A "Tisztes munka világnapja” - Türelemre intik a közszolgákat

Publikálás dátuma
2017.10.08 22:06
Népszava fotó
Fotó: /
Kész tárgyalni a diplomás minimálbér bevezetéséről a nemzetgazdasági tárca, de az önkormányzati dolgozók az idén megint kimaradhatnak.

A kormány nem vitatja, hogy szükség lenne a diplomás minimálbér bevezetésére, a mértékről és a kezdés időpontjáról kész tárgyalni az országos érdekegyeztető fórumokon – jelentette ki a Népszavának a nemzetgazdasági tárca munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkára a minőségi közszolgálatért a „Tisztes munka világnapján” rendezett szombati konferencia szünetében. 

Akadémia

Novemberben folytatódik a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által indított vitasorozat, amelynek keretében két év alatt 9 témát jártak körül az érdekvédők munkáját támogató társadalomkutatók, és gyakorlati szakemberek. A SZEF-ÉSZT akadémia vezetője, Boros Péterné elmondta, hogy november 4-én a korrupció lesz a központi téma, majd a felsőoktatás helyzetével és jövőjével foglalkoznak és jövő tavasszal körbejárják a magyar adórendszer és a biztonság kérdéseit.

Akár már a versenyszféra most csütörtökre összehívott egyeztetésén szóba kerülhet a kérdés, ha az idei béremelések értékelésekor vagy a 2018-as bértárgyalások keretében valamelyik partner felveti azt – tette hozzá Simon Attila István, miután kézhez kapta az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának javaslatát a minimálbérek rendszerének kiegészítésére.

A diplomások magasabb minimálbéréről szóló kezdeményezést a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) indította el néhány napja, majd pontos számítások is készültek, nemcsak az új kategória mértékéről, hanem a tavaly őszi bérmegállapodásban szereplő 2018-as minimálbér és szakmunkás bérminimum összegének további emeléséről is. A közszféra szakszervezetei 2018. január 1-től a minimálbér idei összegének további 13,7 százalékos, a szakmunkás bérminimum ehhez mért 30 százalékos emelését javasolják, harmadik lépcsőként pedig az ennél szintén 30 százalékkal magasabb diplomás minimálbér bevezetését szeretnék elérni. Fehér József, az OKÉT ügyvivője a konferencián arra is rámutatott, hogy 2010 után a kormány döntései jelentősen korlátozták a közszféra érdekegyeztetési lehetőségeit, hiszen a bértarifákról a gazdasági tárca csak a versenyszféra szakszervezeteivel és munkaadói szervezeteivel állapodik meg.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett találkozón a Független Szakszervezetek Európai Szövetségét (CESI) vezető Romain Wolff fogalmazta meg, hogy csak egy jól működő közszolgálati rendszer képes támogatni a gazdaságot. Később több felszólaló csatlakozott a gondolathoz, hogy csak jól fizetett és motivált, megbecsült emberek tudnak magas színvonalú munkát végezni. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy akár az állam, akár az önkormányzatok szervezik a közszolgáltatásokat – az iskolák, az egészségügy vagy a szociális ellátás, a biztonság, a kultúra, a társadalombiztosítás rendszerének működését -, a jobb minőség eléréséhez több pénzt kell szánni rájuk az eddiginél.

A már idézett helyettes államtitkár azonban épp a költségvetés korlátaira hivatkozva kért további türelmet a közszférától. Simon Attila István kijelentette, hogy a kormány a 2013-ban elindított életpályamodellek értékelésére készül, és a további lépéseket a tapasztalatok összegzése után tartja elképzelhetőnek. Az önkormányzati hivatalokban dolgozók béremelésére sem tett határozott ígéretet, csak az erről szóló sztrájktárgyalás folytatását jelölte meg célként, hozzátéve, hogy szerinte az idén nem zárul le az egyeztetés. A kormány ott emel bért, ahol nagy a lázadás kockázata, de ahol nem számít erre, ott halasztja a rendezést – ismerte el a helyettes államtitkár, amikor a központi közigazgatás váratlanul 2019-re halasztott béremelése került szóba. Simon azt sem titkolta el, hogy - bár teljesen átalakították az állami és önkormányzati terület intézményi és fenntartási szerkezetét - nem csökkent, hanem nőtt a hivatalos létszám a közalkalmazotti és köztisztviselői körben. Míg 2010-ben 686 ezer fővel számoltak, addig 2017-ben 696 ezerrel.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) vezető Kuti László az egységes közalkalmazotti bértábla helyett az elindított életpályákhoz jobban igazodó, szektoronként eltérő bértáblák bevezetését javasolta, azzal a megkötéssel, hogy mindegyik szakterületen a mindenkori minimálbér legyen a kiinduló állapot, ez alatt senki ne kereshessen. A konferenciát szervező SZEF elnöke pedig közös gondolkodást sürgetett a közszolgálat jövőjéről, a következő ciklus ezzel összefüggő feladatairól. Földiák András elfogadhatatlannak nevezte az itt-ott elhangzó, de összefüggő rendszert nem alkotó kormányzati ígéreteket, és kijelentette, csak a korábban jól működő egységes országos érdekegyeztető fórum visszaállítása teremtene lehetőséget a munka világát érintő stratégia kialakítására.

 Az OKÉT javaslata a minimális bértarifák 2018. évi összegére (bruttó, forint)

bértarifa                                             jelenleg érvényes javaslat új               javaslat
minimálbér                                                      138 000                                   145 000
szakmunkás bérminimum                               180 500                                   188 500
diplomás bérminimum                                          -                                         245 000
2017.10.08 22:06

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45