Molnár Gyula: folytatjuk

Publikálás dátuma
2017.10.02 12:20
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: /
 A karakteres szociáldemokrata politika folytatását ígérte Molnár Gyula, az MSZP elnöke.

Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatóján úgy értékelte Botka László visszalépését a szocialista miniszterelnök-jelöltségtől: "ezt a menetet elvesztettük, de a csatát meg fogjuk nyerni". Nagy veszteségként értékelte a lemondást, mert szerinte Botka László lehetséges és valóságos kihívója volt Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Molnár Gyula azt mondta, Botka László azzal a szándékkal vállalta a jelöltséget, hogy a demokratikus ellenzéki oldal vezetőjeként valódi kihívója legyen a hatalomnak. Hozzátette: nem volt könnyű ez a vállalás és Botka László pontosan tudta, mi vár rá, hogy nemtelen és hazug támadások fogják őt érni.

A pártelnök közölte, a kormányt csak egy teljes körű ellenzéki összefogás képes leváltani, de az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy ez az együttműködés néhány párt egyéni szándéka miatt nem jöhet létre. Ezért Botka László - folytatta - nem akarta, hogy ennek az együttműködésnek az ő személye legyen az akadálya.

Molnár Gyula megköszönte Botka Lászlónak az elmúlt időszak küzdelmét.

A pártelnök azt is ígérte, nem hagyják magukra a szavazóikat, és arra készülnek, hogy az elégedetlenek millió számára egyértelmű és világos alternatívát mutassanak.

Molnár Gyula közölte, jelenleg nem foglalkoznak azzal, hogy a párton belül új miniszterelnök-jelöltet találjanak, a legfontosabb most, hogy együttműködést alakítsanak ki az egyéni választási körzetekben. Közlése szerint az elnökség döntött arról, hogy tárgyalódelegációt állít fel, amelynek a pártelnökön kívül Hiller István választmányi elnök és Tóth Bertalan frakcióvezető a tagja. Elmondta, haladéktalanul elkezdik az egyeztetéseket a demokratikus ellenzéki pártokkal.

Az a szándékuk - mondta - , hogy az egyéni körzetekben lévő közös indulás jogi és politikai lehetőségét megvizsgálják.
Jelezte, hétvégén választmányi ülést tartanak, ahol új politikai menetrendet fogadnak el. Várhatóan még idén kongresszus lesz, ahol véglegesítik az egyéni jelölteket és elfogadják az országos listás - ismertetette a menetrendet.

Molnár Gyula azt mondta, az elnökség felkérte a párt országos választási bizottságát - amelyet eddig Botka László vezetett - , hogy őt, a pártelnököt válasszák meg a testület vezetőjének.

Az MSZP elnöke úgy fogalmazott: "aki ma ünnepel, aki ma pezsgőt bont, aki ma bárhol, bármelyik ellenzéki politikai körben azt mondja: na végre, az azt gondolom, nem barátja az MSZP-nek, nem barátja a demokráciának, és (...) nem kellőképpen ellenfele, ellensége a mai rendszernek, amit le kell váltani". Aki ma ünnepel, nem méltó arra, hogy bármilyen formában együttműködjön az MSZP-vel - jegyezte meg.

Arra a felvetésre, hogy Botka László szerint a politikai maffiának az MSZP-n belül is vannak emberei, Molnár Gyula közölte, ő azzal nem ért egyet, hogy a belső vitákat politikai színben kell feltüntetni. Hozzátette: ő mindig azt mondta, hogy ezzel a csapattal, ezzel az összetétellel kell készülni a választásokra.

Mint mondta, arra kérte az elnökség tagjait, a megyei elnököket és a frakció tagjait, hogy ne tetézzék a miniszterelnök-jelölt lemondásával kialakult problémát továbbiakkal, azt is kérte tőlük, hogy Ujhelyi István alelnöke lemondása után további lemondások ne legyenek.

A pártelnök azt mondta, a többi szereplőnek az a dolga, hogy továbbvigye a repülőgépet. A szocialista párt be fogja bizonyítani a következő hónapokban, hogy a jelenlegi hatalom leváltásán dolgoznak - hangoztatta.

Molnár Gyula kitért arra, korábban arról beszélt, ha az MSZP saját jelöltben gondolkodik, akkor az Botka László lehet, de lehetőségét látta egy civil jelöltnek is. Hozzátette: abba a helyzetbe került az MSZP, hogy bármilyen javaslattal áll elő, akkor a többiek kényszeresen úgy érzik, azzal szembe kell helyezkedniük. Mint mondta, van a fejében két lehetséges megoldás, de azt előbb a tárgyalópartnerekkel egyeztetik.

Nem érett meg még a helyzet arra, hogy az MSZP meghatározó politikusa vezesse a demokratikus ellenzéket - összegzett.
Az LMP-vel kapcsolatos együttműködést firtató kérdésre Molnár Gyula úgy fogalmazott, "tudom, hogy az ősz mindig új szélt hoz", de ennek ellenére még nem gondolkoznak ebben a megoldásban.

A Lattmann Tamásra vonatkozó kérdésre a politikus közölte, ha közös miniszterelnök-jelöltben gondolkoznak, akkor lehetséges az a megoldás, hogy visszatérnek ahhoz a konstrukcióhoz, amely mindenkinek elfogadható. Lattmann Tamás soha nem felelt meg ennek a feltételnek - mondta.

Molnár Gyula azt mondta, az elnökség Botka László lemondását egy új lehetőségként értékelte, hogy visszatérjenek ahhoz a 700-800 ezer választóhoz, akik támogatták az MSZP-t és így próbáljanak meg együttműködést kialakítani.

Úgy látta, a választójogi törvény sajátosságai miatt a vereség forgatókönyvét jelenti az egyéni körzetekben a koordinált indulás és a külön lista. A győzelmi forgatókönyv szerint a lehető legtöbb ellenzéki pártnak közös jelöltet, közös listát kell állítania - mondta.

Ha minden problémát rendeztünk és már csak az a gond, ki van rajta a listán, ezt a kérdést újra lehet nyitni - magyarázta. Van élet Gyurcsányon kívül - fogalmazott, jelezve ugyanakkor azt is, hogy a DK-elnökkel is tárgyalnak.

Molnár Gyula - aki Botka László talán legnagyobb támogatója volt-  így reagált Facebook-oldalán a miniszterelnök-jelölt lemondására.

Szerző
2017.10.02 12:20
Frissítve: 2017.10.02 14:38

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33