A Brexit árnyékában - Theresa May katartikus beszéde

Publikálás dátuma
2017.10.04 20:09
Fotó: Oli SCARFF / AFP
Fotó: /
A Konzervatív Párt négynapos konferenciáján elhangzott záróbeszédében Theresa May a belső torzsalkodások beszüntetését és a vezetés összetartását kérte.

A szerdai pártvezetői beszéd lesz az a felszólalás, amely csupa rossz okból marad emlékezetes. Theresa May a manchesteri összejövetel idején vagy másfél tucat interjút adott különböző médiumoknak, valamint a társadalmi eseményekből is jócskán kivette a részét. A feszített tempó az egyórás szerdai felszólalásra bosszulta meg magát.

A 61. születésnapját a kongresszus idején ünneplő kormányfő köhögőrohamot kapott, s többször szünetet kellett tartania, hogy igyon egy pohár vizet. Párttársai szolidaritást mutattak, s időnként felállva tapsoltak, hogy elnyomják May köhögését, időt adva a kormányfőnek, hogy összeszedje magát. Jeremy Hunt egészségügyi miniszter szeme könnybe lábadt főnökasszonya szenvedése láttán. Humorosabb, bár komoly biztonsági bakira utaló jelenet volt, amikor Simon Brodkin komikus megzavarta a konferenciát, és átnyújtotta a brit dolgozók munkahely-változásánál használt formanyomtatványt, mondván: Boris Johnson külügyminiszter küldi neki. Ezután már csak a „Building a country that works for everyone”, (Olyan országot építünk, ami mindenki számára működik) feliratot viselő háttér-elemről potyogni kezdtek a betűk.

Az ostromlott miniszterelnök feltett szándéka volt, hogy a toryk éves pártkonferenciáját ne kizárólag a megosztó Brexit-tematika uralja. Programbeszédében éppen ezért a „torzsalkodások” helyett „egységre” szólított fel, és azokhoz a társadalmi kihívásokhoz tért vissza, melyek felvetése a 2016. júliusi hatalomra kerülését követő rövid mézeshetekben népszerűvé tették. Mint mondta, „az élet nem csak a bulvárlapokban, illetve a westminsteri tárgyalótermekben zajlik”: az egyszerű emberek végzik a dolgukat. „Rájuk kell koncentrálnunk. Nem a saját munkahelyünk biztonságára, hanem az övékére kell gondolnunk. Nem a saját gondjainkkal kell foglalkoznunk, hanem a számukra fontos kérdésekkel és problémákkal. Nem a saját jövőnk lényeges, hanem az ő gyerekeiké és unokáiké. Mindent el kell követnünk, hogy az ő jövőjük jobb legyen, mint a mi jelenünk” – hangoztatta May.

Ebben a szellemben a konzervatívok vezetője két fontos bejelentést is tett. Az egyik a „rezsicsökkentés”, s közölte, a jövő héten törvényelőterjesztést nyújt be a háztartások közüzemi számláinak csökkentése, az energiaszolgáltatók nyereségének visszafogása érdekében. A másik javaslat a lakásellátás javítását célozza: mint mondta, a kormány kész kétmilliárd fontot áldozni elfogadható árú otthonok építésére.

Theresa May beszéde beváltotta a hozzá fűzött reményeket a tekintetben is, hogy lényegében megkövette a konzervatív tábort a toryk számára kudarccal végződő előrehozott választás miatt. A kormányfő elismerte, hogy a kampány „túlságosan szabályozott... egyben elnöki jellegű volt”. Ez lehetővé tette a Munkáspárt számára, hogy a kormánypártot a „folytonosság követőjeként, magát pedig a változás pártjaként állítsa be”. A merev, tartózkodó viselkedése miatt gyakran bírált kormányfő néhány ritka személyes megjegyzést is megengedett magának. Kifejezetten aktuális volt az a beismerése, amely úgy szólt: „az jellemez egy igazi vezetőt, hogy miként válaszol a hirtelen rázúduló nehéz időkre. Erős akarattal szembe lehet nézni a kihívásokkal, és az ellenséges fellépéssel”. Ami a saját jövőjét illeti, May elmondta: „nem az a típus”, aki „meghátrál, feladja, vagy elfordul a problémák láttán”.

A Brexittel kapcsolatban Theresa May ismét önkritikát gyakorolva megvallotta, hogy a tárgyalások „frusztrálóak”, mégis bízik abban, hogy végül olyan megállapodást lehet kötni, ami „Nagy-Britannia és Európa számára is előnyös”. A szigetországban letelepedett EU-állampolgárokat biztosította afelől: „szeretné, ha maradnának”.

A mozgalmas, de nem katartikus beszéd végén May asszony hosszasan ölelgette férjét, Philipet és egy pohár meleg, mézes tej reményében gyorsan elhagyta az üléstermet.

2017.10.04 20:09

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22