Spanyolország - Káoszt hozhat a „Catalexit”

Publikálás dátuma
2017.10.04 07:34
Fotó: AFP/Josep Lago
Fotó: /

A piacok késlekedés nélkül reagáltak az ibériai eseményekre, az euro árfolyama minden fontosabb valutával szemben süllyedt, 0,6 százalékos csökkenés után 1,1757 dolláros árfolyamon jegyezték hétfőn az európai fizetőeszközt.

Elemzők találgatják, mit hoz a jövő a népszavazás után, és egyetértenek abban, bármilyen forgatókönyv valósul is meg, az eddig dinamikusként, kiegyensúlyozottként és nem utolsó sorban nyugodtként nyilvántartott katalán gazdaságra bizonytalanság, káosz vár. A Barclays, a Merril Lynch és a Goldman Sachs elemzői szerint Katalónia vonzereje jelentősen romolhat, és a számla nagyon hamar megérkezik. Spanyolország leggazdagabb régiója, nemrég még a svájcihoz, vagy a dánhoz hasonló babérokra tört a termelékenység terén, kihasználva stratégiai helyét a nemzetközi kereskedelemben, valamint a felsőoktatás és a magánszektor innovációt teremtő együttműködését.

Fotó: AFP/Marco Panzetti

Fotó: AFP/Marco Panzetti

A spanyol GDP 20 százalékát adja a tartomány, ez 221 milliárd eurót jelent. A húzóágazat 74 százalékos részesedéssel, ahogy más fejlett országokban is a szolgáltatás, benne a turizmus, míg az ipar 20 százalékkal járul hozzá a gazdagodáshoz. Az egy főre eső bruttó érték 29728 euró, amivel, ha önállóan jegyeznék az EU rangsorában a 12. lenne, megelőzve Olaszországot, Portugáliát és Spanyolországot is. Vásárlóerő tekintetében a kilencedik helyre jók a katalánok, olyan országok előtt, mint Nagy Britannia, Franciaország, vagy Finnország. A munkanélküliség az Eurostat legfrissebb adatai szerint 13,2 százalék, szemben az ország többi részének 17 százalékos átlagával. Kereskedelmi mérlege is erőt tükröz, Spanyolországon kívül közel 13 milliárd euro, míg Spanyolországgal szemben 14 milliárd a többlet. Az idei előrejelzések szerint a gazdaság 2,7 százalékkal bővül, de ezt is, ahogy a többi statisztika alakulását egyetlen nap drasztikus eseményei alaposan megkérdőjelezték.

A lehetőséget, hogy év végére független lesz a tartomány, a szakértők többsége kizárja, ám a nemzetközi pénzvilág és nem utolsó sorban Brüsszel lehetséges reakcióit azonban latolgatják. Problémákkal szembesülne az ország bankrendszere, amelynek gyengesége, hogy túl nagy, nem a lokális igényekre van szabva. A katalán székhelyű intézmények által kezelt pénz összege messze meghaladja a régió GDP-jét, így krízis esetén az állam ereje nem lenne elég a betétgaranciákra. Szembesülni kellene az eladósodottsággal is, és nem csak a sajáttal, hanem a spanyol államadósság 20 százalékáért is helyt kellene állni Barcelonának. Ez összesen a GDP 134 százalékát tenné ki, és mindezt egy bizalomvesztett piaci közegben kellene menedzselni.

A „Catalexit” nyomán hosszú, bizonytalan periódus várna a magánszektorra – figyelmeztetett Geoffrey Minne, az ING közgazdásza. A szakember szerint a háztartások kétharmada visszafoghatja a fogyasztását, és még arra is számítani lehet, hogy a nyugtalanság pánikká alakulhat, ami a pénzügyi szektornak lenne végzetes. A spanyol gazdaság motorját jelentő Katalónia számára azonban a legdrasztikusabb következmény az Európai Unióval való szakítás lehet. A külföldi befektetések 70 százaléka a közösségből érkezik, és a régió exportjának 65 százaléka is ott talál vevőt. Az EU-ból való kényszertávozás egyet jelentene az EKB védőernyőjének elvesztésével is, megoldást kellene találni a mintegy 75 milliárd eurós államadósság refinanszírozására Az Európai Központi Bank csak augusztusban 5,1 milliárd euró spanyol adósságot vásárolt fel kötvényprogramjában. A visszatérés pedig nagyon is bizonytalan, évekbe telhet, még akkor is ha Madrid nem opponál, de a jelek szerint Brüsszel sem várná tárt karokkal a szakadárokat.

Általános szrájkkal tiltakoztak a helyiek
Katalónia félgőzzel megy – így jellemezte a keddi állapotokat az El País. A függetlenségi referendum során kibontakozó erőszak ellen tiltakozásul általános sztrájkot hirdettek a 7,5 milliós autonóm régióban. A tv-felvételek tanúsága szerint Barcelona központjában és több városban is fesztiválhangulat uralkodott, autók alig közlekedtek, az emberek az utcákon sétáltak. Szinte egy iskolában sem tartottak oktatást, a boltok, a kulturális intézmények többsége is zárva volt, valamint a tömegközlekedési eszközök is csak ritkán jártak.
A tűzoltók is demonstrációt hirdettek, valamint a kormányzó Néppárt katalóniai székháza előtt is mintegy kétezren gyülekeztek, ám Carles Puigdemont katalán vezető arra kérte az utcán tiltakozó embereket, hogy „ne üljenek fel a provokációknak”, és „békésen, demokratikusan, és méltósággal” fejezzék ki nemtetszésüket, amiért vasárnap közel ezer ember sérült meg a rohamrendőrök és a szavazni vágyók közti összetűzések során.

2017.10.04 07:34

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57