Brüsszel nem ereszti a civil törvényt és a lex CEU-t

Publikálás dátuma
2017.10.04 23:00
Fotó: Vajda József
Fotó: /

Mivel megválaszolatlanok maradtak az Európai Bizottság súlyos aggályai a civil szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban, a július 14-ikén kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást szerdán a második szakaszába léptette a brüsszeli testület. Az eljárás megindításakor a grémium úgy vélte, hogy Magyarország megsérti az uniós jogból eredő kötelezettségeit, mert az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és aránytalanul korlátozzák a nem-kormányzati szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Azt állította továbbá, hogy a törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájának egyes rendelkezéseivel is, például az egyesülés szabadságához való joggal, amennyiben akadályozza az NGO-kat az adománygyűjtésben. A magyar kormány augusztusban válaszolt a brüsszeli kifogásokra, ami a jelek szerint nem győzte meg az Európai Bizottságot. A testület indoklással ellátott véleményében egy hónapot adott Budapestnek a válaszra.

Dönt a Velencei Bizottság

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) és az Igazságügyi Minisztériumban is vizsgálják a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) által benyújtott dokumentumokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a kormányzati kommunikációban csak "Soros-egyetemként" emlegetett intézmény megfeleljen a felsőoktatási törvény új előírásainak is. Az atv.hu információi szerint a hétvégén ül össze az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértői testülete, a Velencei Bizottság is, hogy meghozza végső állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításáról.

A CEU közleményben jelezte: noha az elmúlt hónapok során tárgyalások folytak New York állam és Magyarország kormánya között az egyetem budapesti jövőjéről, a CEU szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól, hogy elősegítse a tárgyalások sikerét. "A CEU nem vesz részt a tárgyalásokon, arról értesült azonban, hogy azok megteremtették a megegyezés alapját. Az eredmények fényében a CEU úgy ítélte meg, hogy egyetértési megállapodást írhat alá az intézménnyel több évtizede szoros partneri kapcsolatot ápoló Bard College-dzsal, annak érdekében, hogy az egyetem oktatási tevékenységet folytathasson New York államban" - írták, hozzátéve: bíznak abban, hogy ez a helyzet gyors megoldását jelentheti.

Mint ismert, a lex CEU előírja, hogy csak akkor működhet diplomát adó külföldi egyetem Magyarországon, ha arról államközi szerződés rendelkezik, illetve az intézmény a székhelye szerinti országban is folytat képzést. Bár a CEU New York-ban van bejegyezve, oktatási tevékenységet csak Magyarországon folytat; az ugyancsak New York államban működő Bard College-dzsal köttetett megállapodással ez változhat.

Nem zárta le Brüsszel a felsőoktatási törvény miatt ugyancsak július 14-ikén kezdett kötelezettségszegési eljárást sem, jóllehet a CEU budapesti működése elől elhárultak az akadályok. Szakértők szerint azonban a megállapodás nem teszi semmissé a bizottság jogi kifogásait. A testület az eljárás megindításakor kifejtette, hogy a külföldi campus létrehozásának követelményét ellentétesnek ítéli a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (GATS). Szerdán ezért úgy döntött, hogy egy újabb levél kiküldésével álláspontjuk további kifejtésére kéri a magyar hatóságokat. Az Európai Bizottság mindenekelőtt azt várja, hogy a kormány tegye világossá, miért nem tartja összeegyeztethetetlennek a felsőoktatási törvényt GATS- szal. Az immár második szakaszban járó eljárásban Budapest mindössze két hetet kapott a válaszadásra, bizottsági indoklás szerint azért, mert július óta “ismeri a bizottságnak a GATS rendelkezéseire vonatkozó részletes elemzését”.

Ha Magyarország nem ad kielégítő választ az indoklással ellátott véleményre, akkor a bizottság mind a civil szervezetekről, mind a felsőoktatásról szóló törvényt az Európai Bíróság elé terjesztheti.

                         Halmai Katalin (Brüsszel)

A Fidesz-kormány felelőssége, ha megbüntetik Magyarországot

Egy hónapja van az Orbán-kormánynak arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a gyalázatos civilellenes törvényt, erről döntött az Európai Bizottság. Ha az eljárás végigmegy, Magyarországot komoly pénzbüntetéssel is sújthatják, ami csak és kizárólag a kormánypártok felelőssége lesz.

Nem lehet sok kétségünk afelől, hogy a putyini kottából játszó fideszes rezsim továbbra sem fogja tiszteletben tartani az európai értékeket és szabályokat. Semmi sem mutatja jobban a kormánypártok igazi hozzáállását a civil világhoz, mint hogy nem szavazták meg az Európai Parlament eheti plenáris ülésén azt a jelentést, amely szót emel a civil társadalom mozgásterének csökkentése és a civilek korlátozásával szemben.

Az egykor szabadelvű liberális, az európai Magyarországért harcoló fiatal demokraták mára megroggyant, pénzéhes, despota öregemberek lettek.

Ujhelyi István,
EP-képviselő

Szerző
2017.10.04 23:00

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45