Lex CEU - Aláhúzta kritikus véleményét a Velencei Bizottság

Publikálás dátuma
2017.10.06 20:10
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Fotó: /
Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

Palkovics László oktatási államtitkár pénteki telefonos interjújában "egyértelműen pozitívnak" nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.

Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, de a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni - mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára kijelentette: fenntartják azon korábbi véleményüket, miszerint nem lenne összhangban a nemzetközi sztenderdekkel, ha a törvényt a már működő egyetemekre is alkalmaznák. A német alkotmányjogász elmondta, remélik, hogy ha nem is módosítják, a magyar hatóságok "legalább pragmatikusan fogják alkalmazni a jogszabályt, hogy a már letelepült intézmények folytathassák a működésüket".

Mint az állásfoglalásban írták, a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak" tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából". Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot - emelték ki.

A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül. Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

Maradhat a CEU Budapesten?

A Közép-Európai Egyetem (CEU) kedden tájékoztatott arról, hogy megállapodást kötöttek a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathassanak New York államban. A CEU "szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól", hogy elősegítse a tárgyalások sikerét, arról azonban értesültek, hogy azok "megteremtették a megegyezés alapját" - olvasható a közleményben. Kiemelték: várják, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt.

A lex CEU-ról vitáztak a Házban

Palkovics László oktatási államtitkár szeptember 20-án az Országgyűlésben azt mondta, Maryland állammal szakmai alapon folyt a tárgyalás, és abszolút szakmai alapon tárgyalnak New York állammal is, ebben "nincs politikai rész". Hozzátette: New York állammal a tárgyalások tartanak, és véleménye szerint azok hamarosan lezárulnak. Ha a CEU teljesíti a feltételeket, akkor ezt a megállapodást is aláírják - mondta. 

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka úgy válaszolt Palkovicsnak, hogy egy "kényszermegállapodásról" van szó, amelyre csak azért volt szükség, mert a Fidesz a "Soros-hadjárat" részeként elhatározta, hogy ellehetetleníti, megszünteti vagy legalábbis kiűzi az országból az üzletember által alapított Közép-Európai Egyetemet. A Fidesz "CEU elleni támadása" és a felsőoktatási törvény módosítása sajnos másik öt intézmény működését is érintette, köztük a javaslatban szereplő McDaniel College-ot, amely így "ártatlan elszenvedője lett egy gyáva és szégyenteljes akciónak, amely újabb sötét fejezetet jelent Orbán Viktor illiberális rezsimjének fejlődésében" - fogalmazott az Országgyűlés szeptemberi ülésén a szocialista politikus.

Szerző
2017.10.06 20:10
Frissítve: 2017.10.06 21:41

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:10

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöksége egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. Az elnökség teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát. Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:10
Frissítve: 2018.07.21 13:10

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00