. „Azzal leülhetek beszélni, talán még mosolyoghatok is, akinek a pártja – elnézést a politikai kifejezésért – szétlopja az országot, de azzal nem, aki cigánybűnözésről vagy bármilyen más, természetesen vitatható, akár erősen el is ítélhető dologról beszél?” – vágott vissza Török, majd Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter társaságában meghívta a Jobbikon belül is keményvonalasnak számító Gaudi-Nagy Tamást.

Véleményt nyilvánított a fideszes Lázár János is. A parlamentben vitázik jobbikos képviselőkkel – mondta Lázár egy rádiós interjúban –, de azt meggondolná, hogy szakpolitikai kérdésekben, egyetemi térben szerepet vállalna-e.

2017.09.23 07:07

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00