"Erősebb az állami kontroll, mint valaha"

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Halásztelek.

Miközben a nagypolitikában egyre reménytelenebbnek tűnik az ellenzéki összefogás, addig a Budapesttől alig néhány kilométernyire, a Csepel-szigeten fekvő Halásztelken régóta jól megy a közös munka: az agglomerációs kisvárost masszív többséggel irányítja az MSZP, a DK, a PM és az Együtt alkotta „nagykoalíció”.

Koalíciós munka - A települést 2006 óta vezető szocialista polgármester, Szentgyörgyi József szerint a városuk a példa arra, hogy jól tud közösen dolgozni az MSZP, a DK, a PM és az Együtt

Bár a települést 2006 óta vezető szocialista polgármester, Szentgyörgyi József szerint a városuk is jó példa arra, hogy lehet közösen dolgozni, azért gyorsan hozzáteszi: a helyi- és a nagypolitikát nem szabad mindig egybevetni, mert a kisvárosban, faluban a pártszimpátiát rendszeresen felülírják a lokális szempontok. Halásztelken a „kormányzó” pártok a Fidesszel is egyetértésre törekednek, a város életét alapvetően meghatározó, stratégiai kérdésekben a testület egyetlen kormánypárti képviselőjével is igyekeznek megegyezésre jutni, s egyhangú döntéseket hozni.

Példát is hoz erre a polgármester: a halásztelki kastély ügyét. Nemrégiben nagy visszhangja volt annak, hogy az önkormányzat megvett egy kastélyt, ahová beköltöztették a polgármesteri hivatalt. Volt is rögtön, aki urizálással vádolta a város vezetését, meg azzal, hogy előbb vesz kastélyt, minthogy befejeződne az iskola felújítása. Csakhogy a vásárlással, a település legszebb épületének visszaszerzésével még a kormánypárti képviselő, a helyi Fidesz-elnök is egyetértett.

– 2003-ban 25 millió forintért adta el a város akkori vezetése a romos kastélyt, most pedig teljesen felújítva 560 millióért vettük vissza kevés látványosságunk egyikét a hozzá tartozó, szintén rendbe tett, tízezer négyzetméteres parkkal. Itt végre méltó körülmények között lehet majd rendezvényeket tartani – magyarázza a vásárlást Szentgyörgyi József, és gyorsan hozzáteszi: – Abban sincs vita, hogy az iskola volt a fontosabb beruházás, de az sínre került időközben, és a kastélyt sem akartuk elszalasztani.

Térképen rajzolt település

Az ötvenes években, Tököltől szakadt el és vált önállóvá Halásztelek. A kistelepülés azóta folyamatosan terebélyesedik, a beépítésre szánt területeket, az újonnan születő utcákat térképen tervezték meg, így ma felülről négyzetrácsként néz ki a település úthálózata. Halásztelken, amelyet még a sok helybeli is csak „nagy falunak” tart, összesen 4000 kertes ingatlan van, a városi formára leginkább a kis lakótelep emlékeztet. A halásztelkiek többsége a rendszerváltás előtti évtizedekben a Csepel Művekben vagy a térség más nagy ipari létesítményeiben dolgozott. Még ma is sok „csepeli melós” család leszármazottjai élnek itt, de a fővárosi kiköltözési hullám már alapvetően átalakította Halásztelek lakosságát.

Az, hogy a településen a kastélyvásárlás és a ma már állami feladatnak számító iskolafelújítás a legfontosabb közügy, már jelzi: sok polgármester megirigyelheti Halásztelek gondjait. Szentgyörgyi József nem is vitatja, szerencsés helyzetben vannak. Halásztelek egyike a vonzó agglomerációs településeknek, ahová folyamatosan sokan költöznek a fővárosból, és a CSOK miatt ma már az ország más, szegényebb térségeiből is. Budapest közelsége és az M0-s körgyűrű mentén letelepedett cégek sokasága miatt a Halászteleken élő aktív korúak szinte kivétel nélkül dolgoznak, munkanélküliség gyakorlatilag nincs. Míg másutt sorban állnak az emberek a közmunkáért, a tizenegyezer lakosú Halásztelken két-három embert foglalkoztatnak csak így, pedig a polgármester szerint több helybelinek is tudnának értelmes feladatot adni.

Van azonban árnyoldala is annak, hogy ilyen népszerű Halásztelek. Ezzel függ össze az is, hogy az iskola ügye központi téma lett. Évente háromszázan telepednek le Halásztelken. Ez a lakosságszám-emelkedés pedig óriási feladatot ad, hiszen az intézményrendszert folyamatosan bővíteni kell, új bölcsődére, óvodára, nagyobb iskolára lett szükség. Szentgyörgyi József szerint ez önmagában is nehéz feladat lett volna, csakhogy időközben a kormányzat elvonta a lakosok után az önkormányzatnak járó SZJA-támogatást, ami Halásztelek számára 140 milliós mínuszt, a költségvetésben 10 százalékos elvonást jelentett. Mindezek miatt a beköltözők révén nem nőttek a bevételek, csak a kiadások és feladatok. Ez a kényszer volt az, ami miatt végül a város vezetése – megint egy csak egyhangúlag – úgy döntött, hitelt vesz fel a kastélyvásárlás mellett az iskola bővítésére, felújítására is.

A polgármesternek felvetjük: mivel a kastélyvásárláshoz és az iskolabővítéshez is hitelt vettek fel, máris akadnak bírálatok, amelyek szerint a baloldali vezetés eladósítja a települést. Szerinte az iskolabővítéssel nem várhattak, hiszen egyre több a diák a városban, s nem akarták, hogy a helyieknek Budapestre kelljen vinniük gyerekeiket. És arra sem számíthattak, hogy az állam bővíti majd az iskolát, mert erre nincs pénze a Klebelsberg Központnak, maguknak kellett tehát lépniük. Az iskola felújításával viszont helyére került az intézményrendszer bővítésének, korszerűsítésének utolsó eleme is, hosszú évekre előre rendben lesznek a bölcsődei, óvodai és iskolai férőhelyek, így belevághattak a kastélyvásárlásba.

Bár az iskola felújításával még csak most végeznek, az önkormányzat máris a következő projektre készül: a kormány 1,1 milliárdos TAO-gyűjtési jogosultságot adott a településnek, amely révén sportcsarnokot építhetnek. Amikor megjegyezzük, hogy a TAO-támogatás és a sportcsarnok szitokszó az ellenzéki kommunikációban, Szentgyörgyi József széttárja kezeit: így tud gyarapodni a település, a sportcsarnok pedig főként azért fontos, hogy az iskolák tornaterem-igényére megoldást találjanak.

Mindezek alapján úgy festhet, nem feltétlenül reménytelen feladat politikai ellenszélben vezetni egy kisvárost. Szentgyörgyi József szerint azonban ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mint mondja, a mindennapi munkát kétségkívül nem szövi át a politika, de tény az is, hogy adottságaiknak köszönhetően Halásztelek nincs kiszolgáltatott helyzetben. De azért akadnak figyelmeztető jelek. Bár az állam engedélyezte, hogy hitelt vegyen fel a település az iskolafelújításra – ma már központi jóváhagyás nélkül nem kérhet kölcsönt egy önkormányzat sem –, a döntést olyan sokáig húzták, hogy késve indult a munka, emiatt pedig nem fejezték be időben, így még ma is van olyan osztály, amely átmenetileg más intézményekbe kényszerül. Vagyis az állam ha akar, akkor tud ártani. És a polgármester szerint nem lehet nem észrevenni azt sem: ma, különösen az ellenzéki vezetésű településeken erősebb az állami ellenőrzési kontroll, mint valaha.

Kormánypárt ellenzékben

Szabó Tibor, a halásztelki Fidesz-elnök a helyi képviselő-testület egyetlen kormánypárti tagja is azok közé tartozik, akik szerint mérete ellenére a település sokkal inkább falusias, mint városias. Ezt azért tartja fontosnak előrebocsátani, mert szerinte ilyen közegben másodlagos jelentősége van az ellenzéki és kormánypárti besorolásnak, itt „nem lehet nagypolitikai viszonyokat megélni”: a lényeg ugyanis a település fejlődése. Ennek is tudható be szerinte az, hogy a testületükben nincs háborúskodás, sőt még csak óriási koncepcionális véleménykülönbségek sem.

Azt mondja, a helyi Fidesz is ugyanazt tartja fontos fejlesztési területnek, mint a város jelenlegi vezetése, legfeljebb a prioritásokat illetően akadnak szakmai viták. Konkrétumokat is említ a képviselő: az aktuális projektek közül szerinte az iskolabővítéssel kellett volna kezdeni, aztán a sportcsarnokkal folytatni, majd ezután kastélyt vásárolni. Szabó Tibor arra a kérdésünkre, hogy szerinte jobban fejlődne-e a Fidesz-kabinet alatt a város, ha jobboldali vezetése lenne a településnek, úgy fogalmazott: a térség kormánypárti képviselője és az államapparátus nem hátráltatja Halásztelket. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy míg Halásztelken is gyakorta visszatérő kormánykritika az SZJA-elvonás, azt már ritkábban teszik hozzá, hogy közben feladatoktól, így pedig kiadásoktól is megszabadították a településeket.