Ferenc pápa mintha Orbánnak üzent volna

Publikálás dátuma
2017.10.01 18:20
FOTÓK: ALESSANDRO BIANCHI / AFP
Fotó: /
Ferenc pápa a menekültek gyorsabb és biztonságosabb befogadását szorgalmazta az olaszországi Cesena és Bologna városában vasárnapi látogatásán, amelynek egyik állomása egy menekülttábor volt. Az egyházfő nézetei szöges ellentétben állnak az Orbán-kormány gyűlöletkeltő, elutasító politikájával, de nem csak ezért volt olyan, mintha a pápa a magyar miniszterelnöknek üzenne.

Az egyházfő a bolognai menekülttáborban  a csuklójára kötötte a tábor lakóinak sárga szalagját, egyenként kezet fogott a többségükben afrikai menekültekkel és hosszan szelfizett velük. A "remény harcosainak" nevezte azokat, akik sivatagokat és tengereket élnek túl.  A tábor lakóihoz és az ott dolgozó szociális munkásokhoz szólva a pápa kijelentette, hogy szándékosan kereste fel első állomásként a tábort, amely "kikötő" a messziről érkezőknek, akik olyan áldozatokat hoznak, amilyeneket más el se tud képzelni. 

"Sokan nem ismernek benneteket és ezért félnek. Úgy gondolják, helyesen látnak és joguk van ítélkezni, és ezt keménységgel és ridegen tehetik meg, de csak az lát jól, aki közelről és irgalmassággal tekint rátok" - jelentette ki a katolikus egyházfő.  Hangsúlyozta, hogy a migráció jelensége "előrelátást és nagy határozottságot igényel ennek kezelésében, bölcsességet és intézményeket, világos mechanizmusokat, amelyek segítenek elkerülni a (helyzet) torzítását és (az emberek) kihasználását, ami annál is elfogadhatatlanabb, mivel szegényekről van szó". Hozzátette, meggyőződése, hogy "több országnak kell magán- és közösségi forrásból befogadási programokat indítani, valamint humanitárius folyosókat nyitni a nehéz helyzetben levő menekültek számára, az elviselhetetlen várakozás és a csak illúziót keltő idővesztés elkerülésére". 

A pápa a Szent Petronius nevére szentelt legnagyobb bolognai bazilikában szegényekkel, menekültekkel és rabokkal ebédelt. Mint mondta, ők azok, akiket az egyház a középpontba akar helyezni, "az egyház ugyanis mindenkié, de főleg a szegényeké". Hozzátette, hogy Krisztus soha nem dob el senkit, "mindannyian vándorok vagyunk, a szeretet és remény koldusai". 

Ferenc pápa VI. Pius pápa születésének 300. évfordulóján látogatott el Cesenába, Bolognába pedig az egyházmegye eucharisztikus kongresszusa lezárásának alkalmából. A baloldali hagyományú Reggio-Emilia tartomány két jelképes városáról van szó, erős szakszervezeti hálózattal. Bolognában a munka világának képviselőivel és munkanélküliekkel is találkozva Ferenc pápa "stabil" válaszokat sürgetett a munkaerőpiacon. Kiemelte, hogy a munkanélküliek nem puszta számok. Arra szólította fel a politikai pályára készülő fiatalokat, hogy kezdettől fogva a közös jó mellett kötelezzék el magukat, elutasítva a korrupció legkisebb formáját is, amely "olyan, mint a szú, belülről rágja szét a politikai elhivatottságot".

Bár Olaszországban hangzott el az egyházfő prédikációja, mégis olyan, mintha a menekülteket elutasító országoknak is üzent volna, így többek között Magyarországnak. Főleg, hogy a munkanélküliséggel és a korrupcióval kapcsolatos intelmét szintén intézhette volna akár az Orbán-kormánynak is.

Szerző
2017.10.01 18:20

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/