Las Vegas-i mészárlás - Paddock pénzt utalt a Fülöp-szigetekre

Publikálás dátuma
2017.10.04 10:29
A szálloda, amelyből a tettes tüzelt. FOTÓ: ROBYN BECK/AFP
Fotó: /
Stephen Paddock, a Las Vegas-i tömegmészárlás elkövetője kamerákat helyezett el a szállodában és tette előtt nagy összeget utalt át a Fülöp-szigetekre - jelentette be szerdára virradóra Joseph Lombardo, Clark megye seriffje sajtóértekezleten.

Elmondta, hogy a tette után öngyilkosságot elkövetett Stephen Paddock a szállodai szobájában és a folyosón is kamerákat helyezett el. A rendőrség feltételezése szerint a 64 éves férfi azt figyelhette, hogy közelít-e valaki a szobájához. Kedden nyilvánosságra hoztak néhány - a lövöldözés idején készült - videofelvételt, amelyből kiderül, hogy Paddock a sorozatokat 9-11 perc alatt adta le.

A nyomozók összesen 47 tűzfegyvert találtak három, általuk átfésült helyszínen - Paddock hotelszobájában, Mesquite városi otthonában és egy másik hozzá köthető renói ingatlan területén - közölte Jill Snyder, az Egyesült Államok Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Irodájának (ATF) különleges ügynöke.

Az amerikai sajtó megjelentette azokat a brit the Daily Mail című lapban közölt fotókat is, amelyek a szállodai szobát mutatják, a képeken egy halott férfi - feltehetően a tettes - lába látszik, valamint a szobában szanaszét heverő fegyverek.

A rendőrök egyelőre sötétben tapogatódznak a tettes indítékát illetően. Lombardo seriff újságíróknak hangsúlyozta: gondosan kitervelt akcióról volt szó, erre utalnak a szállodában talált lőfegyverek típusai és a rengeteg lőszer is. "Nagyon részletesen eltervezte, és biztos vagyok abban is, hogy minden körülménnyel számolt" - fogalmazott a seriff. Bár a hétfői hírek még arról szóltak, hogy Marilou Danleyt, Paddock barátnőjét tisztázták a rendőrök, kedden Joseph Lombardo azt nyilatkozta: a nő ismét a rendőrség érdeklődésének homlokterébe került, mert esetleg mégis köze lehet a történtekhez. "Beszélünk vele" - szögezte le Lombardo.

A nyomozók azt remélik, hogy a 62 éves Marilou Danley, aki együtt élt Paddockkal, segíthet az indítékok feltárásában. A kedd esti hírek szerint Danley a Fülöp-szigeteken tartózkodik, bár Robespierre Bolivar, a Fülöp-szigetek külügyminisztériumának szóvivője azt nyilatkozta, hogy információik szerint a nő nincs már az országban. A Nevada Independent című lap - rendőrségi forrásokra hivatkozva - azt közölte, hogy Danley fülöp-szigeteki születésű ausztrál állampolgár, aki házasság révén került az Egyesült Államokba.

Szintén rendőrségi források hozták nyilvánosságra, hogy Stephen Paddock a tette elkövetése előtti héten százezer dollárt utalt át a Fülöp-szigetekre, ám azt egyelőre nem tudni, hogy az átutalás pontosan mikor történt és ki volt a címzettje. Az FBI a fülöp-szigeteki hatóságokkal együttműködve dolgozik a részletek felderítésén.

Donald Trump amerikai elnök, mielőtt Puerto Ricóba indult a hurrikán károsultjainak meglátogatására, újságíróknak azt mondta: Stephen Paddock "tébolyult" ember volt.

A kongresszusban a politikusok egyperces néma csönddel adóztak az áldozatok emlékének.

Szerző
2017.10.04 10:29

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22