Így képzelik el az arányos választást

Publikálás dátuma
2017.09.26 07:04
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /

Londontól Kolozsvárig, Argentínától Ausztráliáig valamennyi magyar állampolgárnak lehetővé tennék az ellenzéki pártok, hogy levélben leadott szavazatokkal parlamenti képviselőket küldjenek az Országgyűlésbe. Az ilyen értelemben vett külhoni magyarok garantáltan két mandátum sorsáról dönthetnének, függetlenül attól, hányan szavaznak.

A Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére nyolc ellenzéki párt írta alá az arányos választási rendszer létrehozása érdekében elfogadott megállapodást. A mozgalom most azon dolgozik, hogy a törvényalkotási szabályoknak formailag is megfelelő, kodifikált javaslat minél előbb a parlament elé kerülhessen. A koncepció teljes terjedelmében egyelőre nem publikus, az Elektor.hu azonban már közölte a legfontosabb részleteket.

Az elképzelés szerint egyéni választókerületekből és pártlistákról egyaránt 110-110 jelölt kerülne a parlamentbe, ehhez jönne hozzá a két külhoni mandátum: az Országgyűlés létszáma tehát 222 képviselőből állna. Megszűnne minden torzító tényező – hangsúlyozta lapunknak Bánovics Attila, az Elektor.hu főszerkesztője. Az egyéni körzetek aránytalan eredményeit ugyanis teljes mértékben kompenzálnák a listás helyek kiosztásával. A parlamentbe kerüléshez szükséges küszöböt ötről négy százalékra csökkentenék. A listára leadott szavazatok alapján kiszámolnák, hogy az adott párt összesen hány mandátumra jogosult a parlamentben: mindegyik párt arányosan annyi helyet kapna, amilyen arányban a szavazók a listán támogatták. (A küszöb alatt teljesítő pártok szavazatait nem vennék figyelembe.)

Ezen a mandátumarányon nem változtatna, hogy egy párt jelöltjei hány egyéni körzetben győztek. Az egyéniben elnyert mandátumokat kiegészítenék annyi listás hellyel, amennyi ahhoz szükséges, hogy meglegyen az adott pártra jutó – a listás szavazatok alapján kiszámolt – mandátumszám. Bánovics Attila elmondása szerint ilyen rendszer működik Németországban és Új-Zélandon is: mindkét országban a hétvégén tartottak választást, és az eredmények igazolták, hogy a parlamenti mandátumokat pontosan a szavazati arányok alapján osztják el.

Szerző
2017.09.26 07:04

Vaddisznók randalíroznak a Balaton partján, kutyákat is megsebesítettek

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:53

Fotó: AFP/ PATRICK PLEUL / ZB / DPA
Az érintett településeken csapdákat állítanak fel, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot.
Elszaporodtak a vaddisznók, emiatt a turisták és a helyiek egyaránt rettegnek a Balaton északi partján – írja a Blikk. A lap szerint a környéken még nem rontottak emberre az állatok, több kutyát viszont megtámadtak. Egy ebnek olyan súlyos sérülést okoztak, hogy varrni kellett a vadkan okozta sebét. Révfülöp polgármestere a lapnak azt mondta, hogy nagy a baj, szinte nincs olyan környék a településen, ahol a vaddisznók ne bukkantak volna fel. Éppen ezért vaddisznóbefogó csapdákat telepítenek majd a környező településekre, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot. Sári Ferenc vadászmester, az önkormányzat vadügyekkel kapcsolatos tanácsadója közölte: körülbelül 20 négyzetméter alapterületű elkerített részt alakítanak ki magánterületeken, olyan helyeken, ahol a vaddisznók előfordulnak, de a lakosságot nem veszélyeztetik. Egy csapda felállításának költsége akár 400 ezer forint is lehet.
2018.07.19 08:53
Frissítve: 2018.07.19 08:53

Százmillió forintért szabadulhatna meg Gyárfás Tamás digitális bilincsétől

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:41
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Óvadékot ajánlott fel, amelyet a bíróság elfogadott.
Magyarországon eddig példátlan összegű óvadékért, 100 millió forintért cserébe kerülhet le a nyomkövető Gyárfás Tamásról, ha a bíróság döntése jogerős lesz – hangzott el az MTI összefoglalója szerint az M1 Híradójában. Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagja, médiavállalkozó ellen a Budai Központi Kerületi Bíróság áprilisban rendelt el nyomkövető eszközzel ellenőrzött lakhelyelhagyási tilalmat.  A kényszerintézkedést a Fenyő János médiavállalkozó ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében rendelték el. Gyárfás Tamás akkor azt mondta, hogy semmi köze Fenyő János meggyilkolásához. Mint a szerda esti híradásban elhangzott, Gyárfás Tamás elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bíróság enyhítsen a számára előírt fogvatartási szabályokon és óvadékot ajánlott fel, amelyet a bíróság elfogadott. Az óvadék összegét a bíróság 100 millió forintban határozta meg. Ha a döntés jogerőssé válik és Gyárfás Tamás befizeti a pénzt, akkor lekerül róla a nyomkövető és akár külföldre is utazhat. Az ügyészség fellebbezett a bíróság döntése ellen. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta, hogy „az ügyben a megalapozott gyanú továbbra is fennáll. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék alkalmazása mellett sem indokolt” – fogalmazott a szóvivő.
2018.07.19 08:41
Frissítve: 2018.07.19 08:41