A spanyol demokrácia fekete napja

Publikálás dátuma
2017.10.01 23:09
Fotók: AFP
Fotó: /
Minden várakozást felülmúlt a katalán szavazópolgárokkal szembeni erőszak. Mariano Rajoy néppárti kormányfőt egyre többen szólítják fel lemondásra.

„Szörnyű mindaz, ami történt. A függetlenségpártiak tábora vélhetően növekedik a történtek után, de talán még nem lehet teljes és végleges szakadásról beszélni Katalónia és a spanyol kormány között” – értékelte a helyzetet telefonon lapunknak Xavier Arbós Marin katalán alkotmányjogász a függetlenségi népszavazás utolsó óráiban. „Egy régóta tartó szakadék mélyült most el. A hovatartozás érzése sok katalán számára elveszett. Azon az úton azonban, amelyen a spanyol kormány elindult, nehéz lesz visszatérnie, mert óriási a kölcsönös bizalmatlanság a katalán és a spanyol intézmények között” – tette hozzá a Barcelonai Egyetem oktatója, aki hangsúlyozta: nem gondolta volna, hogy ilyen mértékű lesz az erőszak – eddig több mint 465 sérültről tájékoztatott a barcelonai polgármester – a Madrid által illegálisnak minősített, az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum napján.

A helyiek fel voltak rá készülve, hogy lesznek incidensek, hiszen napok óta feszült volt a légkör, ám a vasárnap reggel kezdődött brutalitás nemcsak a katalánokat, hanem a nemzetközi közösséget is megdöbbentette. Az ünnepi hangulat egyik pillanatról a másikra forradalmivá vált, ahogy a 7,5 milliós autonóm régióba vezényelt több ezer rendőr megkísérelte megakadályozni, hogy a helyiek válaszoljanak a szavazólapokon szereplő kérdésre: Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?

A spanyol sajtó beszámolója szerint a rohamrendőrök sorra járták a szavazóköröket, hogy elkobozzák a szavazólapokat, az urnákat, és kiürítsék az épületeket, amelyek jó részét már napokkal korábban elfoglaltak. A közösségi oldalakra feltöltött videók tanúsága szerint a rohamrendőrök nemcsak az ellenállást tanúsító, de a békésen várakozó, demonstráló embereket sem kímélték. Megdöbbentő fényképek készültek idős, vérző arcú emberekről, és nőket, férfiakat a hajuknál rángató rohamrendőrökről. Volt, ahol gumibottal és gumilövedékkel próbálták megfékezni az embereket. Ez utóbbi használatát elismerte a rendőrség szóvivője is, ami különösen felháborította a közvéleményt, hiszen Katalóniában 2014-ben betiltották, miután egy nő megvakult tőle – emlékeztet az El País.

A feszültség akkora volt, hogy Sant Joan de Vilatorradában a katalán rendőrök (Mossos) és a Madrid által odavezényelt rohamrendőrök összeverekedtek. A spanyol kormány nyomására egyébként várhatóan felelősségre vonják a katalán rendőröket, amiért „nem végezték a dolgukat”. A legfelsőbb bíróság utasítása szerint ugyanis meg kellett volna akadályozniuk fizikailag a szavazást, ám az esetek többségében nem avatkoztak közbe.

Becslések szerint a több mint 2000 szavazóhelyiségből közel 340-ben akadályozták meg a voksolást. „Nagyon büszke vagyok, hogy ennyien összegyűltünk, és ennyien szembenéztünk ezzel az igazságtalansággal. Nem tudom, hogy mi lesz a népszavazásból. A kormány biztosan megpróbálja hitelteleníteni. Holnap majd meglátjuk a következményeket… úgyis rámondják, hogy illegális. Mindent kitalálnak. De a lényeg az, hogy szavaztunk, a tiltás ellenére” – mondta lapunknak telefonon a függetlenségpárti Ferran Garcia Barcelonából, miután leadta szavazatát.

A regionális csatornázási vállalatnak dolgozó férfi beszámolója szerint a szavazóhelyiségben eluralkodtak az érzelmek, volt, aki elsírta magát. A függetlenségpártiak többségéhez hasonlóan ő is úgy véli: Katalónia jobban járna, ha független állam lenne, hiszen a gazdag régió adók formájában sokkal többet fizet be a közös kasszába, mint amennyit viszontlát. Bár a régió igen nagy autonómiával rendelkezik, Garcia szerint nem fogható ahhoz a szabadsághoz, amelyet a függetlenség jelentene.

Akármi lesz is az eredmény, a vasárnapi lehet a spanyol demokrácia legszomorúbb napja, s az esti órákra mind több hang szólította fel lemondásra Mariano Rajoy néppárti kormányfőt. Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes kiállt a rendőrök fellépése mellett, akik szerinte „határozottan”, és megfelelő erőt demonstrálva végezték dolgukat. Enric Millo, a spanyol kormány katalóniai megbízottja kevésbé magabiztosan nyilatkozott, ő azt mondta: „kénytelen voltunk megtenni azt, amit nem akartunk”.

Carles Puigdemont katalán vezető elítélte az „alaptalan, túlzott és felelőtlen erőszakot, amellyel a spanyol kormány fellépett”.  - Körösi Ivett

"A katalánok lelkileg erre készültek"

A katalán referendum egy valódi macska-egér játék, és a spanyolok kicselezése már hetek óta tart. A „játék” legutóbbi fordulója pénteken kezdődött, amikor a tanítási nap végén a szavazókörként is funkcionáló iskolák többsége be sem zárt. A tanintézmények e helyett többnapos fesztiválokat hirdettek, egész napos és éjszakás programokkal. A terv az volt, hogy minden iskolánál tömeg gyűljön össze, és megakadályozza a szavazókörök bezárását.

Szombaton az egyik iskolánál járva kiderült, hogy a demokrácia megvédése, ha az ellenség nincs a közelben, alapvetően unalmas feladat. Voltak műsorok, ám valójában senki sem emiatt jött. Az emberek a jelenlétükkel akarták távol tartani a spanyol hatóságokat.

A Műszaki Egyetemen ugyancsak jelentős tömeg gyűlt össze. Minden generáció képviseltette magát, az egészen kicsiktől az idősekig. Az emberek az udvaron üldögéltek, kisebb csoportokban csendesen beszélgettek, de akadtak, akik akik kosárlabdáztak, futballoztak, kutyát sétáltattak. Az épületben gyerekek rajzoltak egy rajztanárnak tűnő felnőtt körül. Csendes, békés volt az ellenállás, bár érezni lehetett a feszültséget.

Vasárnap még nagyobb volt a tömeg a Műszaki Egyetemnél, a tiltakozók mellett rengeteg híradós várakozott. A tömeg már órákkal a szavazás előtt, a hajnali eső ellenére ellepte az udvart. Rengetegen kisszékekkel érkeztek. Kilenckor a tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy esetleg katonák érkeznek, ám egy ideig semmi sem történt: később jött a hír, hogy a kormány leállíttatta a számítógépes rendszereket a közintézményekben, így nem kezdődhet a voksolás.

Később kiderült, hogy rohamrendőrök megszálltak több szavazókört és szétcsaptak a voksolni vágyók körében. Az egyetemnél várakozók a telefonjaikon követték a híreket, különösebb megrendülés nélkül, hisz a katalánok lelkileg erre készültek. Olykor felpillantottak és integettek az égen köröző helikopternek.

Tíz órakor végre kinyitották a szavazóhelyiség ajtaját. Előbb a katalán himnusz csendült fel, majd a tömeg skandálni kezdte: Votarem! Votarem!, vagyis Szavazunk! Szavazunk! A lelkesedés ellenére az emberek türelmesen vártak a sorukra. Hasonló kép bontakozott ki több szavazókörnél, ahol engedték a szavazást. A közeli piac körül legalább egy kilométeres sor kígyózott. Egy másik szavazókört feldúlt a rohamrendőrség. A katalánok azonban találékonyak: aki szavazóhelyiség nélkül maradt, bárhol máshol szavazhatott. A kapuban álldogáló ember készségesen elmagyarázta az útirányt a legközelebbi körzetbe. Hirtelen elrobogott hat rendőrségi furgon. Az emberek csak egy pillanatra torpantak meg. Határozottan tudták az irányt. - Magyar Zsuzsanna Blanka (Barcelona)

Szerző
2017.10.01 23:09

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08