Titkolják, mennyi közpénzt költöttek plakáttalanításra

Publikálás dátuma
2017.09.29 07:03
FOTÓ: BODA ANDRÁS
Fotó: /
Nem árulják el a kormányhivatalok, hogy mennyit költenek közpénzből a kormánykritikus hirdetések eltávolítására, de a számla tízmilliós is lehet. Főleg, ha beigazolódik, hogy az eljárás jogértő volt.

Titkolják a kormányhivatalok, hogy mennyi közpénzt fordítanak a Simicska Lajos érdekeltségeinek és a Jobbik hirdetőhelyein megjelent, a kormányt élesen bíráló plakátok lekaparására, letakarására. Lapunk még szerda délelőtt kereste meg a Pest megyei és a fővárosi kormányhivatalt, s többek között arra voltunk kíváncsiak: kit és hány plakát letakarásával, eltávolításával bíztak meg, s ez mennyibe kerül? A fővárosi hivatal azóta sem reagált megkeresésünkre, a Pest megyei pedig több mint egy nap gondolkodás után csak egy közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

A lapunk által megkérdezett plakátpiaci szereplő ugyanakkor érdeklődésünkre azt mondta, a hirdetőoszlopok esetében darabonként 3-4 ezer, az óriásplakátoknál pedig 2-5 ezer forintos tarifákkal kell számolni. Ennyibe kerül a plakátot lefedő fehér papír és a ragasztó, a munkadíj és az, hogy egy-egy helyszínre elmegy a plakátoló cég munkatársa. A tarifát a méreten és a helyszínen túl az óriásplakátok esetében az is befolyásolja például, hogy mennyire nehéz elérni a hirdetőhelyet, szüksége van-e például alpintechnikára. A Simicska-cégeknél korábban azt mondták lapunknak, hogy ezres nagyságrendű oszlopon és óriásplakáton szerepelnek a kormányhivatalok célkeresztjébe került hirdetmények, továbbá a Jobbik is durván ezer helyszínen hirdet, így a számla végösszege akár 8-10 millió forint lehet.

Kétségtelen persze, hogy az ügyet nem az összeg nagysága teszi kirívóvá, hanem az: az államapparátust és a közpénzt közvetlenül használták fel az ellenzéki bírálatok elhallgattatására. Mindezt ráadásul tetézi – és a kormányhivatali kiadásokat is növelheti –, hogy erős a gyanú: jogilag is támadható az államapparátus eljárása. Azt tegnapra már az kormányhivatalok is elismerték, hogy a Simicska-cégeknél egy magánember hirdetett, nem pedig párt, vagyis a hirdetmények nem tartozhattak a plakátörvény hivatkozott rendelkezései hatálya alá. (Nem mellékes persze az sem, hogy a hirdetéseket egyébként Simicska Lajos unokaöccse, Nagy Ajtony Csaba rendelte meg magánszemélyként, aki az oligarcha több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.)

A Jobbik pedig azzal érvelt, hogy saját reklámhelyeiken azt hirdetnek, amit akarnak. Ezzel egyébként – egyúttal vitába szállva a kormányhivatalokkal – egyetért Kósa Lajos, a Fidesz, leköszönő frakcióvezetője is. Kedd délután legalábbis azt nyilatkozta: „Senki, semmilyen plakátot nem akar betiltani. Tehát ha a Jobbik vásárol x darab plakáthelyet, tegye. Nagyon helyes, tegye ki a plakátokat, azt lehet, akármekkora ordenáré ügy.” A kormányhivatalok plakáttalanításáról Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is úgy vélekedett: „Az eljárásmód nyilvánvalóan jogalap nélküli.”

Mindezek miatt újra megkerestük a Pest Megyei Kormányhivatalt, s megkérdeztük: Felülvizsgálják-e álláspontjukat, befejezik-e a plakáttalanítást. Ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk válasz. A kormányhivatalokért is felelős Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a tegnapi kormányinfón igyekezett bagatellizálni az ügyet:

– Mindennap vannak ilyen ügyeink. Amióta van plakáttörvény, azóta küzdenek azzal a kormányhivatalok vezetői hogy éppen ki helyezi ki kinek a plakátját, kinek a plakáthelyére. A miniszter szerint az egész csak egy „vihar egy pohár vízben”, amit a sajtó azért kapott fel, mert egy politikai szereplő volt benne érintett. Lázár hárította, hogy a hivatalok politikai szerepet játszottak volna az ügyben. „Mi a törvényeket kell, hogy betartassuk, nem belemenve a politikai részletekbe” – hangoztatta a miniszter, aki szerint elvárható lett volna, hogy ha egy plakáthely tulajdonában változás van, akkor az illetékes kormányhivatalnál időben bejelentik ezt. Arról nem tett említést, hogy a Simicska-cégek illetékese állítja, időben és előírásszerűen bejelentést tettek arról, hogy magánszemély a megrendelő. Részben emiatt egyébként bírósághoz is fordulnak. „A bíróság majd eldönti, hogy kinek van igaza, mi állunk minden bírósági eljárás elé” – szögezte le Lázár János is.

2017.09.29 07:03

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49