Panelbontás helyett reneszánsz

Publikálás dátuma
2017.09.27 07:20
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Ha máshonnan nem, legalább a miniszterelnök panelbontási ötletéből nőhet ki egy átfogó panelkorszerűsítési program.

A Panelreneszánsz című konferencia egyik felszólalója se állt ki a kormányfő panelbontási ötlete mellett. A felszólaló szakértők egyöntetűen az átfogó, alapos felújítások mellett szálltak síkra a HG Media által szervezett tanácskozáson. Mint lapunk is megírta, tavaly nyáron Orbán Viktor a panelek legfelső szintjeinek elbontását vetette fel, mert szerinte ott elviselhetetlen a meleg. Miközben e gondolatot a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is magáévá tette, a lakó-érdekképviseletek semminemű ilyetén igényeket nem érzékeltek. A tárcavezető által hivatkozott német példák szakértők szerint nálunk – már az alapvetően különböző tulajdonviszonyok miatt – sem alkalmazhatóak. A nyár végére a tárcavezető a panelek „el-, visszabontása vagy felújítása” tárgyában szakértői munkacsoportot hozott létre. Noha a kormányzat azóta nem nyilvánult meg a témában, az érdekképviseletek már szeptemberben arról számoltak be lapunknak, hogy a Fidesz-kormányzat elfogadta észérveiket és immáron nem szorgalmazza elsődlegesen a bontást.

A hódmezővásárhelyi panelprogram egyedi, máshol nem alkalmazható: a panellakók életminőség-javítása kapcsán a különböző helyzetekre eltérő megoldásokat kereső, alapos műhelymunka zajlik – jelentette ki a kormányzat nyári panelbontásos ötlete kapcsán lapunknak László Tamás fideszes parlamenti képviselő, volt XV. kerületi polgármester. A bonyolult problémára a megoldások is összetettek - véli.

László Tamás – aki fideszes parlamenti képviselősége ellenére az eredeti felvetést a kezdetektől ellenezte – előadásában erről csak mintegy mellékesen emlékezett meg, mondván: a visszabontás a programnak „valójában már csak egész kis része”. Csak ott alkalmazzák, ahol a lakók és a városkép ezt egyaránt igénylik. A témába vághat ama statisztikája is, hogy a panellakók mintegy 85 százaléka nem kíván elköltözni. „Csodafegyver nincs” – hangsúlyozta, ennek kapcsán a szigetelést és a távfűtés-költségosztókat említve. Kérdésünkre jelezte: véleménye a Fideszen belül semminemű akadályokba nem ütközött. Sőt azt javarészt elfogadták: nem emlékszik a mostanihoz hasonló alaposságú panelfelújítási előkészületekre.

Az eddig párhuzamosan indított, egymást kevéssé érintő akciók helyett alapvetően az adott körzet lakóinak életminőség-javítására törekednének. (A konferencia számos felszólalója sürgetett „átfogó településfejlesztési koncepciót”.) A legnagyobb gondot az épületgépészeti rendszerek jelentik. Noha a panellakások mintegy fele már valamilyen felújításon túlesett, a lakók kétharmada továbbiakra is számít. A szigetelések kapcsán például a képviselő úgy fogalmazott: „körbeburkoltuk a teljesen avult gépészetet”. Mindazonáltal teljesen más fejlesztési szükségletek és lehetőségek indokoltak egy néhány panelépületes kistelepülés és egy adott esetben több tízezres lakosú fővárosi tömb előtt – hangsúlyozta a képviselő. A munkacsoport a városszerkezeti elhelyezkedés szempontjából hét alaptípust állított össze. A munkaanyaggal másfél hónap múlva állnak elő – közölte László Tamás, aki várakozásai szerint ebből jövőre lehetnek programok.

Arról, hogy ezekre honnan és mennyi pénz lenne, egyelőre nem kívánt véleményt formálni. Brüsszel nem biztosít magántulajdon energetikai felújítását célzó vissza nem térítendő támogatást – hangsúlyozta. (Ezt szakértők, sőt az EU is élesen vitatják.) Így meglátása szerint e célra önkormányzati és állami források, illetve esetleg szén-dioxid-kvóta-bevételek állnának rendelkezésre. Így bizonyos esetekben továbbra is szóba kerülhetne a vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes hitel is, a lakóközösségek önerejének bevonásával. Felelevenítette ugyanakkor az úgynevezett escós típusú finanszírozást is. Nem tagadta, hogy ez – a kedvező nyugati példáktól eltérően – Magyarországon félresiklott. Szerinte a siker kulcsa abban állna, ha a program alapjainak kidolgozását pénzügyi szakemberek helyett lelkiismeretes mérnökökre bíznák. (Az esco lényege, hogy a lakó a felújításon elért megtakarítással fizet. Az elmúlt évek során azonban számos önkormányzat fújta le ilyen típusú szerződését, mondván, a szépen hangzó ígéretek helyett csak különösebb megtakarítások nélkül is hatalmas fizetési kötelezettségbe verték magukat.)

Annak kapcsán, hogy az Otthon Melege Programnak nevezett lakossági vissza nem térítendő támogatási programokért felelős államtitkár, Szabó Zsolt szerint teljes körű felújításokra nincs lakossági igény, László Tamás leszögezte: mérnökként meggyőződése, hogy csakis minden részletre kiterjedő, az ütemezhetőséget figyelembe vevő programok indíthatóak.

A konferencián szintén felszólaló Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára előadásában - elsősorban a kormányzati lakáspolitika eredményeit ecsetelve - a panelbontási kérdést nem érintette.

Senki se támogatta a kormányfői felvetést
A szót kapó lakó-érdekképviseletek és más szakmai szervezetek – például a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Közhasznú Egyesülete, a GKI Gazdaságkutató, a Magyar Energiahatéknysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft., az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a BME, a KÉSZ Csoport és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége, a Lakberendezők Országos Szövetsége, a Társaság a Lakásépítésért,
Lakásfelújításért Egyesület – szintén a paneles közösségek átfogó megújítása mellett törtek lándzsát. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője felhívta a figyelmet, hogy a panelek drágulása a többi lakásénál nagyobb ütemű, még ha a többségük az olcsóbbak közé is tartozik. A panelek eladási ideje szintén rövidebb. Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója kiállt a távfűtés mellett, azt a gázhoz képest összességében olcsóbbnak és környezetkímélőbbnek ítélve.
A hitelező intézetek képviselői egyaránt a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) jótékony hatásait emelték ki. Hasonlóképp vélekedett Szalai Gabriella, a MEHI ügyvezetője is. Az energiatakarékosság fontosságát hangsúlyozva kifejtette: Magyarországon körülbelül egymillióan tervezik ingatlanuk korszerűsítését. Ilyen a családiházasok közel harmada, illetve a többi lakástulajdonos körülbelül 15 százaléka.

Szerző
2017.09.27 07:20

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18