A részvételi arányon múlhat a német választás

A mai német parlamenti választáson való részvételre szólította fel honfitársait Frank-Walter Steinmeier. Az államfő kiemelte, hogy a demokrácia jövője a tét. A Bild am Sonntagban megjelent írásában rámutatott, egy demokráciában kötelesség a részvétel a voksoláson. Aki ugyanis nem él szavazati jogával, az másra bízza az ország jövőjéről való döntést, azt, milyen legyen a munkaügyi, a gazdaság-, az oktatás, az egészségügyi-, illetve a menekültpolitika, hogyan integrálja a menekülteket a társadalom, illetve milyen intézkedéseket hozzanak a belbiztonság javítására, továbbá milyen környezetvédelmi politikát folytasson a kormány. Hozzátette, a demokrácia és Európa jövőjéről is szó van. A voksoláson 61,5 millió német élhet szavazati jogával, az urnákat 18 órakor zárják le, ekkor közlik az első exit poll adatokat.

2013-ban 25 százalék nem szavazott, nagy részük azért, mert így tiltakoztak a demokratikus pártok politikája ellen. Ezt az űrt akarta betölteni a jobboldali radikális Alternatíva (AfD), amely populista retorikájával tett szert népszerűségre. A legutóbbi felmérések szerint a párt 10-12 százalékos eredményt érhet el. A részvételi arány azért is fontos, mert minél kevesebben járulnának az urnákhoz, az annál inkább a populisták malmára hajtaná a vizet. A választás egyik legnagyobb tétje ezért éppen a részvételi arány. Az előzetes jóslatok szerint minden korábbinál kevesebben járulnak az urnákhoz, aminek három oka lehet. Az egyik az, hogy unalmas volt a választási kampány, a másik, hogy a nagykoalíció pártjai – a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD – programja között alig voltak igazán jelentős különbségek, a harmadik pedig, hogy sokan előre lefutottnak tekintik a voksolást. Ez a választói apátia az SPD-t sújthatja a legérzékenyebben. A hagyományos szociáldemokrata szavazókat ugyan sikerült felrázni azzal, hogy tavaly év végén Martin Schulzot tették meg a kancellárjelöltnek, majd az év elején pártelnöknek is megválasztották, ám később véget ért a Schulz-effektus, s a párt a közvélemény-kutatásokban visszasüllyedt arra a szintre, amelyen Schulz megválasztása előtt állt. Ehhez az is hozzájárult, hogy az SPD várakozások alatt szerepelt három idén megtartott tartományi választáson. Az apátia a lehető legrosszabbkor, épp a választás idején érte el tetőpontját az SPD választóinak körében. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az SPD rosszabbul szerepel, mint négy éve, s alig kap többet 20 százaléknál.

A szociáldemokraták kampányrendezvényei szombaton értek véget, méghozzá egy meglepetéssel. Martin Schulz felesége, Inge az aacheni rendezvényen felment férjéhez a pulpitusra, majd átölelte őt. Épp az utolsó kampánynapon vállalt bármilyen szerepet a választási hadjáratban Schulz neje.

Bár a választási kampányt az emberek nagy része egysíkúnak tartotta, a szélsőjobboldal többször is hallatott magáról aktivistáinak botrányos viselkedésével. Soha annyi törvénysértés nem történt a voksolással összefüggésben, mint most. Összesen 3660 ilyen esetet hegyeztek fel. 2013-hoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Welt am Sonntag adataiból. A német bűnügyi hatóság szerint 50 testi sértést jelentettek. A bűnelkövetések háromnegyede valamiféle károkozás volt.

S még egy adat: a német költségvetésnek összese 92 millió eurójába kerül a voksolás lebonyolítása. Ez 15 millió euróval több, mint négy éve, miközben idén 400 ezerrel kevesebben rendelkeznek szavazati joggal a 2013-as voksoláshoz képest.

Miközben Angela Merkel és Donald Trump viszonya közismerten nem túl szívélyes, az amerikai elnök sikeres választást kívánt Németországnak. A Fehér Ház közlése szerint ezt pénteken, a kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során is nyomatékosította.