Simicska sérti a településképet

Publikálás dátuma
2017.09.28 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják.

Új szintre emelte az Orbán-kormány a Simicska Lajos ellen vívott háborút a plakátfronton: a jelek szerint egy előre tervezett, országosan összehangolt akcióban vetette be a kormányhivatalokat a volt fideszes oligarcha és a Jobbik ellen. Néhány óra leforgása alatt Somogytól Pest megyéig egyszerre kezdték el eltávolítani a kormányt élesen bíráló plakátokat az állam kinyújtott karjai. Az akció célkeresztjében a Jobbik hirdetményei és egy magánszemély – Orbán Viktort, Habony Árpádot, Mészáros Lőrincet továbbá Rogán Antalt gengszternek ábrázoló, valamint az „Ők a félelem, Mi a remény"-feliratú – plakátjai voltak. Az első csapások egyikét a településkép-védelmi törvény alapján a Pest Megyei Kormányhivatal mérte, miután tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva elrendelte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületeire kihelyezett plakátok eltávolítását. Indoklásuk szerint az érintett cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, nem jelentették be listaárukat, nem küldték meg a szerződéseket. A plakátok eltávolítását a rendőrség biztosította. Mindeközben a Jobbik arról számolt be, hogy például Zalában a kormányhivatal a párt tulajdonában lévő hirdetőhelyekről kapartatott le plakátokat.

Noha a kormányhivatal a törvényességre hivatkozva kezdett plakáttalanításba, az érintettek szerint éppen a hivatalok eljárása súlyosan jogsértő. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint nem esnek a plakáttörvény hatálya alá azok a plakátok, amelyeket a párt saját hirdetőhelyein ragasztanak fel. A radikálisok épp azért vásároltak – meg nem nevezett, „különféle cégektől” – mintegy 1100 hirdetési felületet, hogy kijátsszák a plakáttörvényt.

Puskár Anett, a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadója lapunk érdeklődésére kifejtette: előírások szerint tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy magánszemély adta fel az érintett hirdetéseket, azok egyetlen párt támogatására sem buzdítanak, politikai szerveződés logóját nem tartalmazzák, vagyis nem tartoznak a plakáttörvény hatálya alá. – Mindezek ellenére a hivatalok nem keresték meg a Publimontot és a Mahirt sem, csak a plakátok leszedéséről szóló határozatot postázták, amelyben tényként közölték, hogy a nagyfokú hasonlóság miatt Jobbik-plakátoknak tekintik a hirdetéseket – mondta Puskár Anett. Szerinte egyébként az eljárásmód azért is árulkodó, mert korábban egy hasonló plakátkampány során a kormányhivatalok megkeresték a cégeket, hogy tájékozódjanak, a plakáttörvény hatálya alá tartozik-e a megrendelő, végül pedig nem léptek, mert mindent rendben találtak. A tanácsadó kérdésünkre azt mondta, közel ezer plakátot érinthet a kormányhivatali akció, amely miatt bírósághoz fordulnak.

Noha kezdetben a két cég még újraplakátolással akart visszavágni, szerdán Simicska Lajos közleményt adott ki. Az egykori fideszes oligarcha az írta: „A hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő. Miután mindez kevésnek bizonyult, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok. Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Simicska visszavonulása annyiban érthető: egy kormányhivatal plakátonként akár 150 ezer forint bírságot is kiszabhat, ha törvénytelenséget lát, ami ezer plakát esetében 150 milliós tétel. Ráadásul újraplakátolás esetén a bírság is többszöröződhet. A büntetést pedig most kell befizetni, miközben a bíróság csak hónapok, évek múltán mondhatja ki annak jogtalanságát.

Az ügyben megkerestünk több kormányhivatalt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt fordítottak a plakátok eltávolítására. Válaszokat sehonnan sem kaptunk. A Pest Megyei Kormányhivatal sem reagált a Népszavának, ugyanakkor a kormánylap Magyar Időkkel azt közölte: a Publimont Kft.-től és a Mahir Cityposter Kft.-től kapott információ szerint Nagy Ajtony Csaba magánszemély rendelte meg a plakátokat. A Magyar Idők sietett is hozzátenni, hogy Nagy Ajtony Csaba unokaöccse Simicskának, akinek több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.

Ligeti Miklós: jogalap nélkül eljárásmód
Világos, hogy a Jobbik saját hirdetési felületein nincs szerződéskötési kötelezettsége, így bejelenteni sem köteles a hatóságnak, ha azokat használja – mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a Mahir Cityposter és a Publimont esetében viszont csak akkor keletkezik a településkép-védelmi törvény hatálya alá tartozó bejelentési kötelezettség, ha "közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezet", azaz közhatalmi szerv, párt vagy pártalapítvány hirdetéséről van szó. Magyarán, ha valóban egy magánszemély adta fel ezeket a hirdetéseket, magánszeméllyel szerződtek a cégek, akkor a kormányhivataloknak e jogszabály nem adott felhatalmazást arra, hogy eljárjanak, főként nem így, hiszen a törvény hatálya a plakátok eltávolításával kapcsolatban is csupán arra az esetre érthető, ha fennáll a bejelentési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogsértés. Ligeti emlékeztetett: már a plakáttörvény nyári elfogadását követően is arra hívta fel a figyelmet a TI, hogy a jogszabály számos hibája – elfogadásának módja, s annak alkotmányellenessége – mellett a legnagyobb gond, hogy alapvetően kijátszható, nincsen például benne olyan szabály, amely egy, akár vélelmezhetően, akár tényszerűen pártérdekben történő hirdetéstartalmat korlátozna, ahogyan a civil és álcivil szervezetek, illetve a magánszemélyek reklámozását sem szabályozza. Magánszemély plakátjai esetében ráadásul, ha azok tartalma jogsértő – például tiltott önkényuralmi jelképet szerepeltet, vagy uszító tartalmú – a kormányhivatal, vagy más állami szerv eljárása szintén bírósági útra korlátozódik, s egy jogerős ítélet dönthet csupán plakátok sorságról. Ez az eljárásmód tehát így – foglalta össze Ligeti – nyilvánvalóan jogalap nélküli.


Indul a Soros-ellenes „konzultáció” és kampány

A napokban elkészülnek a nemzeti konzultáció kérdései, amelyeket hét témakörben fogalmaznak meg, és ezután a lehető legrövidebb időn belül elindul a konzultáció – közölte tegnap Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kabinet kommunikációs paneljeit ismételgetve, a sokszor cáfolt egymillió menekült betelepítésének hírével riogatva emlékeztetett, hogy a "Soros-terv" miatt tartja szükségesnek a konzultációt a kabinet. Közben máris elindult a kormány Soros-konzultációs kampánya a köztévén, szúrta ki az atv.hu.

Szerző
2017.09.28 07:00

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16