Visszaüthet a multik (el)üldözése

Publikálás dátuma
2017.10.07 07:21

Fotó: /
A 2018-as választások után a kormány az élelmiszer-kereskedelemben is döntően magyar tulajdonosokat hoz helyzetbe, a média, az energetika és a bankszektor után – értesült iparági forrásból a Magyar Nemzet. Az utóbbiakban az Orbán-kormány már elérte a "nemzeti" többséget, és a miniszterelnök 2016-ban még Lengyelországból üzent haza, hogy előbb-utóbb a kiskereskedelem következik. Nem is annyira a többségi részesedés elhódítása a cél, ami nagyjából meg is van, hanem a nagy multik, a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl és az Aldi részarányának csökkentése, vagy a láncok teljes kiszorítása. A lap úgy véli, Mészáros Lőrinc - sokak szerint Orbán Viktor strómanja - és Csányi Sándor terjeszkedése előtt egyengethetik így az utat.

A bankrendszer esetében még magyarázható volt a "nemzeti" tulajdonszerzés azzal, hogy egy újabb válság esetén az anyabankok saját helyzetük stabilizálásával lennének elfoglalva és magára hagynák magyarországi leánybankjaikat. Az energetikában a nemzetbiztonságra és a zavartalan ellátás biztosítására lehetett hivatkozni. A médiát pedig mindig is átszőtte a politika, ott is "logikus" a kormány erőfeszítése, hogy saját kezébe vegye az irányítást, a kiskereskedelem azonban kilóg ebből a sorból - mondta a Népszavának Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. Nehéz olyan érveket felhozni, hogy nemzetbiztonsági, vagy ellátási érdek lenne a külföldi láncok kiseprűzése. Egy másik lehetséges indok lehetne a magyar kisboltok megmentése, csakhogy a családi, mikro- és kisvállalkozásoknak mindegy, hogy külföldi, vagy magyar lánc szipkázza el előlük a vevőiket. Márpedig a kicsik áraikkal versenyképtelenek a nagyokkal szemben. Igaz, ha nem az összes multit késztetné távozásra a kormány, akkor az újsütetű magyar láncoknak a széles nemzetközi beszállítói hálózattal rendelkező vetélytársakkal kellene versenyezniük, mint ahogy jelenleg is kell - jegyezte meg a vezető elemző.

Ha valóban legalább néhány multi rovására növelné a kormány a kiskereskedelemben is a kormányközeli nagyvállalkozói kör súlyát, óriási összegeket kellene költeni például a logisztikai rendszer kiépítésére. A "nagyok" nemzetközi logisztikai rendszere mindenképpen kedvezőbb áron szerzi be az importtermékeket, mint egy magyar kézben lévő lánc. Ami visszaüthet, mert a magyar fogyasztók nagyon árérzékenyek. Ráadásul az energiaszektorral ellentétben az élelmiszer-kiskereskedelemben a hatósági árszabályozás jószerivel kivihetetlen.

Korábban is voltak kormányzati kísérletek a multik kiszorítására, egyebek mellett az élelmiszerbiztonság-felügyeleti díj diszkriminatív bevezetésével, vagy a plázastoppal, de egyik sem járt eredménnyel. Ráadásul a kormány több intézkedése is uniós alapjogokat sértett, s emiatt nem is voltak hosszú életűek.

Ha a kormányzat esetleg kivásárlási szándékkal a multik számára is elfogadható összeget kínálna a magyarországi leányvállalatért, akkor sem valószínű, hogy megválna bármelyikük is tőle, hiszen piacot vettek, amit nem szívesen adnának fel - összegezte Kiss Ambrus.

Szerző
2017.10.07 07:21

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18

Gyenge a forint, de ettől még erős az utazási kedv

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:00

Fotó: AFP/ MOHAMED EL-SHAHED
Egyelőre nem csökkent az utazási irodák forgalma a gyenge forint miatt. A jogszabályok pedig az eddigieknél is nagyobb biztonságot adnak a hazai turistáknak.
Csupán néhány utazási iroda emelte a programfüzetében meghirdetett árait 4-5 százalékkal a gyenge forint miatt. Az elmúlt három hónapban az átlagosan 310 forintos euró árfolyam időnként 330 forintig is felkúszott, de az utóbbi napokban 322-323 forintnál stabilizálódott. Ez rosszul érintette a külföldre, különösen az euróövezetbe utazó magyar turistákat, hiszen éppen a nyaralási főszezonra veszített jelentősen értékéből a hazai fizetőeszköz.  Az utazási irodák indokolt esetben, mint amilyen az árfolyamváltozás, emelhetnek az áraikon, ám ezt csak az indulást megelőző 20-ik napig tehetik meg. Ha az áremelés mértéke meghaladja a 8 százalékot, az utas indoklás és bánatpénz befizetése nélkül elállhat az utazási szerződéstől – mondta a Népszavának Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke. Az irodák figyelik az árfolyammozgásokat és annak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A turisztikai piacon nagy a verseny, ezért az irodák egy ésszerű határig vállalják az árrésük terhére a forint gyengülés hatását.  Egyelőre jó idegenforgalmi évre számít az ágazat, jók a foglalási adatok, nem tapasztalható, hogy lemondanák a külföldi utakat a magyarok. Népszerűek az all inclusive ellátást kínáló utak, mert akkor csak a fakultatív programokra kell költeni.  A hazai turisták körében továbbra is listavezető Horvátország, Görögország és Törökország, népszerű Bulgária és újra egyre többen utaznak Egyiptomba. Keresettek a hajóutak a Földközi-, az Északi-, illetve a Karib-tengeren. Ugyancsak kedveltek a magyarok körében az európai és a tengerentúli kulturális körutazások.  Az idén július 1-jétől módosult jogszabályoknak köszönhetően az eddigieknél is nagyobb anyagi biztonságot élvezhetnek azok a magyar turisták, akik utazási irodák szolgáltatásait veszik igénybe. Korábban vagyoni biztosítékhoz kötötték az utazási irodák működési engedélyét. Ennek a vagyoni biztosítéknak kellett fedezetet nyújtani arra az esetre, ha az utazási iroda esetleg csődbe ment, így a külföldön tartózkodó utasokat ennek a biztosítéknak a terhére utaztatták haza és ebből az összegből kártalanították azokat az ügyfeleket, akik részben vagy egészben befizették a részvételi díjat, de a csőd miatt nem tudtak elutazni.  A vagyoni biztosíték július 1-je után is megmarad és azoknak az utasoknak a kártalanítására szolgál, akik az iroda csődje miatt nem tudtak elutazni, de az előleget befizették. Lényeges változás, hogy a hónap elejétől külön, úgynevezett „hazamentési biztosítást” is kötelesek kötni az irodák. Ez a külföldön tartózkodó utasok hazaszállítását fedezi – mondta Molnár Judit. Ezt a biztosítást tehát a vagyoni biztosítékon felül kell megkötniük az irodáknak. A gond eddig sem az volt, hogy nem tudták hazahozni a kint tartózkodó utasokat, mert a sajtóban elterjedt kifejezéssel ellentétben soha nem „rekedtek külföldön” magyar turisták, mindig hazahozták őket, de az előfordult, hogy akik nem tudtak elutazni, nem kaptak teljes körű kártérítést a befizetett előleg után.  A szakember felhívta figyelmet arra, hogy valamennyi, Magyarországon jogszerűen működő utazási iroda listája megtalálható Budapest Főváros Kormányhivatalának honlapján.  

Turizmus világnap

Budapest ad otthont szeptember 27-én a turizmus világnap központi rendezvényének - a programhoz kapcsolódó törvényjavaslatot tegnap fogadta el az Országgyűlés. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és a magyar kormány közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvény alapján Magyarország kiváltságokat és mentességeket - többek között joghatóság alóli mentességet, illetve adómentességet - biztosít a UNWTO és személyzete tagjai számára. A rendezvény megtartására Magyarország 2017-ben pályázott sikerrel. 

2018.07.18 08:00
Frissítve: 2018.07.18 08:00