Öveges Program - Se pénz, se felelős

Publikálás dátuma
2017.09.29 07:00
FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
A 14 milliárd forintos tanterem felújítások során elkövetett visszaélések felelőseit 2014 óta nem találja se az ügyészség, se a NAV. A vádhatóság nem jeleskedik az OLAF-jelzések utáni feltárásokban sem.

Az Európai Parlament illetékes bizottsági ellenőreinek Legfőbb Ügyészségen tett látogatása kapcsán érdeklődtünk a vádhatóságnál, hol tart az Öveges Programmal kapcsolatban indított nyomozás. Mint megtudtuk, több mint három év után sincs gyanúsítottja az ügynek. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a tantermek uniós támogatású fejlesztései ügyében 2014. június óta nyomoznak költségvetési csalás gyanújával, sőt az EU csalás elleni hivatala, az OLAF tavaly szeptemberi javaslata alapján már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága viszi, gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor. A NAV-nál szintén hiába érdeklődtünk, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adtak információt.

A Hadházy Ákos LMP-s képviselő feljelentése nyomán ismertté vált ügy egyike azoknak a lezáratlan nyomozásoknak, amelyeket uniós források ésszerűtlen, törvénysértő felhasználása miatt indítottak, de a felelőseit sosem tudták megtalálni. A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását célzó 14 milliárd forintos programban 52 iskola, 44 vidéki, 8 fővárosi vett részt. Hadházy két szekszárdi tanterem felújítását találta gyanúsnak, mivel a támogatás jó részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 milliót fordítottak a terem kialakítására, 45 milliót a felszerelésére, a többit a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre. A Garay Gimnáziumban 177 millióba került ugyanez, ebből 35 millió volt a terem, a költségvetés kétharmadát egyéb megbízások tették ki. Veszprémben hasonló arányban fogyasztották az uniós pénzeket. Az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium természettudományos kutató-laboratóriumára elnyert 336 millió forintból 103 milliót költöttek a tanteremre, 175 milliót egyéb szolgáltatásokra. A Vetési Albert Gimnáziumban 247 millióból alakítottak ki új labort, a terem 125 millióba került, az egyéb szolgáltatások 44 millióba, a projektmenedzsment 26 millióba, a szakmai megvalósítás 23 millióba.

Az ügyészség közlése szerint az OLAF ajánlására jelenleg 18 bűnügyben nyomoznak az uniós források felhasználása miatt, egy kivételével valamennyit költségvetési csalás gyanújával. A legrégebbi, a Budapesten futó Alstom-metrószerelvények beszerzésének ügye 2011 óta tart. A legújabb idén júliusban kezdődött, tárgya egy úgynevezett vákuum-kamera megépítése. Ezeken kívül további három ügyben kifejezetten az OLAF jelzésére indítottak nyomozást idén.

Hét csalási ügyben azonban megszüntették az eljárást. Ezek közül leghírhedtebb a Budapest Szíve városfejlesztési projekt, amit az Európai Parlament ellenőrei is megtekintettek múlt heti látogatásuk során. Az V. kerületi önkormányzat számára 20-30 millió forintos vagyoni hátrányt okozó ügyben szintén nem sikerült gyanúsítottat találni: addig tartott a nyomozás, hogy a lehetséges vád elévült - még azelőtt, hogy az OLAF szóvá tehette volna: csináljanak valamit. „A megszüntetés indoka, hogy a személyi felelősség a büntethetőség elévülése miatt nem vizsgálható. Az elévülés az OLAF-ajánlás megtétele előtt egy évvel bekövetkezett. Az elévülést kizáró nagyobb vagyon hátrány nem volt megállapítható” - tudatta az ügyészség. Megtudtuk azt is, összesen hét OLAF-ajánlásos ügyben emeltek vádat.

Az Öveges Program visszaéléseit elkövetők azonosításába azonban az ügyészség bicskája is beletört. A Lázár János vezette Miniszterelnökség, az uniós projektek gazdája is hasonlóképpen járt. Bár a tárca ellenőrzési főosztálya súlyos szabálytalanságokat tárt fel a program megvalósításában, felelősöket nem tudott megnevezni.

Hadházy feljelenti az Orbán-egyetemet is
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a napokban újabb 11 milliárd forinttal támogatott Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) uniós finanszírozású külsős szerződései miatt. Az NKE ugyanis korábban uniós forrásból, több pályázattal összesen csaknem 30 milliárd forintot kapott a „jó állam kifejlesztésére”.
Hadházy és antikorrupciós csapata szúrópróbaszerűen megnéztek, mire költötte az NKE az uniós pénzt. Bár csupán a teljes szerződésállomány 1 százalékát vizsgálták át, már abból is súlyos, visszaélésre utaló ügyek garmadája került elő. Az egyetem például kihelyezett képzést tartott a kormányhivatalok dolgozóinak, ám közben rendkívül magas bérleti díjat is fizetett a kormányhivataloknak a képzés helyszínéért: magyarán „a tanár fizetett a tanítványnak a tanteremért”. Annak pedig nincs nyoma, hogy mi lett a sora az így a hivatalokhoz juttatott uniós pénznek.
Ezen túl azonban rengeteg, Hadházy szerint egyszerű pénzpazarlásnak tűnő szerződésre is bukkantak, így például három kutatóintézettel is kötöttek szerződést ugyanarra a feladatra, de olyan irreálisnak tűnő megbízás is előfordult, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik helyettes államtitkára papíron egy hónap alatt írt meg 902 oldalnyi „oktatási szakanyagot” NKE-nek, amiért a közszolga 10 millió forintot kapott. A vizsgált szerződésekben talált különböző típusú visszásságok Hadházy szerint a költségvetési csalás és a hűtlen kezelés gyanúját is felvetik. - B.Z.

Kimaradunk az uniós ügyészségből

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön hozzájárult az Európai Ügyészség létrehozásához, így hamarosan megkezdheti munkáját a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek feltárását végző hatóság. Az Európai Ügyészség rendszeréhez egyelőre húsz tagország csatlakozott, közöttük Szlovákia, Csehország, Szlovénia, s Románia. Az Orbán-kormány döntése értelmében azonban Magyarország kimarad a korrupciót feltáró együttműködésből - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke szerint a Fidesz hozzáállása felér egy beismerő vallomással és egyenes lelepleződése annak a narancsos maffiavilágnak, amelyben az európai források „elveszítik közpénz jellegüket.” Ameddig Orbán Viktor az ország miniszterelnöke és párttársa Polt Péter a legfőbb ügyész, addig egyetlen forint közpénz sincs biztonságban - közölte Ujhelyi.

2017.09.29 07:00

Tovább tart a bérek meredek emelkedése – a statisztikában

Az átlag mindig torzít, ráadásul csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait veszi figyelembe a KSH.
Továbbra is két számjegyű a bérek átlagos emelkedése Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset egyébként a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó pedig 215 000 forint volt. 
A valóban impozáns számok azonban torzítanak
– mondta egy a statisztikai számbavétel módszereit alaposan ismerő forrásunk.  Manapság ugyanis a topmenedzserek, a vezető állásban lévő orvosok, bírák, de még az üzletláncok regionális vezetőinek átlagkeresete többszöröse a statisztikai átlagnak. Éppen ezért az Európai Unió számos tagállamában már súlyozott átlagot, a mediánt alkalmazzák, amelyik hitelesebb képet nyújt a jövedelmekről. Ez az az érték, amelyiknél a számba vett emberek fele kevesebbet, míg a másik fele többet keres. Az is hitelesebb képet nyújtana, ha nem csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait vennék figyelembe, mert így 800 ezer alkalmazott kiesik a statisztikai számbavétel köréből. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára lehet számítani - közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedéssel számol, amely a várt 2,7 százalékos infláció mellett nyolc százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet.
Szerző
Témák
bérKSH
2018.07.20 19:49

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06