Közös ország, közös lista? - Nyolcpárti egyezség

Publikálás dátuma
2017.09.25 07:06
Nem töretlen az öröm: páran záradékot fűztek az egységet kifejező zárónyilatkozathoz. FORRÁS: MOLNÁR GYULA/FACEBOOK
Fotó: /
Miközben a vágyott választási rendszer ügyében sikerült valamiféle megállapodásra jutni, az ellenzéki erők mindegyike ráfordult a szövetségkötés témájára - de azt már nem egységben.

Szinte nem is kérdés, hogy nyolc ellenzéki párt polgári engedetlenségi akciót hirdet napokon, heteken belül. Nyolc ellenzéki párt írta ugyanis alá azt a záró nyilatkozatot a Közös Ország Mozgalom (KOM) kezdeményezésére szombaton, mely nyomán a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd megegyezett: törvénymódosító javaslatcsomagot terjesztenek be az Országgyűlésnek.

A választójogi csomag célja - a KOM által lapunknak megküldött zárónyilatkozat szerint -, hogy a választópolgári akaratot arányosan megjelenítő népképviselet jöjjön létre, a mostani igazságtalanul aránytalan mandátumkiosztás helyett. Ennek értelmében, a törvénymódosító javaslatcsomag - amely lapzártánkkor még nem szerepelt a parlament honlapján a tárgysorozatba vételre váró irományok között - megszüntetné a túlhatalmat biztosító győzteskompenzációt, a manipulált választókerületeket, a határon túli és a külföldön tartózkodó magyarok szavazási lehetőségeiben mutatkozó diszkriminatív különbséget, de felszámolná a nemzetiségi szavazók egyenlőtlen esélyét is, ahogyan az egyenlőtlen média-hozzáférést és a korrupt kampányfinanszírozási feltételeket. A javaslat bevezetné a választási rendszerbe a női, avagy nemi kvóta intézményét, de szabályoznák a kampányfinanszírozás rendszerét is.

A Gulyás Márton aktivista által életre hívott mozgalom célja a demokratikus ellenzéki egység volt e kérdésben, éppen ezért a szombati aláíráson minden pártvezető gratulált is a KOM-nak, hogy a civil szerveződés "összehozta őket". Ugyanakkor a DK, a Momentum és a Liberálisok is záradékot fűztek a zárónyilatkozathoz. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke Facebook-oldalán ezt azzal magyarázta: továbbra sem értenek egyet azzal, hogy azok, akik nem itt élnek életvitelszerűen (vagy nem itt éltek az elmúlt években), szavazhassanak. A Momentum eközben épp ezzel ellentétes, bár nehezen értelmezhető záradékként a határon túliak "teljes" magyarságáért dolgozna. Fodor Gábor liberális pártja pedig a parlamenti bejutási küszöb miatt nem értett egyet.

Egy valamiben azonban biztosan megegyezik az álláspont: ezt a törvénycsomagot a Fidesz-KDNP nem fogja megszavazni. Éppen ezért mondta Molnár Gyula, az MSZP elnöke szombaton az aláíráskor, hogy Orbán Viktort a mai, igazságtalan választási rendszerben kell legyőzni, s utána elfogadni a közös, alkotmányos szisztémát. A KOM ugyanakkor korábban bejelentette: ha ezt a javaslatcsomagot nem fogadja el a Fidesz, akkor október 23. után engedetlenségi mozgalmat indítanak.

Ma konkrét ajánlatot kapnak a pártok
Hétfőn ismerteti az MSZP miniszterelnök-jelöltje a jövő évi országgyűlési választásokra összeálló szövetségre vonatkozó ajánlatát. Botka László vasárnap kora este Győrben, a 28. Őszirózsa fesztiválon, mintegy kétszáz ember előtt kifejtette: reményi szerint minden demokratikus mozgalom el fogja ezt fogadni, mert a Fidesz választási rendszere szerint ahhoz, hogy a kormányt leváltsák, mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet és közös listát kell állítani. Kormányváltók szövetségét szeretnénk létrehozni - mondta, az ajánlatára adott válaszokból pedig szavai szerint kiderül majd, hogy ki az, aki "tényleg le akarja váltani az Orbán rezsimet", és ki az, aki "csak a saját politikai túléléséért hajt".
Eközben azonban Botkával és az MSZP-vel közös listát nem akar, de az egyéni jelöltek szintjén koordinálna Juhász Péter. Az Együtt elnöke ugyanakkor ismét tárgyalásokat kezdeményez az általa új pólusnak nevezett pártokkal. Juhász hónapok óta beszél arról, az LMP, a Momentum, az Együtt és a Párbeszéd együttműködésével le lehetne váltani a kormányt, ám ezek mindegyike nemet mondott már erre.

2017.09.25 07:06

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49