Szigetek a hazugság tengerén

Publikálás dátuma
2017.10.07 07:03
LAPZÁRTA - Egy éve, hogy Magyarországvezető politikai- közéleti napilapjának megjelenését „gazdasági okokból” felfüggesztették.
Fotó: /
Egy évvel ezelőtt, 2016. október 8-án függesztette fel az akkor Heinrich Pecina tulajdonában lévő Mediaworks a Népszabadság megjelenését. A legnagyobb példányszámú politikai napilap eltűnése csak egy szem volt a láncban: a cél a sajtószabadság teljes erodálása, amely az elmúlt egy évben rohamléptekkel folytatódott.

Szólnak a televíziók és rádiók… A magyar média valószínűleg a világ egyik legváltozatosabb, élénkebb, vibrálóbb médiája. Ez a két mondat 2012 októberében Washingtonban hangzott el Martonyi Jánostól, miután az akkori magyar külügyminiszter amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal tárgyalt.

2017 októberében Magyarországon még mindig szólnak a televíziók és rádiók, első pillantásra változatos és vibráló a média. Sokat nem kell nyomkodni a távirányítót vagy keresni az interneten, hogy a regnáló rendszert „ekéző” vagy azt dicsérő programot, írást, megnyilvánulást találjon az ember. A vibrálás mögé tekintve azonban a látvány ijesztő.

A csillogáson túli médiavilágot nézve elsőként valaminek a fájó hiánya tűnik fel. A Népszabadságé. Október 8-án lesz egy éve, hogy Magyarország vezető politikai-közéleti napilapjának megjelenését „gazdasági okokból” felfüggesztették. Valójában aljas, de remekül szervezett módon kivégezték az újságot, ami minden hibájával, melléfogásával, vétkével együtt a magyar kulturális örökség részét képezte, egyben mértékadó vitatér is volt. S nem utolsósorban a közbeszédet, a magyar médiát meghatározó, annak folyamatosan történeteket, (köz)ügyeket szolgáltató szereplője.

Amikor 2010 végén a kétharmados Orbán-kormány elfogadta a híres-hírhedt médiatörvényt, a Népszabadság 2011. januári első számát egy olyan címlappal jelentette meg, amelyen az Európai Unió összes hivatalos nyelvén azt lehetett olvasni, hogy Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. De legyünk őszinték: a sajtószabadság, úgy egészében talán csak addig a rövid pillanatig létezett, amíg 1989-ben kikiáltották a köztársaságot. A rendszerváltást követően is minden hatalom, minden uralkodó politikai párt így-úgy nyesegette, vagdosta a sajtót. Igyekezett minél többet uralni belőle és minél több újságírót pórázon tartani. Emlékezzünk csak a közszolgálati (s még szinte egyetlen) rádió és televízió körül a kilencvenes évek elején kitört médiaháborúra, a tisztogatásokra, a tömeges elbocsátásokra.

2010-től azonban minőségileg új korszak kezdődött. A Fidesz belekezdett a média tudatos elfoglalásába. A 2002-es elbukott választások után Orbán rádöbbent arra: kudarcának egyik oka az volt, hogy nem tudta érdemben befolyásolni a médiát. S amit akkor ellenzékben elkezdtek, azt kormányzati pozícióban folytatták.

 A hibrid rezsimként is jellemzett Orbán-rendszer elkezdte hibridizálni a médiát. Az online-tól a bulváron és a kereskedelmi csatornákon át egészen a napi- és hetilapos piacig felvásárolni, amit csak lehetett. A cél a külföldi tulajdonosok kiszorítása, a „nemzeti nagytőke” médiatulajdonossá tétele lett. Gazdasági, pénzügyi és jogi-törvényalkotási módszerekkel igyekeznek most már hetedik éve minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak. Amit Erdogan vagy Putyin világában erőszakkal, az igazságszolgáltatás „bevetésével” érnek el, azt Orbánék finomabb és nehezebben támadható eszközökkel csinálják meg.

A politikai sajtót, elsősorban a napilapokat azzal tartják a markukban, hogy a versenyszféra szereplőivel érzékeltetik: ha jót akarnak, ott ne hirdessenek. Se autót, se bútort, se akciós mobiltelefont. Ellenben a kormányzati propagandagépezet és az állami cégek nem fogják vissza magukat, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere tagjánál kell reklámozni. Adófizetői pénzeket szórnak el, pontosabban a kifizetések így veszítik el közpénz jellegüket. A sajtó állami támogatása persze nem ismeretlen Nyugaton sem, igaz, azt másként értelmezik. Nicolas Sarkozy elnöki periódusa alatt Franciaországban hároméves programot hirdettek. A postai-terjesztési költségek csökkentése mellett azzal próbálták napilapok olvasására ösztönözni a fiatalokat, hogy a 18. életévüket betöltöttek egy éves lapelőfizetését megtérítette az állam.

Visszatérve Magyarországra, a hibrid médiavilágban a fenyegetés is jelen van. A már említett médiatörvényt bármikor bevethetik, s a Népszabadság kinyírása is egyértelmű üzenetet küldött minden ágazati szereplőnek. Ki tudja, ki lesz a következő levadászott préda. S bár Magyarországon (még) nem csuknak börtönbe, állítanak tömegesen bíróság elé, rabolnak el vagy ölnek meg újságírókat, a 444 operatőrének idén májusi esete mutatja, hogy egy arrogáns hatalom arrogáns képviselői erőszakkal távolítanak el Fideszes rendezvényről egy „ellenségesnek” titulált médiamunkatársat.

A magyar médiavilág 2017 őszén is Mikronéziára hasonlít. Léteznek kisebb-nagyobb szigetek, a kormányzati propagandától mentes, az objektív véleménynek teret adó területek. Helyzetük egyre nehezebb. A független sajtóra pedig egyre nagyobb szükség volna. A hatalmon lévők ellenőrzése mellett a média felelőssége, hogy tükröt tartson a társadalom elé. Kérdés, mennyien hajlandóak ebbe belenézni.

2017.10.07 07:03

Valsartan-vizsgálat: két hónap múlva lesz csak eredmény

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:40
illusztráció
Fotó: AFP/ JEAN-PHILIPPE KSIAZEK
A gyógyszer szennyezettségére csak egy véletlen esemény miatt derült fény - a betegeknek még jócskán várniuk kell, hogy megtudják, valós veszélynek voltak-e kitéve.
Várhatóan szeptember közepére derülhet ki, hogy pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve azok a betegek, akik a kínai gyártásból származó valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedtek – derül ki a dán gyógyszerhatóság honlapjáról.  A vizsgálat - amelyről az uniós gyógyszerhatóság (EMA) is beszámol - arra is kiterjed, hogy pontosan mit okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés. Mekkora valós veszéylnek voltak kitéve a betegek, és azt is igyekeznek pontosabban meghatározni, hogy mióta lehetett ez a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban. Az EMA szerint még mindig túl korai lenne tájékoztatást adni a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin jelenthet. Közölték azt is, hogy a vizsgálatba toxikológusokat is bevonnak. Fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, az ő segítségükkel derítenék ki azt, hogy a még piacon lévő egyéb valsartan tartalmú egyéb készítményekben van-e ugyanilyen szennyeződés.  Június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során úgynevezett nitrózaminnal szennyeződött. Ez az egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Azóta az is kiderült, hogy a szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban. A kínai gyártó akkor változtatott az előállítási folyamaton. S ugyan ezt szabályosan bejelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívánatos anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően szűrendők között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre csak a véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.  A nemzeti hatóság (OGYÉI) július negyedikén a betegeknek azt javasolta, hogy aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon orvosával a készítmény cseréjéről. A betegeknél lévő szennyezett orvosságokból legfeljebb két bontatlan dobozt blokk nélkül is patikák augusztusban visszaváltják.

Ütemesen állítják át a betegeket

Az OGYÉI lapunknak érdeklődésére azt mondta, „bár szükség van még további vizsgálatokra, a betegeket érintő közvetlen kockázat nem áll fenn – állítja az eddigi vizsgálatok alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Éppen ezért a magyarországi gyógyszerhatóság arra kéri a betegeket, semmiképp ne hagyják abba a vérnyomáscsökkentő kezelést, mielőbb keressék fel kezelőorvosukat és beszéljék át a gyógyszeres terápia folytatását! Mivel közel 150 ezer beteg érintett, a zökkenőmentes ellátás biztosítása jelenleg prioritás az OGYÉI számára. Egy gondosan előkészített ütemterv alapján igyekszik az OGYÉI a betegek ellátásához szükséges készleteket elérhetővé tenni. A nagykereskedők folyamatosan jelentik a készleteiket és a forgalmazással kapcsolatos adataikat felénk, a gyógyszerészek pedig a köztestületen, illetve az OGYÉI ügyfélszolgálatán keresztül adnak visszajelzést az ellátással kapcsolatban. Jelenleg jelentős hiányhelyzet nem fenyeget, ám folyamatos monitorozásra van szükség".

Szerző
2018.07.18 17:40
Frissítve: 2018.07.18 17:40

Jótékony célra költik béremelésüket a Párbeszéd képviselői

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:14
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd parlamenti képviselője (középen)
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatása – Kovács-Cake Olivio szerint ezekre fordítanák béremelésüket a Párbeszéd parlamenti képviselői, akik állításuk szerint Burány Sándor kivételével nemmel szavaztak a plusz pénzre.
Jótékonykodna a Párbeszéd parlamenti frakciója azzal a plusz pénzzel, amit nem kértek és állításuk szerint meg sem szavaztak, de a parlamenti többség döntés nekik is megítélte a mintegy 200 ezer forintos béremelést. 
Kocsis-Cake Olivio frakciótag erről a Zoom-nak adott interjúban beszélt: „Mi azt gondoljuk, hogy Magyarország száz legfontosabb kérdése között jelenleg nincs ott a képviselők fizetése, ehelyett például az otthonápolók díját kellett volna emelni, ezért nem tudtuk támogatni (az otthonápolási díj emelését minden ellenzéki párt támogatta, az ellenzékben még szintén támogatóként fellépő Fidesz viszont lesöpörte az asztalról a tervet – a szerk). Tisztában vagyunk vele, hogy Fidesz hogyan zsarolta ki az ellenzéki szavazatokat, ezért mi nem törünk pálcát senki felett” - mondta a Párbeszéd politikusa.
A felajánlás azt jelenti, hogy a frakció 4 tagja biztosítana havonta 800 ezer forintot valamilyen jótékony célra – Kocsis-Cake az autonóm vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatását jelölte ki lehetséges területként. Úgy tudni, a Párbeszéd parlamenti csoportjából csak Burány Sándor szavazta meg a béremelést, aki egyben az MSZP tagja is. 
2018.07.18 17:14