Választások után újra nyit a kötvénybolt

Ma délben, a parlament költségvetési bizottságában tájékoztatót tartanak a letelepedési magyar államkötvényekről. A téma előterjesztői Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Balogh László, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) Igazgatóságának elnöke és Barcza György János, az ÁKK vezérigazgatója.

Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője lapunknak elmondta, már hétszer kezdeményezte, hogy a bizottság hallgassa meg az ÁKK vezetőjét, de a fideszesek eddig ezt mindig elszabotálták. Van is okuk a titkolózásra: Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ugyanis a kötvénybiznisz egy törvényi szabályozással létrehozott közpénzszivattyú, a haszonélvezőknek semmiféle teljesítményt nem kell produkálniuk, csak kinyújtják a kezüket és kaszálják a közpénzt.

A letelepedési kötvényprogramot létrehozó törvényt még Rogán Antal terjesztette be 2012-ben, és az általa vezetett gazdasági bizottság döntött az államkötvény-forgalmazó cégek jóváhagyásáról. A konstrukció lényege, hogy kiszervezik az államkötvények értékesítését kormányközeli offshore cégeknek, amelyek eddig mintegy 180 milliárd forintot kaszáltak ezen. A cégek jellemzően a propagandaminiszterhez és Habony Árpádhoz köthetőek. A kabinet egyik fő indoka a programmal kapcsolatban az államadósság finanszírozása volt. – Az államadósságot lehetne kedvezőbb feltételekkel is csökkenteni, de ha már a kormány az állam számára kedvezőtlenebb megoldást választ, akkor elvárhatná például, hogy a magyar letelepedési államkötvényt vásárlók mondjuk munkahelyeket teremtsenek, ingatlanokat vásároljanak, vagy más, a magyar társadalom egésze számára hasznos módon fektessék be a pénzüket – vélekedett a jogi szakértő. Ezzel szemben Demeter Márta írásbeli kérdéseire adott válaszokból az derült ki, ezek az emberek semmilyen befektetést nem eszközöltek Magyarországon. Az ellenzéki politikus azt is közölte lapunkkal, hogy eddig 20 ezer ember jött be így, miközben 1294 ember befogadásáról szóló bírósági döntést nem akar végrehajtani a kormány. Ráadásul a magyar állam nem ellenőrzi, hogy az ügyfelek által az offshore cégeknek befizetett pénz nem bűncselekményből származik-e, míg itthon akár egy banki átutalásnál is nagyon keményen ellenőrzik az "egyszerű" állampolgárokat.

A magyar államnak a program 2016 végéig a rögzített kamat miatt 1,2 milliárd veszteséget okozott, mára ez elérheti a 13 milliárdot. Rogán Antal viszont nem hajlandó Demeter ezzel kapcsolatos kérdéseit megválaszolni hónapok óta, sőt Kövér László házelnöktől kért segítséget, aki meg is tiltotta az ellenzéki politikusnak, hogy a kötvényekről kérdezzen.

Nemcsak Demeter kíváncsiskodott, a Transparency International Magyarország két pert is indított a letelepedési magyar államkötvény biznisz részleteinek feltárása érdekében. Az egyiket az ÁKK ellen jogerősen megnyerték, a másik az első foknál tart a közvetítő vállalkozásokat engedélyező parlamenti gazdasági bizottság ellen. A TI azt szeretné megtudni, hogy miféle adatok, iratok alapján állították ki, illetve vonták vissza az offshore hátterű közvetítő cégek engedélyeit. Az Alaptörvény értelmében ugyanis közpénzt, például államkötvény hozama formájában, tilos offshore-szervezetekre bízni, vagyis a civil szervezet szerint a letelepedési-biznisz sérti az alaptörvényi előírásokat.

Az ÁKK egyébként idén januárban közölte, hogy március 31-ével lezárják a programot. Ligeti Miklós ennek ellenére lapunknak azt mondta: ha a kabinet a választásokon újra nyer, akkor megint kinyitja a kötvényboltot.