Új konstelláció a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2017.10.05 07:36
Fotó: AFP/Fatemeh Bahrami
Fotó: /
Fotó: AFP/Fatemeh Bahrami

Fotó: AFP/Fatemeh Bahrami

Új hatalmi háromszög van kialakulóban, amely hovatovább a közel-keleti folyamatok első számú irányítójává válik. A szíriai háború és a kurd függetlenségi referendum olyan szoros török-iráni együttműködést eredményezett, amely a térség egyik legkomolyabb tényezőjévé teheti az Ankara-Teherán tengelyt. Főképp annak fényében, hogy nem kettős, hanem hármas tengelyről van szó, amelynek harmadik, és talán legfontosabb eleme Moszkva.

Múlt héten Vlagyimir Putyin orosz államfő tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel Ankarában, tegnap pedig Erdogan tett látogatást Teheránban. A török elnök népes küldöttséggel érkezett a perzsa fővárosba, ahol Hasszán Rohani elnökkel és Ali Khamenei ajatollah-val egyaránt tárgyalt a régió három legnagyobb válságáról – a szíriai háborúról, a kurd függetlenségi törekvésekről illetve az Öböl menti krízisről –, és amint a török küldöttség összetétele is jelzi, az iráni-török gazdasági, energiapolitikai együttműködésről.

Irán a 2015-ös nukleáris megállapodás ellenére sem tudott teljesen megszabadulni a nemzetközi szankcióktól, de fokozatosan bővíti kereskedelmi kapcsolatait. Maga az egyezmény is a büntetőintézkedések fokozatos felszámolását irányozza elő, az Egyesült Államok viszont újabb szankciókat mért a perzsa államra, Donald Trump elnök pedig már többször felvetette annak a lehetőségét, hogy Washington felmondja a megállapodást. Ám ez nem zavarja egyik legfontosabb térségbeli szövetségesét, Törökországot, amelynek kapcsolatai látványosan megromlottak nemcsak az Európai Unióval, hanem az Egyesült Államokkal is, s ez egyenesen arányos volt azzal a javulással, ami a török-orosz és török-iráni együttműködésben bekövetkezett. Az ankarai vezetés Oroszországgal és Iránnal egyaránt előtérbe helyezi az energiahordozók kapcsán kötött szerződéseket. Erdogan szerdai teheráni látogatásának egyik fő célja az iráni kőolajexport további növelése. Az Anadolu török hírügynökség adatai szerint Törökország az idei első félévben 7,4 millió tonna kőolajat importált Iránból, ami az előző évhez képest 142 százalékos növekedést jelent, s egyben azt, hogy kőolajimportjának immár 50,9 százalékát Iránból fedezi.

Minisztere mondott ellent Trumpnak
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása, mondta az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán James Mattis védelmi miniszter. A kérdés azért került terítékre a szakbizottságban, mert Trump elnök már többször felvetette az atomalku felmondását, amelyet 2015 április másodikán kötött meg Irán a hatokkal (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország). Az amerikai elnöknek lehetősége van három havonta közölni a kongresszussal, hogy álláspontja szerint Irán tiszteletben tartja-e a megállapodást vagy sem, az USA-nak nemzeti érdeke-e az egyezmény fenntartása, a szankciók megszüntetése. Trumpnak október 15-ig kell álláspontját közölnie.

Szerző
2017.10.05 07:36

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57