Ujhelyi: ebben így nem veszek részt

Publikálás dátuma
2017.10.02 21:45
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
A következő időszakban vállalhatatlannak látok bárminemű szerepvállalást a döntéshozatalban – mondta lapunknak Ujhelyi István, miután lemondott az MSZP alelnöki posztjáról. Az európai parlamenti képviselő nem látja az elszántságot a megtisztulásra.

- Konkrétan kiktől kellene megtisztítani az MSZP-t?

- A kérdés helyesen úgy szól, hogy kiktől kellene megtisztítani az egész ellenzéki mozgalmat. Mert a helyzet felelősei nem csak az MSZP-ben keresendők, bár nem tagadom, hogy jelenleg komoly gondot látok párton belül is. Az biztos, hogy a Botka László és Molnár Zsolt közötti, nyári feszültségkitörésben Botka László volt az, aki a párt egységét tartotta szem előtt. Ehhez képest most ő nincs már nekünk, ő már nem a kormányfő-jelöltünk. Eközben a vélt vagy valós vádak alól nem tisztázta magát, akinek kellett volna, így a párt sem tisztulhatott meg. Vasárnap éjjel hoztam meg a döntést, hogy ha a hétfő reggeli országos elnökségi ülésen nem látom az elszántságot arra, hogy ez megtörténjen, akkor felállok.

- A párt elnökségében nincsen meg tehát az elszántság az árulók kivetésére?

- Néhányakban van elszántság, de sokan még most is félnek a konfliktusoktól. Ez az, ami tarthatatlanná vált, s ez az, amiért felelősen csak azt a döntést hozhattam, hogy ebben így nem veszek részt. Már a múlt héten kaptam egy súlyos jelzést: akkor, amikor kiderült, Szanyi Tibor meghívására és szervezésében a párt vezetői közül többen Brüsszelben jártak, és még arról is elfelejtettek szólni, hogy ott vannak. Ez teljességgel nélkülözi a politikai kohézió szándékát. A következő időszakban így vállalhatatlannak látok bárminemű szerepvállalást a döntéshozatalban. Ezzel együtt továbbra is és mindig a baloldali, demokratikus politikai erő sikeréért dolgozom.

- Ez azt jelenti, hogy egy tisztújító kongresszuson indulna vezetői tisztségért?

- A következő időszakban nincs ilyen kongresszus. A decemberi pártkongresszuson a választási listaállítás és az esetleges miniszterelnök-jelöltállítás szerepel majd az MSZP napirendjén, nem tisztújítás. Az biztos, hogy nagyon nehéz döntések előtt áll a pártelnökség, így az elnök maga is, aki az országos választási bizottság vezetője is lett a miniszterelnök-jelölt visszalépésével. Ilyen akár az is, hogy lesz-e miniszterelnök-jelöltje a pártnak.

- Ha nem állít az MSZP saját jelöltet, az nem azt jelenti, hogy lemondott a kormányváltásról?

- Az MSZP volt az egyetlen demokratikus politikai erő az elmúlt időszakban, amely őszintén és komolyan hitt a kormányváltásban, s ehhez alkotott programot, választott jelöltet. Őszintén remélem, hogy végre megrázza magát a párt, kiveti magából az aknát elhelyezőket, s folytatja, amit Botka László elkezdett, még ha ehhez már nem is lesz a szegedi polgármesterünk a kormányfő-jelöltünk.

2017.10.02 21:45

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45