A népzene utolsó órája

Publikálás dátuma
2017.09.30 07:46

Fotó: /
Húsz éve kezdődtek Európa egyik legjelentősebb hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának a felvételei a Fonóban. Idén jubileumi koncertsorozatot rendeznek, amelyen a régi mesterek mellett fiatal városi népzenészek is színpadra lépnek.

Éppen húsz éve kezdődtek Európa egyik legjelentősebb hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának a felvételei a Fonóban. Idén ősszel – a Hagyományok Házával együttműködve – jubileumi koncertsorozatot rendeznek, amelyen a régi mesterek mellett fiatal városi népzenészek is színpadra lépnek.

Az Utolsó Óra program Kelemen László zeneszerző és népzenekutató, a Hagyományok Háza főigazgatójának kezdeményezésére indult, 1997-ben. A projekt fővédnöke Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke volt, szakmai támogatója az MTA Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum, lebonyolítója a nem sokkal korábban létrejött Fonó Budai Zeneház. A teljes programban 112 zenekart láttak vendégül; egy-egy falusi társulat átlagosan négy-öt napot töltött Budapesten, s több mint 1200 órányi Kárpát-medencei zenét rögzítettek. Ebből a hatalmas matériából válogatták ki a 68 CD-t tartalmazó Új Pátria sorozatot. Most, az évfordulóra ebből a szériából újra kiadják azt a 18 lemezt, amelyek jelenleg már nem hozzáférhetők.

Kelemen László szerint „az évforduló megünneplésének akkor van értelme, ha az a mának is tud üzenni. A négy éven át, 2001-ig tartó Utolsó Órában ma is rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, amit a fiatalok, a jövő generációi hasznosítani tudnak.”

Agócs Gergely népzenész-népzenekutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, az Utolsó Óra egyik legaktívabb gyűjtője szerint „az 1990-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a hangszeres népzenei hagyomány területén hamarosan lezárul egy évezredes korszak. Az volt az alapgondolat, hogy bemutassuk: létezik egy, a Kárpátok övezte régiót összekapcsoló egységes, régi, hangszeres zenei nyelv. A falvak zeneszolgáltatói a cigány kisebbség köréből kerültek ki, akik négy-öt egymás mellett élő etnikum zenei igényeit is ki tudták szolgálni. A magyar, szlovák, ruszin és erdélyi román falvakban élő vonós cigányzenészek muzsikája az élő vokális zenefolklór mentén, illetve egy még régebbi hangszeres kultúra, a pásztorokra jellemző furulya- és dudazene továbbélése mellett formálódott. Az Utolsó Óra sikeréhez szükség volt a gyűjtésben részt vevő idős, sokszor beteg falusi emberek jóindulatára, szeretetére, elkötelezettségére. A legtöbben közülük azzal a lelkülettel adták át tudásukat a stúdió gépeinek, hogy ez a budapesti látogatás életük utolsó nagy utazása. Olyan odaadással muzsikáltak vagy énekeltek, ahogyan azt a koncertpódiumokon szereplő művészek közül is csak kevesen tudják.”

Horváth László a Fonó igazgatója elmondta: a szombaton induló jubileumi koncertsorozatban megidézik a húsz évvel ezelőtti gyűjtési alkalmakat. Vendégül látják a még élő, idős mestereket, de a tanítványok, a fiatal városi népzenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra.

Zsidó és cigány népzenei gyűjtés
Az Utolsó Óra program fontos kiegészítője volt a 2014-es kárpát-medencei zsidó és cigány népzenei gyűjtés, amelyet a Magyar Holokauszt Emlékév keretében hirdetett meg a Hagyományok Háza. Erdély, Kárpátalja, Felvidék és a mai Magyarország területéről olyan zenekarokat hívtak meg a Fonóba, akiknek repertoárjában fellelhetők a holokauszthoz, a cigánysághoz vagy a zsidósághoz kötődő énekek, hangszeres dallamok. Emlékezetes sikert aratott a técsői Csernavec Jóska és zenekara vagy a Mezőségből érkező Csengeri Árpád prímás és a mocsi zenészek.

Infó:

Szeptember 30.

18.30 „Ilyen volt az Utolsó Óra gyűjtés” – vetítéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetés

20.00 Versendi Kovács József tamburaprímás és tanítványainak koncertje

21.30 Táncház az idei kalotaszegi prímásverseny győzteseivel és az Erdőfű zenekarral

Fonó Budai Zeneház

További koncertek: október 18., november 8., december 6.

2017.09.30 07:46

Magyar előadás lett minden idők legjobb Britain's Got Talent produkciója

Publikálás dátuma
2018.07.16 14:37

Fotó: Facebook/ Attraction Látványszínház
Még mindig mindenkinek könnyeket csal a szemébe az Attraction Látványszínház 2013-as előadása. 700 ezer jelentkező közül választották ki a társulatot nyertesnek.
"Tudtuk, hogy akkor öt évvel ezelőtt valami különlegeset alkottunk, és megnyertük a versenyt, de az hogy a BGT összes eddigi produkciója közül a mi előadásunk lett a legjobb, az óriási elismerés"
 - írja Facebook-oldalán az Attraction Látványszínház hivatalos oldala.
Több mint 700.000 jelentkező közül, 12 év legnevesebb győzteseivel megküzdve bizonyult a társulat előadása minden idők legjobbjának a Britain's Got Talent tehetségkutató bajnokságán. Az utolsó fordulóban a közönség szavazatainak nagyjából háromnegyedét megszerezve, toronymagasan nyert a társulat.

A két döntős előadás:
2018.07.16 14:37
Frissítve: 2018.07.16 14:54

„Tom Waits dalait megszólaltatni kifogyhatatlan örömforrás”

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:10

Fotó: / Erdélyi Gábor
A Braindogs tizenöt éve jött létre, hogy koncertekkel, örömzenéléssel tisztelegjen nagy kedvence és példaképe, Tom Waits életműve előtt. Varga Liviusszal, a csapat ütősével – a Quimby és A Kutya Vacsorája alapemberével – beszélgettünk.
„Ez a zenekar úgy alakult, hogy Podlovics Péter koncertrendező szeretett volna egy 55. születésnapi Tom Waits-bulit Budapesten; Waits azonban végül sajnos nem jött el Magyarországra. Péter ezért egy tisztelgő koncertet kezdett szervezni, és felhívta Tom Waits-kedvelő zenész barátait Londontól Grazig, Antwerpentől Szigetszentmiklósig. Ez a buli olyan frenetikus siker lett, hogy rámutatott a rajongók körében tomboló Tom Waits-éhségre. Mi, zenészek is pontosan ugyanígy éreztük. Azóta úgy tűnik, ha akarnánk, sem tudnánk abbahagyni a koncertezést” – mondja Varga Livius. A zenekar vezetője Ian Siegal londoni énekes-gitáros, aki a kritikusok szerint az egyik leghetségesebb fehér soul-blues énekes. Livius szerint Siegal „lehengerlő előadásával és oltári orgánumával tökéletes vezető. A legkisebb kézmozdulatából azonnal ért mindenki a színpadon: pontosan tudhatod, hogy mit vársz tőle, mégis képes minden koncerten meglepni. Hol érdekesen búgó baritonját használja, hol pedig – mint egy defektes gőzgép – fújtat, hogy a következő pillanatban extrém sípoló hangot csaljon ki a torkából.” Siegal mellett a másik külföldi muzsikus a gitáros Ripoff Raskolnikov, „a grazi blues-fenomén, akinek saját, semmivel nem összekeverhető stílusa tökéletesen kirajzolódik, miközben Tom Waits-dalokat énekel. Annyi szeretettel és fájdalommal játszik, hogy olyan talán még a Mississippi-deltában sem található.”
A hazai zenészek közül a Quimby frontembere, Kiss Tibi a közelgő óbudai koncerten (július 18., szerda, 19:30, Kobuci kert) nem lesz színpadon – a holland Mischa den Haring helyettesíti, aki Varga Livius véleménye szerint „a saját világát ülteti bele ebbe a tribute-ba. Nem pótolni akarja Tibit, hanem alternatívát nyújtani, de éneke és gitárhangzása tökéletesen passzol a szövedékbe.” Állandó tag a Pál Utcai Fiúkból ismert Varga Laca basszusgitáros, valamint a dobos Frenk (Budapest Bár, ex-Hiperkarma). „Laca a blues-nak, a groove-os tánczenéknek és a kísérletező zenének is kiváló ismerője; éppen ezért Tom Waits extrém hangszereléseinek remek tolmácsolója. Frenkkel pedig olyan ritmusszekciót adnak, amelyet a világ bármely zenekara megirigyelhetne. Aztán jön a csavar: Frenk kilibben a mikrofonhoz egy szál gitárral és egyedül előad egy dalt. Némi durván húzós dobolás után pedig újra megteszi ezt – de immár a zongora mögé ülve.” A Braindogs alapembere, szürke eminenciása a zongorista Nagy Szabolcs, aki – Livius szerint – „mindezt az egészet összefűzi, fenntartja, továbblendíti és a háttérből igazgatja. Mindent tud a bluesról és a környéki műfajokról, s amikor egy-egy szólója megvillan, akkor felkiált az idegrendszer. Mindezt oly könnyedséggel teszi, hogy a néző elhiszi: nagyszerűen zongorázni nem is olyan nehéz. Fanyar humorát jelzik zenei tréfái, utalásai, amelyeket pókerarccal sző bele varázslatosan pulzáló játékába.” A Braindogs jövőjéről, terveiről Varga Livius mindössze annyit mond: minden azon múlik, hogy a publikumot meddig érdekli a Tom Waits-repertoár. „A közönség egyelőre nő, mi pedig bármeddig bírjuk. Tom Waits dalait megszólaltatni kifogyhatatlan örömforrás. Nagyon tudunk figyelni egymásra, érezzük egymás rezdüléseit. Ez nem is csoda, hiszen különböző zenekarokban és összetételekben, de egyébként is játszunk együtt.”

Whiskys tartály, füstölő, autó-motor

A jövőre hetvenéves Tom Waits 1972-ben jelentette meg debütáló lemezét, s azóta folyamatosan színpadon van. Zeneszerzőként is jelentős sikereket aratott: a nyolcvanas-kilencvenes években sorra írta a filmzenéket Francis Ford Coppola számára. Hangja összetéveszthetetlenül egyéni: monográfusa, Gary Graff szerint olyan, „mintha Bourbon-whiskys tartályban áztatták volna, majd a füstölőben lógatták volna néhány hónapig, és végül áthajtottak volna rajta autóval vagy egy erős Harley Davidsonnal.” Egy másik kritikusa szerint „ami Charles Bukowski a költészetben, Jack Kerouac a prózában és Edward Hopper a festészetben, az a zenében egyértelműen Tom Waits.” Az amerikai zene olyan ikonjai is példaképüknek tartják, mint Rod Stewart vagy Bruce Springsteen. Waits többszörös Grammy-díjas, emellett filmes munkáiért Arany Glóbusz-díjban és Oscar-jelölésben is részesült. Kaliforniában él feleségével és három gyermekével.

2018.07.16 09:10
Frissítve: 2018.07.16 09:10