Európát szorongatja az USA

Publikálás dátuma
2017.10.05 07:31
Fotó: AFP/Sputnik/Sergey Guneev
Fotó: /
Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan kompromisszumkészségüket gyakorolják, míg Washington politikai színezettel igyekszik gazdasági előnyöket szerezni a piacon.

A Gazprom vezetője, Alekszej Miller tájékoztatta az orosz és a török elnököt arról, hogy miután Törökország minden hozzájárulást megadott, a Török Áramlat gázvezeték építése sikeresen halad.

Az egyik 15,75 milliárd köbméter kapacitású vezeték építéséhez májusban kezdtek hozzá, ez Törökországba juttatja el a gázt, és jövő márciusra készül el. A másik hasonló kapacitású leágazás Dél- és Délkelet-Európa államait látja el gázzal 2019-től. A gázvezetéknek összesen két szárazföldi és egy 910 kilométer hosszú tengeri szakasza lesz. Alekszandr Novak, orosz energiaügyi miniszter szavaiból az is kiderül, hogy eddig a csővezeték 170 kilométeres szakaszát fektették le a Fekete-tenger fenekén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétével is hangsúlyozta az esemény jelentőségét, amikor a svájci Pioneering Spirit csőfektető hajóról megkezdték júniusban a Fekete-tenger fenekén húzódó földgázvezeték két szakaszának összekapcsolását. Ahhoz, hogy a nagy terv elől minden akadály elháruljon, roppant nagy kompromisszumkészséget kellett tanúsítania mind Vlagyimir Putyinnak, mind Recep Tayyip Erdogan török elnöknek. Erre sarkallta Putyint az Európai Unió Déli Áramlattal szembeni állásfoglalása, csakhogy ehhez előbb meg kellett

emésztenie a török légierő által lelőtt orosz vadászbombázó kér évvel ezelőtti tragédiáját, Erdogannak pedig le kellett nyelnie az ezt követő orosz büntető intézkedéseket.

A nemzetközi politika kiszámíthatatlan kanyarjai, az Oroszországgal szembeni szankciók és a törököket sértő Európai Uniós magatartás egymás felé hajtotta a két ország vezetőjét. Összefogásuknak szimbolikus üzenete volt, annak demonstrálása, hogy szövetségest az ellentétes oldalon is képesek találni. Ráadásul olyan körülmények között is, amikor az amerikaiak újabb szankciókkal igyekeznek ellehetetleníteni az építkezést. Ezekre Nyugat-Európában úgy tekintenek, mint amelyekkel az EU érdekei is sérülnek.

Washington igyekszik politikai színezetet adni annak, hogy gazdasági előnyök megszerzéséért igyekszik megakadályozni az orosz terveket. Az USA az Ukrajnát megkerülő északi vezeték 2. építését is próbálja ellehetetleníteni, amivel német érdekeket sért. A német nagyvállalatok ezért egyre erőteljesebben lépnek fel annak érdekében, hogy megkerüljék az amerikai elvárásokat. Nem volt nehéz felismerniük, hogy amerikai vállalatok szeretnék elfoglalni az oroszok helyét, elsősorban azért, hogy új munkahelyeket biztosítsanak. Washington lépéseit Berlinben törvényteleneknek tekintik, és nehezményezik, hogy a németek megkerülésével hozták meg őket.

Az orosz miniszterek nyilatkozatai elég magabiztosak a tekintetben, hogy minden szankció ellenére tartani tudják a határidőket. Pedig Trump amerikai elnök legújabb lépései közvetlenül is fenyegetik azokat, akik pénzt fektetnek az orosz csővezeték építésébe. A Moody’s ennek hatására minősítette kockázatosnak az építkezéseket a befektetők, hitelezők, vállalkozók számára, és azt sem tartja kizártnak, hogy az egész projekt késedelmet szenved. Moszkvában viszont meg vannak győződve arról, hogy az amerikaiak nem lennének képesek pótolni a kieső orosz gázt. Nincs ehhez elegendő jó minőségű gázuk, de még ha lenne is, nem képesek annak eljuttatására. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai gáz árban sem vetekszik az oroszéval, annál drágább és kiszámíthatatlanabb. A Standard& Poor’s hitelminősítő ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a török vezeték blokkolása beláthatatlan következményekkel járna, ismét a kiszámíthatatlan ukrán tranzitnak szolgáltatná ki Európát. S ami legalább ilyen fontos, magát az ukrán tranzitot is ellehetetlenítheti Trump újabb szankciója. Nyugat-Európa zsákutcába került.

Orosz, török – két jó barát
Bonyolítja az amúgy is összetett képet, hogy Putyin és Erdogan legutóbbi moszkvai találkozója után nyilvánosságra hozták, hogy hamarosan megkezdik az orosz SZ-400 légvédelmi rakétarendszer szállítását a NATO-tag Törökországnak. Eközben előbbre hozhatják az akkuyui nukleáris erőmű orosz építésének megkezdését is, hogy az elkészüljön a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulójára. Mindebből látható, hogy Moszkva és Ankara között immár szent a béke.

2017.10.05 07:31

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22