Pokol Las Vegasban

Publikálás dátuma
2017.10.03 07:40
Fotó: Getty Images/Ethan Miller
Fotó: /
Az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözésének színhelye volt Las Vegas. A hatóságok szerint nem terrortámadás történt.

Helyi idő szerint este 10 óra 8 perckor Las Vegasban, a Mandalay Bay kaszinó-hotel 32 emeletéről egy 64 éves férfi nyitott tüzet a város fő sétányán tartott háromnapos Route 91 Harvest countryfesztivál résztvevőire. A tömeg mintegy 40 ezres volt. A vérengzés következtében 58 ember vesztette életét, 515 személy megsebesült, 14 sérült állapota kritikus. Ez volt az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb, legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözése.

A merénylő öngyilkos lett, amikor a kommandósok rátörték hotel szobája ajtaját. Tíz fegyvert találtak szobájában. A 64 éves Stephen Paddock indítékai nem ismertek, az FBI kizárta a terrortámadás lehetőségét, jelezve, nem voltak terrorkapcsolatai. Hétfő délután az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a Las Vegas-i tragédiáért, „bejelentkezett a dicsőségért”, de az FBI azonnal cáfolta, hogy Paddocknak bármi köze lett volna a terrorcsoporthoz.

Az amerikai hatóságok jelezték, az elkövető helyi lakos, magányos elkövető, aki pszichológiai problémákkal is küszködött.

Fotó: Getty Images/David Becker

Fotó: Getty Images/David Becker

A Las Vegas-i tragédia minden bizonnyal újra felveti az amerikai politikában a fegyvertartás problémáját. A történtek kapcsán hétfőn a francia Le Monde is azt azonnal jelezte, az amerikaiak az egyik legfegyverzettebb nép: 100 emberre jut 85 forgalomban lévő fegyver. Barack Obama volt amerikai elnök második mandátuma vége felé, 2016 első napjaiban jelentette be a fegyvertartás szabályainak szigorítását, ami akkor is nyilvánvaló volt, hogy nem egy rövidtávon megvalósítható tervről van szó. Az Egyesült Államokban a fegyverviselés alkotmányos jog, 1791 óta van hatályban, s a lakosság többsége is támogatja. A tavaly júniusi orlandói mészárlás után (50 halott, 53 sebesült), az elnökválasztási kampány idején került legutóbb terítékre a fegyvertartás korlátozásának problémája az amerikai törvényhozásban. Június közepén demokrata honatyák egy csoportja próbálta kikényszeríteni a szigorítást, a szenátus napirendjére tűzni a kérdést. Chris Murphy connecticuti demokrata szenátor, aki az államában, a newtowni Sandy Hook általános iskolában 2012-ben történt mészárlás, (26 halott, köztük 20 kisgyerek) óta harcol teljes erőbedobással a fegyvervásárlás szigorításáért. „Elegem van abból, hogy újra és újra ártatlanokat mészárolnak le, s elegem van a szenátus tehetetlenségéből is” – fogalmazott akkor Murphy, hangsúlyozva, hogy több republikánus szenátor is helyeselné a fegyvervásárlás szigorítását.

Az orlandói mészárlás nyomán az épp kampányban lévő Donald Trump is azt állította, elnökként kész lenne fontolóra venni a fegyvervásárlás szabályainak szigorítását. Korábban azzal támadta demokrata ellenfelét, Hillary Clintont, hogy a szabad fegyvertartásról rendelkező 2. számú alkotmány-kiegészítés eltörlése a célja. Trump elnökjelöltként megkapta a fegyverlobby legbefolyásosabb szervezete, az NRA támogatását.

A Las Vegas-i történtek kapcsán tartott sajtótájékoztatóján Trump, immár elnökként velejéig gonosz cselekedetnek nevezte a merényletet. Bejelentette, hogy az áldozatok iránti tisztelet jeléül jövő héten félárbócra eresztik az amerikai zászlót a Fehér Házon, a katonai és haditengerészeti állomásokon valamint minden középületen. Jelezte, szerdán Las Vegasba utazik.

Ferenc pápa együttérzését fejezte ki a ”teljességében értelmetlen” tragédia érintettjeivel, jelezte, imádkozni fog az áldozatokért és sérültekért.

Szerző
2017.10.03 07:40

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22