Terror Marseille-ben - Belügyi vizsgálat indul

Belső vizsgálatot rendelt el a francia belügyminisztérium annak tisztázására, hogy a marseille-i terrortámadás tunéziai elkövetőjét miért engedte el két nappal korábbi őrizetbe vétele után a lyoni rendőrség.

Gérard Collomb francia belügyminiszter hétfő este az úgynevezett közigazgatási általános felügyelethez fordult, amelynek egy héten belül kell elkészítenie a jelentést - közölte a belügyi tárca.

A harmincéves férfi, aki vasárnap délután két nőt halára késelt a marseille-i főpályaudvaron, tunéziai útlevéllel rendelkező illegális bevándorló volt. Péntek délután Lyonban rajtakapták egy bolti lopáson, amiért őrizetbe került. Kihallgatását követően a lopásért nem indult ellene eljárás, ugyanakkor az ilyenkor előírt szabályzatnak megfelelően nem szállították át a kitoloncolásra váró illegális bevándorlók gyűjtőfogházába, hanem szombat délután szabadon engedték.

A lyoni rendőrség azt állítja, hogy a Rhone megyei prefektúra illetékese, akinek alá kellett volna írnia a kiutasítási határozatot és el kellett volna rendelnie a férfi elzárását, nem dolgozott szombat délután, s emiatt az eljárást nem folytatták le. Egy másik forrás azt mondta a francia sajtónak, hogy a lyoni gyűjtőfogházban szombat délelőtt nem volt több férőhely.

A belügyminisztérium szerint a közigazgatási vizsgálat "célja fényt deríteni az állami szervek működésére és levonni, amennyiben szükséges, a tanulságokat" - olvasható a közleményben.

Rendőri szakszervezetek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a későbbi támadó szombati kihallgatásán a rendőrök nem is gyanították, hogy merényletre készül. A férfi nem volt radikális iszlamista, munkanélküliként, hajléktalanként, rendszeres kábítószer-fogyasztóként tüntette fel magát. Ilyen típusú emberből naponta "tucatnyival" kell foglalkozniuk a francia rendőröknek - állítják a rendőri szervezetek.

A támadótól 2005 óta hét alkalommal vettek ujjlenyomatot kisebb bűncselekmények miatt a francia rendőrök különböző dél-franciaországi városokban, minden alkalommal más személyazonosság alatt, de a titkosszolgálatok nyilvántartásában nem szerepelt radikális iszlamistaként.

Ügyészségi források szerint a férfi egyik kihallgatásán azt vallotta, hogy 2003-ban érkezett Franciaországba. A 2005-ös őrizetbe vételekor a dél-franciaországi Var prefektúrája kiutasította az országból, de két nappal később mégis szabadlábra helyezték, mert nem voltak nála személyi okmányok és mert akkor sem volt elég hely az illetékes dél-franciaországi gyűjtőfogházban. A férfi 2009 és 2017 között Olaszországban élt, ahol nem számított illegális bevándorlónak, érvényes tartózkodási engedélye volt januárig, kérte annak meghosszabbítását, de időközben átment Franciaországba.

Szerző
2017.10.03 16:27

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22