Botka: még van idő stratégiát váltani

Publikálás dátuma
2017.09.26 20:36
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: /

Nagyon szeretne már úgy sajtótájékoztatót tartani, hogy a magyar oktatás, egészségügy helyzetéről tennének fel az újságírók több-tucat kérdést nem pedig az összefogás tematikájáról – kifogásolta Botka László a Népszava érdeklődését kedden, amikor a közoktatásban tevékenykedő szakszervezetekkel és szakmai és civil szervezetekkel folytatott megbeszélésén érdeklődtünk az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől arról: meddig él hétfői ajánlata a demokratikus ellenzék pártjainak. „Nem tudok és nem is akarok határidőt szabni, még van idő arra, hogy mindenki végiggondolja, hogyan kell változtatnia az eddigi túlélési stratégiáján a győzelemhez” – válaszolta lapunknak Botka. Ugyanott Hiller István szocialista választmányi elnökkel arról beszéltek, hogy egy Botka-kormány milyen lépéseket tervezne az oktatásban, ahol a Fidesz-kabinet a közoktatás szétverésével súlyos károkat okozott a magyaroknak.

Ismét a civil szervezetek felé fordult tehát Botka, miután hétfői ajánlata után sem úgy tűnik, hogy a megszólított ellenzéki pártok rajonganának a választáson való közös indulás lehetőségéért. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének terve szerint – mint arról már beszámoltunk – a szocialistáké lenne a listás helyek 51 százaléka, a maradék 49-en pedig hat ellenzéki párt osztozna: 17 százalékot kapna a DK, 13-at az LMP, 8-at a Momentum, 6-ot az Együtt, 3-at a Liberálisok és 2-őt a Párbeszéd. Noha Fodor Gábor pártján és a Párbeszéden kívül a többiek egyelőre elutasító reakciókat adtak, Botka tegnap is egyértelművé tette: továbbra is várja az ellenzéki pártok megfontolt válaszát.

Nem is alaptalanul, hiszen a Népszavának nyilatkozó szakértő szerint a miniszterelnök-jelölt ajánlata első ránézésre valóban nagyvonalúnak tűnik. Azt azonban László Róbert is kiemelte: túl sok a megválaszolatlan kérdés ahhoz, hogy a teljes képet lássuk. „Az egyéni jelöltek pártállásának aránya – azon belül is az általuk nyerhetőnek tekintett körzetek közötti megoszlás – legalább olyan fontos, mint a listás arányok, márpedig erről nem szólt a Botka-ajánlat” – vélekedett a Political Capital (PC) választási szakértője, felidézve: 2014-ben a 10 egyéni mandátumot nyert ellenzéki jelölt közül 8 került ki az MSZP-ből, 1 a DK-ból, és 1 az Együttből. Arra is emlékeztetett: 2014-ben a teljes lista 69 százalékát tették ki a szocialista jelöltek, a befutó helyeknek mégis a 75 százalékát nyerték el. Amíg tehát a százalékarányokhoz nincsenek hozzárendelve a lista konkrét sorszámai, vajmi keveset tudunk a pártok tényleges parlamenti képviseleti és frakcióalakítási esélyeiről.

A szakértő ugyanakkor leszögezte: nem ez az igazi probléma a javaslattal és az egész ellenzéki egyeztetési folyamattal. „Szinte mindegy, hogyan állnak rajthoz, ha az össztámogatottságuk meg sem közelíti a Fideszét. Ezen kellene leginkább dolgozniuk, de ennek bizonyosan nem az a módja, hogy az indulási stratégiákkal képesek egyáltalán bekerülni a hírekbe” – fogalmazott a PC szakértője.

Kétharmad igent mondana
A megkérdezettek 66 százaléka egyetért azzal, amit Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje további hat ellenzéki pártnak ajánlott, azaz a teljes összefogással a kormány leváltása érdekében – írta a HVG a Závecz Research elemzése alapján. A cég még hétfőn hívott fel több mint 1000 embert, a minta reprezentatív.

2017.09.26 20:36

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24