Nem félnek a populistáktól Németországban

A németek többsége nem lát nagy veszélyt abban, hogy a jobboldali populista Alternatíva (AfD) 92 képviselői helyet szerzett az új német parlamentben. A YouGov felmérése szerint csak egy kisebbség, 27 százalék véli úgy, hogy a szélsőségesek képesek lesznek gyökeret verni a Bundestagban. A megkérdezettek 54 százaléka ezzel szemben úgy látja, hogy a párt hamar kiesik a parlamentből. A lelkiismeretvizsgálat azután indult, hogy a szeptember 24-i választáson a párt a voksok több mint 12 százalékával végzett.

Az AfD az új törvényhozásban a harmadik legnagyobb frakciót mondhatja majd magáénak az uniópártok és a szociáldemokraták után. Az eltelt hatvan évben csak két pártnak sikerült bekerülnie a törvényhozásba viszonylag friss erőként a tradicionális tömörülések mellé: 1983-ban a Zöldeknek és 1990-ben az Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódpártjának, az időközben Balpártra átnevezett PDS-nek. Mindkettő a német parlament állandó tagja lett.

Az AfD szavazóinak meggyőződése, hogy ez az Alternatívának is sikerül majd, a megkérdezettek kétharmada látja így. Ugyanakkor a CDU támogatóinak csak 19, a szociáldemokrata szavazóknak pedig csak 18 százaléka véli, hogy az AfD huzamosabb ideig is Németország fontos parlamenti pártja marad.

Az AfD 92 parlamenti képviselője tegnap tartotta harmadik frakcióülését. Frauke Petry volt pártelnök múlt héten bejelentette: nemcsak a képviselőcsoport tagja nem lesz, a pártból is kilép. Szakértők szerint ez az első jele annak, hogy idővel széteshet a populista politikai erő.

Az AfD szereplése az uniópártok irányvonalára is hatást gyakorolhat. A CDU és a CSU több politikusa is annak a véleményének adott hangot, hogy az uniópártoknak az eddiginél jobboldalibb politikát kell folytatniuk. Angela Merkel és a hozzá közel álló politikusok azonban egyöntetűen elutasítják a felvetést. A CDU frakcióvezetője, Volker Kauder a Passauer Neue Presse című lapban kijelentette, a párt a következő választásokat is centrista politikájával fogja megnyerni. Mint fogalmazott, az uniópártoknak foglalkozniuk kell az emberek gondjaival, s meg kell próbálniuk megoldani azokat. „Nem az a kérdés, balra vagy jobbra forduljunk-e. Ilyen elméleti viták egyáltalán nem segítenek minket és nem szolgálják az emberek érdekeit sem” - szögezte le. Horst Seehofer, a keresztényszociális CSU elnöke, bajor miniszterelnök mellett a CDU keletnémet miniszterelnökei követelték, váljon Merkel pártja „konzervatívabbá”. Kauder azonban úgy vélte, az uniópártok dűlőre jutnak a vitás kérdésekben, így a menekültválságot érintő témákban is.

Az új német parlament október 24-én tartja alakuló ülését.

Szerző
2017.10.06 07:36

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22