Népszavazás a függetlenségért - Rendőri erőszakkal verték le a tüntetést

Publikálás dátuma
2017.09.30 20:21

Fotó: /
A spanyol kormány korábban bejelentette: kiiktatták a függetlenségi referendum szavazó- és szavazatszámláló rendszerét, hogy ellehetetlenítsék a referendum megtartását. A katalán kormány azonban egy elektronikus rendszerrel kiküszöbölte a problémát, és vasárnap azt üzenték a választóknak, hogy bárki bárhol szavazhat. Több választókerületben azonban atrocitás alakult ki a rendőrökkel, volt, ahol erőszakkal vitték el a függetlenségért tiltakozókat. A szakértők véleménye megoszlik a referendummal kapcsolatban, egyik szerint szárnyakat adhat az európai közösségeknek a függetlenségi mozgalom, mások viszont beláthatatlan következményekkel riogatnak.  A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: Guillaume Pinon / NurPhoto/ LLUIS GENE /PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP

Enric Millo, a madridi központi kormány legmagasabb rangú katalóniai tisztségviselője korábban elmondta, a spanyol csendőrség ügynökei bírói felhatalmazással átkutatták szombaton a katalán kormány kommunikációs központját, és működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a 2300 szavazóhelyiség távközlési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna.

Üzentek a katalánok: bárki szavazhat

A katalán kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján mégis bejelentette: bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat az önrendelkezési népszavazáson. Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tudott kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson. Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben - tette hozzá.

A rendőrök erőszakkal verték le a tiltakozást

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél Katalóniában vasárnap reggel, és volt, ahol erő alkalmazásával távolították el az összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást. A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt - amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre - az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak. Miután hátrább szorították az embereket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. A bejáratnál parkol egy traktor is, amelyet a referendum támogatói állítottak oda, az esemény biztosítására. A hatóságok odabent megkezdték a szavazásra előkészített urnák, szórólapok összegyűjtését.

Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek az utcán tiltakoznak.

Feszült volt a helyzet a barcelonai Ramón Llull nevű iskola előtt is. A rendőrök pajzsaikkal igyekeztek hátrább szorítani az embereket. A tömeg többször is nekifeszült a rendőrsorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: "az utca mindig a miénk marad". A két oldal egy ideig farkasszemet nézett egymással, de a szembenállás rövid idő után megszűnt. Néhány szavazóhelyiségnél viszont meg tudták kezdeni a voksolást reggel 9 órakor, de a hatóságok sorra járják az intézményeket, és igyekeznek véget vetni a referendumnak.

A választókerületek többségében megkezdődött a szavazás
A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás a katalán önrendelkezési referendumon - közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő barcelonai sajtótájékoztatóján vasárnap. "Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk" - jelentette ki.
A kormányszóvivő még pénteken azt közölte, hogy vasárnap reggel kilenc és este 20 óra között 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben lehet majd voksolni a függetlenségi népszavazáson. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működik közre.

Betiltották a népszavazást

A katalán kormány által október 1-jére kiírt népszavazást a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, így az ország törvényeinek értelmében megrendezése illegális. A katalán kormány ennek ellenére biztos abban, hogy meg tudják rendezni a szavazást, még úgy is, hogy a spanyol állam megpróbálja megakadályozni. A spanyol kormány szerint viszont nem lesz referendum, a  kormány megbízottja kizárta annak a lehetőségét, hogy “megtartsanak egy tényleges referendumot a katalán regionális kormány által biztosítani ígért garanciák mellett”. Álláspontja szerint az ország nemzeti szuverenitását sérti a katalán népszavazás, amelyről csak egy országos népszavazáson lehetne szavazni, ezt azonban a katalán kormány utasította el.

A katalán legfelsőbb bíróság pénteken határozatban szólította fel a Google-t, hogy blokkolja és törölje azt a mobiltelefonos applikációt, amelyet a katalán kormány készíttetett, hogy a felhasználók megkereshessék, hova kell menniük voksolni a spanyol hatóságok által betiltott vasárnapi függetlenségi népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. 

A rendőrség a szavazóhelyiségnek kijelölt iskolákban lévő szülőket felszólította, hogy vasárnap 6 óráig hagyják el az épületeket. Sok helyen ugyanis a helyiek bejelentették, hogy a hétvégére az iskolákban maradnak, hogy a hatóságok ne tudják bezárni őket, és meg lehessen tartani a népszavazást.  Erre válaszul adta ki felhívását Som Escola nevű csoport, amely oktatási és szülői szervezeteket fog össze, hogy a hétvégén minél többen "táborozzanak" az iskolákban, és szervezzenek rendezvényeket.

Pizsamapartikkal tüntetnek

A Barcelona belvárosában található Collaso i Gil del Raval nevű intézményben az igazgatónő például bezárta a kapukat tanítás után. Az épületben azonban odabent sokan maradtak szülők, gyerekek, tanárok illetve olyanok is, akiknek ez a lakcím szerint kijelölt szavazóhelye a függetlenségi népszavazáson. A helyszíni tudósítások szerint a kerítéshez kívül is belül is létrát állítottak, ezeken keresztül jelenleg zavartalanul járnak ki és be az emberek. Enni- és innivaló is érkezik.

Manresában például az Escola Bages Évkezdeti ünnepség néven szórakoztató programok sorát hirdette meg a következő két napra: urgálóvárral, focimeccsel, ingyen piknikkel, és hálózsákos "pizsamapartival" a torneteremben. Az Escoles Obertes (Nyitott iskolák) mozgalom weboldalt indított a napokban, hogy számba vegye a kezdeményezés támogatóit és közreműködőit Katalóniában. 

Reménykednek a lakosok 

Josep Lluís Trapero, katalán rendőrfőnök pénteken azt az utasítást adta, hogy a rendőrök "erőszak nélkül" ürítsék ki az intézményeket, és zárják be az intézményeket. Hatósági közbeavatkozásról eddig nem tudni. Az emberek állítólag arra számítanak, hogy a katalán rendőrök nem lépnek fel velük szemben, és vasárnap végül engedik majd kinyitni az iskolákat, hogy szavazni lehessen.


Ha több az igen, Katalónia különválik

Közben tovább zajlik az erőteljes mozgósítást a népszavazási részvételre. Az Ómnium Cultural nevű civil politikai mozgalom több tucat önkéntessel telefonon hívogatja az embereket, hogy meggyőzze őket a voksolás fontosságáról függetlenül attól, hogy támogatja-e a függetlenséget vagy sem.

Ennek jelentőségét az adja, hogy a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, ha több az igen szavazat az elszakadásra mint a nem, a kormány elindítja az elszakadási folyamatot, de a katalán elnök néhány napja egy interjúban azt mondta: alacsony, például 15-25 százalékos részvétel esetén erre mégsem nem kerül sor.

Spanyolország más részein is érezhető a katalán eseményekkel kapcsolatos feszült várakozás, egyre több városban, egyre több erkélyen és ablakban jelennek meg a spanyol zászlók, amelyek a nemzet egységét hirdetik. Az ABC című lap szerint az elmúlt hetekben megnégyszereződött a nemzeti lobogók eladásaink száma Spanyolországban.

Óriási tömeg tüntetett a függetlenségért
Óriási tömeg előtt, a vasárnapi katalán függetlenségi népszavazáson való részvételre buzdítva zárták kampányukat a Katalónia elszakadását szorgalmazó pártok és szervezetek péntek este Barcelonában. A Montjuic hegy lábánál, a város egyik nevezetességének számító "mágikus szökőkútnál" színpadot állítottak fel. Ugyanott, ahol két évvel ezelőtti a helyi parlamenti választásokat megelőző kampány záró rendezvényét tartotta a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, amely aztán győzött, és kormányt alakított.
Fő választási ígéretük a függetlenségi népszavazás volt, amelyet most vasárnap rendeznek, annak ellenére, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. "Függetlenség", "Szavazunk" - visszhangozta órákon keresztül az egybegyűlt tömeg, amely megtöltötte a környező utcákat is, hangjuk gyakran elnyomta a színpadon fellépő muzsikusok zenéjét. 
Felfokozott fesztiváli hangulatban ünnepeltek és énekeltek, lobogtatták a katalán függetlenséget szimbolizáló zászlókat, és a Sí (Igen) feliratú transzparenseket. A tömegben feltűntek a katalán kormánypárt tagjai is. A referendum demokrácia - ezt rakták ki nagy fehér betűkből a színpadon a civil társadalom képviselői: mások mellett például egyetemisták, tudósok, tűzoltók. Egymást váltották a felszólalók a Spanyolországtól elszakadást támogató pártok, politikai mozgalmak képviseletében, a sort Carles Puigdemont katalán elnök zárta.
"Itt vagyunk, eljutottunk idáig, eljutottunk, hogy itt maradjunk. Mindenünk megvan vasárnap ahhoz, hogy megnyerjük a függetlenséget" - kezdte beszédét, majd azzal folytatta, hogy a győzelem már az övék. "Ma már nyertünk, legyőztük a nyomást, a hazugságokat, a félelmeket, és a fenyegetéseket. Ezt nevezik győzelemnek" - jelentette ki, hangsúlyozva: vasárnap megváltoztatják a történelmet, vasárnap találkozójuk van a jövővel. "Éljen Katalónia!" - mondta beszéde végén.
Albert Rivera pártelnök szerint vasárnap kulcsfontosságú nap lesz, de nem a referendum miatt, hanem mert úgy vonul majd be a történelembe az a nap mint, amikor "a spanyolok újból kezet fogtak és felismerték hogy vigyázniuk kell országukra". A beszámolók szerint a rendezvényen mintegy ezer ember gyűlt össze, az épület előtt pedig mintegy ötszázan várakoztak. "Nem szavazunk" "Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött" - kiabálták.

Megoszlik a szakértők véleménye

Vízágyúkat is bevethet a rendőrség

Beláthatatlan következményekkel járhat a Katalónia függetlenségéről szóló vasárnapi népszavazás, a spanyol kormány akár erőszakhoz is folyamodhat - mondta Sobieski Tamás Spanyolország-szakértő a köztévében. Szerinte a népszavazás eredményét nem lehet megjósolni: egy felmérés szerint a függetlenség híveinek aránya már nem éri el az 50 százalékot, de ha Madrid beavatkozása miatt zavargások törnek ki és annak esetleg áldozatai is lesznek, akkor megerősödhetnek az önállóságot hívei. A szakértő úgy véli, hogy a madridi kormányzat túl sokat várt a tárgyalásokkal, engedményeket kellett volna tennie a katalánoknak. Hozzátette: Spanyolország rendezetlen kérdések halmaza és a helyzetet súlyosbíthatja, ha vasárnap a Katalóniában állomásozó spanyol rendőröket bevetik az iskolákat elfoglaló helyiek ellen, a választást követően pedig - mint fogalmazott - a vízágyúk is előkerülhetnek.

Szárnyakat adhat a referendum Európának

„Az már biztos, hogy a katalán függetlenségi mozgalom szárnyakat adhat azoknak az európai közösségeknek, amelyek nagyobb autonómiát, vagy esetleg függetlenséget akarnak maguknak kiharcolni” – mondta lapunknak Mari Carmern Grau katalán újságíró. A skót függetlenségi népszavazás, sőt – bár teljesen más a kontextus –, a Brexit is gyakran hangoztatott referenciapont a katalánoknak. Akárhogy is alakul a vasárnapi referendum, a spanyol kormány akaratlanul is hozzákezdett ahhoz, hogy mártírokat faragjon a katalán függetlenségi mozgalom vezetőiből. Így a katalán függetlenségi mozgalom is referenciaponttá válhat, akár a magyarok lakta határon túli területeken is. Ennek tükrében érdekes a magyar kormány álláspontja, amely szerint elfogadják a népszavazás eredményét, akármi is legyen is az. 

Lásd még: Becsületbeli ügy a referendum

Szerző
2017.09.30 20:21
Frissítve: 2017.10.01 13:44

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22