Kivonulhat az RT televízió az Egyesült Államokból

Publikálás dátuma
2017.10.01 18:56
FOTÓ: Vitaliy Ankov / Sputnik
Fotó: /
Kivonulhat az orosz állami tulajdonban lévő RT America tévécsatorna az Egyesült Államokból az amerikai hatóságok nyomása miatt. Ezt Margarita Szimonyjan, a televízió főszerkesztője helyezte kilátásba az orosz NTV által vasárnap sugárzott interjújában.

"Legrosszabb esetben elhagyjuk az Egyesült Államok területét és nem fogunk ott sugározni. A legrosszabb esetben Oroszország ugyanígy válaszol majd az amerikai tömegtájékoztatási eszközök esetében" - mondta Szimonyjan, hozzáfűzve, hogy ő újságíróként nem szeretné, ha ez így történne. Kijelentette, hogy az RT (korábban: Russia Today) ebben az esetben is minden más elérhető módon törekedni fog arra, hogy eljusson az amerikai közönséghez. Kifogásolta, hogy az amerikai hatóságok olyan feltételeket szabtak meg, amelyek között a televízió nem képes továbbműködni, véleménye szerint megsértve ezzel a szólásszabadságot.

"Miért teszik ezt? Azért, mert úgy képzelik, hogy egy másik nézőpontot mutattunk be, ami befolyásolta a választásaikat" - mondta. Az amerikai igazságügyi minisztérium szeptember 11-én elrendelte, hogy az RT America tévétársaságot kiszolgáló amerikai cég idegen ügynökként jegyeztesse be magát az Egyesült Államokban. Szimonyjan akkor azzal fenyegetőzött, hogy "Oroszország ellenlépései ugyanilyenek lesznek". Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön szintén válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. 

Zaharova szerint "a törvény szelektív és politikailag motivált" alkalmazása veszélyezteti a szólás szabadságát és egyúttal a televízió munkatársainak biztonságát. Utóbbi állítását azzal indokolta, hogy az RT-t kiszolgáló cégnek "idegen ügynökként" közölnie kellene a személyzeti listáját, alkalmazottainak személyes adatait, ami szerinte "az Egyesült Államokban jelenleg folyó boszorkányüldözés légkörében reális fenyegetést jelenthet".

Az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) pénteken törvénysértéssel vádolta a CNN International amerikai televíziót, és behívatta annak képviselőit. A Roszkomnadzor szerint a CNN International oroszországi sugárzását biztosító cég tevékenységével megsértette a tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó szabályozásokat, ami miatt kilátásba helyezte a figyelmeztetés és a kimutatott jogsértés felszámolására való felszólítás lehetőségét.

Az orosz parlament felsőháza júniusban fontolóra vette az olyan, orosz közönséget megcélzó külföldi médiumok blokkolását, amelyek tevékenységükkel kárt okoznak Oroszországnak, a finanszírozás szempontjából pedig azt mérlegeli, hogy az idegenből támogatott orosz sajtóorgánumokat hasonlóképpen kezelje, mint a "külföldi ügynökségnek" minősített civil szervezeteket. 

Andrej Klimov, az állami szuverenitás védelmére és a belügyekbe való beavatkozás megelőzésére felállított felsőházi ideiglenes bizottság elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy a CNN-nel kapcsolatban nem politikai, hanem "jelentéktelen technikai kérdések" merültek fel. Mint mondta, az irányítása alatt álló testület az orosz nyelvű tartalomszolgáltatás foglalkoztatja, a CNN pedig angolul sugároz.

"Néhány olyan nyugati országgal szemben vannak kifogásaink, amelyek állami szinten másznak bele a belügyeinkbe. A CNN magánvállalat, amely globálisan angol nyelven sugároz" - mondta Klimov az RNS orosz hírügynökségnek. Az RT America televíziót, valamint a Sputnik News rádióadó és hírügynökséget az Egyesült Államok propagandaadónak tekinti. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a hónap közepén vizsgálatot indított ezen médiumok ellen, mert azzal gyanúsítják őket, hogy komoly szerepük volt a Donald Trump elnökválasztási győzelméhez vezető orosz propaganda terjesztésében.

A külföldi ügynökök bejegyzésére vonatkozó 1938-as amerikai törvény (FARA) értelmében mindenkinek regisztráltatnia kell magát az amerikai igazságügyi minisztériumnál, aki egy külföldi kormány utasítására, kérésére vagy irányítása alatt tevékenykedik. A FARA kivételt tesz azokkal a médiaszervezetekkel, amelyek nem külföldi kormányokat szolgálnak ki. Ezt a mentességet élvezi a BBC brit és a Deutsche Welle német tartalomszolgáltató is. Ugyanakkor a Peking felügyelete alatt álló China Dailyt, az NHK Cosmomedia japán tévécsatornát és a dél-koreai Korean Broadcasting Systemet (KBS) például bejegyezték az igazságügyi minisztériumnál.

Szerző
2017.10.01 18:56

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22