Juncker vacsorára hívja a V4-ket

Az Európai Bizottság vizsgálja, miként reagáljon a magyar kormány Soros-ellenes nemzeti konzultációjára - tudta meg lapunk.

“Az Európai Bizottság értékeli a helyzetet, és fenntartja magának a jogot, hogy az általa megválasztott időben válaszoljon” — mondta Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője arra a kérdésünkre, hogy az uniós testület kíván-e reagálni az úgynevezett Soros-tervről rendezett nemzeti konzultációra. A kérdőív azzal vádolja Brüsszelt, hogy az amerikai üzletember migrációs tervét hajtja végre. “Az Európai Bizottság tevékenységét nem egy barátokra és ellenségekre osztott világkép vezérli, hanem a tagállamok közös érdekei” — mondta a szóvivő a Népszava brüsszeli tudósítójának, Halmai Katalinnak, kimondatlanul is a magyar kormányfő gondolatvilágára utalva. Szkinasz nem zárta ki, hogy a bizottság részletesen, írásban fogja kifejteni a véleményét a kérdőívbe foglalt hét állításról, ahogyan azt tette az “Állítsuk meg Brüsszelt!”-kampány idején. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke még júliusban közleményben utasította vissza azokat a budapesti vádakat, amelyek szerint az Európai Bizottság egy állítólag mások által kigondolt terv végrehajtására készül, és ennek keretében évente egymillió migránst telepítene Európába. “Az állítás annyira nevetséges, hogy szinte kínos reagálni rá” — írta a politikus, majd részletes cáfolatot tett közzé a magyar kormányzati állításokról.

Közben a Magyar Posta kézbesítette az első nemzeti konzultációs kérdőíveket, elsőként néhány budapesti kerületben. A kézbesítés több hétig tart.

Az Európai Bizottság az elindított kötelezettségszegési eljárásban elemezte a magyar civiltörvényt, és azt több ponton is az uniós jogot sértőnek találta: az EU szerint a magyar törvény, amely arra kötelezné a civil szervezeteket, hogy a külföldről kapott támogatásaikat bélyegként viseljék számtalan felületükön megszegi a tőke szabad áramlására vonatkozó, az uniós alapszerződésben foglalt előírásokat, és az Európai Alapjogi Chartában foglalt olyan alapvető jogokat is sérti, mint az egyesülés szabadságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok. Mindezt Jávor Benedek a Facebookon tette közzé, kedden. A Párbeszéd EP-képviselője még a nyár elején nyújtott be panaszt a magyarországi civiltörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottságnak, amely most küldött neki válaszlevelet.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke meghívta a négy visegrádi ország kormányfőit, köztük Orbán Viktort, hogy október 18-án, a következő uniós csúcs előtt vacsorán beszéljék meg a vitás kérdéseket, köztük a menekültügyet, közölte a Klubrádió. "Egy ilyen találkozó lehetőséget nyújtana arra, hogy folytassuk a Pozsonyban és Tallinnban elkezdett informális megbeszéléseinket egy egységes, erősebb és demokratikusabb Európáról" - írta Orbán Viktornak címzett levelében Juncker, és ismét leszögezte: felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy megőrizzük a 27 tagállam egységét. Ezzel a bizottság elnöke most már konkrét dátummal visszaért a júliusi pozsonyi csúcson tett javaslatához, hogy a bizottság és a visegrádiak üljenek le és üzengetés helyett beszéljék meg a problémákat - köztük a menekültkérdést.

Ez illeszkedik Juncker legutóbbi nagy visszhangot kiváltott programbeszédéhez is, amelynek fontos eleme, hogy talán mégsem kellene a húzódozó és néha furcsán viselkedő kelet-európaiakat kihagyni a britek kiválása után felgyorsuló integrációs folyamatokból. Juncker egy hétfői interjúban ki is mondta, hogy aggasztja az Európa keleti és nyugati része között kialakuló kulturális hasadék, amelyet nem szabadna tovább mélyíteni. Azt is mondta, "korai lenne megtorlást bevezetni" Magyarország és Lengyelország ellen, s "meg kell várni", amíg lezárulnak a tárgyalások. Az esetleges szankciókat tehát nem zárja ki kategorikusan, csak még nem tartja időszerűnek azokat.

Az is igaz azonban, hogy nem Juncker dönt arról, fellépjenek-e Budapesttel és Varsóval szemben. Sok függ attól, milyen irányultságú német kormány alakul. Angela Merkel német kancellár még a szeptember 24-én megrendezett német parlamenti választás előtt arra a kérdésre, Magyarország EU-ból való kizárása is felmerülhet-e, annyit mondott, erről is szót kell ejteni a következő uniós csúcson. Most az a legnagyobb kérdés, mennyire szigorú fellépést követelnek majd Merkel potenciális koalíciós partnerei. Horst Seehoferről, a keresztényszociális CSU elnökéről közismert, hogy igen jó viszonyt ápol Orbánnal, a szabaddemokrata FDP, illetve a Zöldek azonban kemény intézkedéseket követelhetnek a magyar kormánnyal szemben.

Nem kizárt az sem, Juncker azért akarja egy asztalhoz ültetni a V4-ek kormányfőit, hogy saját szemével láthassa: már nincs egység ezen országok között. Hírek szerint Robert Fico nyári, brüsszeli látogatása alkalmával erről már beszélt is az Európai Bizottság elnökével, erre utal az is, hogy a szlovák kormányfő később nyíltan kijelentette, bár fontosnak tartja a visegrádiak együttműködését, sokkal jelentősebb számára az, hogy Pozsony az EU magjához tartozzék.

Financial Timesban cáfol

A Soros-tervről szóló magyarországi nemzeti konzultációval foglalkozott a keddi számában a brit Financial Times. Soros egy 2016-ban megjelent írásában az Európai Unió határainak megerősítését javasolta, valamint azt, hogy Európának 300 ezer menekült számára kell helyet biztosítania az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében – idézte fel a FT. Soros egy közös európai menekültrendszer felállítása mellett érvelt, de ismételten állást foglalt az ellen, hogy az uniós tagországokat a menekültkvóták elfogadására kényszerítsék. "Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat arra, hogy menekülteket fogadjanak be, ha nem akarnak, vagy a menekülteket arra, hogy oda menjenek, ahol nem látják őket szívesen" – idézte a cikk szerzője Soros Györgyöt. A napilap szerint annak ellenére, hogy az üzletember ellenzi a menekültek kötelező áttelepítését célzó programot, magyar tisztségviselők a Soros-terv kulcsfontosságú elemének nevezik a menekültek kvóta szerinti elosztásának több mint 20 európai ország által megszavazott rendszerét. Soros szóvivője az üzleti lapnak nyilatkozva azt állította, hogy a magyar kormány kampánya hazugságokon alapul. "Nincs Soros György által Magyarország ellen szervezett globális összeesküvés" – idézte a napilap a szóvivőt.