Politikai földrengés Németországban

Publikálás dátuma
2017.09.24 21:11
Fotó: AFP/Tobias Schwarz
Fotó: /
A CDU/CSU nyerte meg a német parlamenti választást, ám az uniópártok 1949 óta nem szerepeltek ilyen rosszul. Nehéz kormányalakítás várható. Az SPD-nek újjá kell szerveznie magát.

Angela Merkel pártja nyerte meg a német választást, a hagyományos néppártok, így a CDU, testvérpártja, a bajor CSU, illetve az SPD is rengeteg mandátumot vesztett, összesen 14 százalékot, ezért a kereszténydemokratáknál sem volt hurráoptimista a hangulat. A német televíziók valóságos politikai földrengésről tettek említést azután, hogy a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) 13,2 százalékkal bekerült a parlamentbe, s harmadik lett. Több mint hat évtized után hét párt került be a törvényhozásba.

A részvételt 75 százalékosra becsülik, amely 3,5 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Ennek több oka lehet. Többen azok közül, akik négy éve távolmaradásukkal tüntettek, most a populista AfD-re szavaztak. Másrészt azok is elmehettek szavazni, akik veszélyben érezték a német demokráciát a szélsőjobboldal térnyerése miatt.

Angela Merkel azért sem ünnepelhet, mert a legnagyobb visszaesést éppen az ő pártja szenvedte el, a CDU és a CSU együttesen 33,1 százalékot kapott. Negyedik kancellári mandátuma talán a legnehezebb lesz. Részben azért, mert nehéz lesz kormányt alakítania, részben azért, mert az AfD jó szereplése miatt a CDU jobbszárnya is nyomást gyakorolhat rá: az eddiginél jobboldali politikát folytasson, hogy így vegyék ki a szelet az Alternatíva vitorlájából. Merkel azonban ügyes, megfontolt politikus, aki képes stabil többséget létrehozni, s pártja esetleges lázadóit is sikerül lecsitítania.

„Angie” – skandálták a CDU jelenlévő tagjai, amikor a kancellár a pódiumra lépett. Elmondta, jobb eredményre számítottak, de nehéz négy éven vannak túl, s örül annak, hogy a stratégiai célokat sikerült teljesítenie. Hozzátette, ismét mandátumot kaptak a választóktól a kormányalakításra. Nagy kihívásnak nevezte, hogy az AfD bekerült a parlamentbe. Mint mondta, elemzik a helyzetet és „jó politizálással” vissza akarják szerezni azokat a választókat, akik az AfD-re adták a voksukat. Olyan Németországért harcolnak, ahol jó élni, s amely szociálisan érzékeny. Erős Európát akar építeni, amely „megfékezi az illegális bevándorlást”.

Az Uniópártok gyengébb eredményében nagy szerepe volt a keresztényszociális CSU kifejezetten rossz bajorországi eredményének. Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint az volt a gond, hogy túl nagy teret adtak a párt jobbszárnyának.

Remek volt a hangulat viszont a szabaddemokrata FDP-nél, amely 2013-ban kiesett ugyan a parlamentből, most azonban visszakerült, méghozzá 10,5 százalékkal. Christian Lindner, az FDP elnöke azt közölte, még egyszer nem fordulhat elő az, hogy pártja ne kerüljön a parlamentbe. Kijelentését vastapssal fogadták.

A Zöldek is fellélegezhettek. Eredetileg 7-7,5 százalékot jósoltak a környezetvédőknek, végül azonban 9-9,5 százalékot szereztek, ami minden előzetes felmérésnél jobb eredmény, s történetük során is a második legtöbb mandátumot szerzik. A Balpárt 9 százalékot kapott.

A legnagyobb kérdés most az, milyen kormány alakulhat. Ha csak a matematikát vesszük alapul, két lehetőség nyílhat a kancellár előtt, feltéve, ha abszolút többségre törekszik és nem kényszerül kisebbségi kormányzásra. Az egyik a nagykoalíció folytatása, a másik a Jamaica-koalíció az uniópártokkal, az FDP-vel és a Zöldekkel. Várhatóan 631 tagú lesz a törvényhozás, ami azt jelenti, hogy 316 mandátumra van szükség az abszolút többséghez. Mindkét említett variáció révén az új kormány biztos, a nem végleges adatok szerint 350 mandátum körüli többségre számíthat.

A politika azonban nem csak matematika. Bizton állíthatjuk, hogy az SPD biztosan nem akarja a nagykoalíció folytatását. Ez már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor a küldöttek az első eredmények bejelentését hallhatták, s kiderült, a párt csak 20,4 százalékot kapott. A többség úgy vélte, ilyen körülmények között nincs értelme belépni a kormányba, újjá kell szervezni a pártot, amely a második világháború óta a leggyengébb eredményt érte el. A jelenlévők valóságos katasztrófaként élték át a történteket. Ugyanakkor az SPD-nél már előre érezték: baj lesz. A Willy Brandt Házban csak 3500-an gyűltek össze, ebből mintegy ezer újságíró volt.

Martin Schulz, az SPD elnöke azt közölte, nem teljesítették a céljukat, keserű nap ez az SPD számára. Leszögezte, tovább harcolnak azért, hogy megvalósítsák céljaikat, fellépnek a toleranciáért. Hozzátette, nem tudták bővíteni a hagyományos szavazóbázisukat.

A szociáldemokratáknál a legnagyobb kérdés: marad-e Schulz az SPD élén. Egyelőre minden valószínűség szerint igen. Jelenleg nincs nála jobb jelölt, s még nagyobb katasztrófát idézne elő, ha káosz alakulna ki a pártban.

Maradna tehát a Jamaica-koalíció lehetősége. Az FDP szinte biztosan az új kormány tagja lesz, 2009-2013 között együtt kormányzott már a CDU/CSU-val, igaz, a szabaddemokrata szavazók nem kizárólag szép emlékeket őriznek erről a négy évről, mivel kiestek a következő kormányból, s ezért elsősorban Angela Merkelt tették felelőssé, aki az FDP szavazóit is meg akarta kaparintani. Kérdés, hogy ezt azóta megbocsátották-e neki. Ami a Zöldeket illeti, azzal, hogy a párt várakozások felett szerepelt, valószínűsíti, hogy a környezetvédők hajlandóak lesznek belépni a koalícióba. Erről azonban a tagságot is megkérdezik majd. A Zöldek számára azonban nem rizikó nélküli, ha szerepet vállalnak a koalícióban, hiszen arculatukat veszíthetik, s négy év múlva már azért küzdhetnek, hogy egyáltalán bekerüljenek a parlamentbe. Katrin Göring-Eckardt, a párt egyik vezetője mindenesetre az ünneplő tömeg előtt láthatóan megkönnyebbülve jelentette ki: „Ki hitte volna ezt?” Baloldali koalíció matematikailag sem jöhet létre, a Balpárt egyébként 8,9 százalékot kapott.

Az Alternatíva parlamentbe jutása régóta várható volt, a párt már 13 tartományi parlamentben van jelen. Az azonban nem volt mindegy, hogyan szerepel. Minél több mandátumot szerez, annál kellemetlenebb a jelenléte Angela Merkel számára. A párt végül majdnem 90 mandátumot kapott, ami nemcsak a kancellár, hanem Európa számára is igen rossz hír. Sokkoló, hogy Európa legerősebb országának parlamentjébe bekerültek a szélsőjobboldaliak. Felmérések szerint ennek részben Angela Merkel menekültpolitikája az oka, részben pedig az, hogy Németország keleti részén sokan úgy érezték: a tradicionális pártok gazdaságpolitikája miatt vesztették el állásukat.

Az Alternatíva listavezetője, Alexander Gauland nem tagadta meg önmagát az első eredmények közlése után. Kijelentette, a következő időszakban „vadászni fognak Merkelre, vagy akárkire”. Szélsőséges megnyilatkozásait óriási üdvrivalgással fogadták a párt központjában.

Számos jogsértés

Bár a választási kampányt az emberek nagy része egysíkúnak tartotta, a szélsőjobboldal többször is hallatott magáról aktivistáinak botrányos viselkedésével. Soha annyi törvénysértés nem történt a voksolással összefüggésben, mint most. Összesen 3660 ilyen esetet hegyeztek fel. 2013-hoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Welt am Sonntag adataiból. A német bűnügyi hatóság szerint 50 testi sértést jelentettek. A bűnelkövetések háromnegyede valamiféle károkozás volt.

A német költségvetésnek összese 92 millió eurójába kerül a voksolás lebonyolítása. Ez 15 millió euróval több, mint négy éve, miközben idén 400 ezerrel kevesebben rendelkeznek szavazati joggal a 2013-as voksoláshoz képest.

Szélsőjobboldali csoportok az interneten próbálták megkérdőjelezni a választás eredményét. A szélsőségesek részéről tipikus stratégia a demokratikus voksolás eredményének megkérdőjelezése. A német média azt jelentette, hogy ebben egyértelmű segítségükre voltak orosz internetes hálózatok is. A német hatóságok már előre figyelmeztettek, hogy egyes csoportok megkérdőjelezhetik a választás eredményét. Azzal ugyanakkor nem számoltak, hogy az orosz kormány közvetlenül be akar avatkozni a voksolás eredményébe. A Twitteren egy kis Merkel-ellenes csoport arra szólított fel, hogy akadályozzák meg a „választási csalást”, s önkéntesek ellenőrizzék azt, mi történik a választási körzetekben. Egy állítólagos választási önkéntest idéztek, aki azt állította, tervek születtek arra, hogy érvénytelenítsék az Alternatívára leadott szavazatokat. A csoport azonban alig tudott támogatókra szert tenni.

A további forgatókönyv
Mi történik a választás után? Az új parlament, a Bundestag első ülését legfeljebb 30 nappal a választás után kell megtartani, vagyis legkésőbb október 24-én kell összeülniük a megválasztott képviselőknek. A nyitóülésen választják meg a parlament elnökét, az ország hivatalosan második közjogi méltóságát. Az új kancellárt viszont egy jóval későbbi időpontban kell megválasztani. Legutóbb erre 2013. december 17-én került sor, mintegy három hónappal a választás után.

Tajani: Németország elkötelezett az európai elképzelés mellett

Németország továbbra is elkötelezett az európai projekt mellett - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke vasárnap. Tajani Twitter-üzenetében gratulált Angela Merkel kancellárnak a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elért eredményéhez és kijelentette: "dolgozzunk együtt Európa megreformálása érdekében".

Manfred Weber EP-képviselő, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője üzenetében hangsúlyozta, hogy Angela Merkel a stabilitást és a sikert képviseli. A német szavazók világos mandátumot adtak a CDU/CSU pártszövetségnek a kormányzáshoz - húzta alá. Kiemelte, Merkellel Németország továbbra is erős és megbízható szövetséges lesz Európában, amely a folytonosságot jelenti. A német politikus ezek mellett csalódását fejezte ki a pártszövetség támogatottságának jelentős csökkenése miatt. Több vitára és megbeszélésre van szükség a jövő illetően - tette hozzá.

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke telefonon gratulált Angela Merkelnek választási győzelméhez - közölte Tusk szóvivője.

Orbán Viktor is gratulált
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a legnagyobb közösségi oldalon gratulált Angela Merkel kancellárnak újraválasztása alkalmából. A miniszterelnök azt írta a Facebookon magyarul és németül, hogy "Budapest gratulál".
Az MSZP gratulál Angela Merkelnek
A Magyar Szocialista Párt gratulál Angela Merkel német kancellárnak ahhoz, hogy a vasárnapi választáson megőrizte vezető pozícióját. Angela Merkel személyében olyan ember tudott újra – negyedszer – győzni a választáson, aki elkötelezett az egységes, erős és demokratikus Európa mellett. Az MSZP gratulál a testvérpártjának, az SPD-nek is a tisztes helytálláshoz, ami ezúttal a második helyhez volt elég. 
2017.09.24 21:11
Frissítve: 2017.09.25 02:58

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14