Két művészeti akadémia - Az egyik a hatalom kitartottja

Publikálás dátuma
2017.10.09 07:00
HELYFOGLALÓ - Kedden eldől, kié lesz a Magyar Művészeti Akadémia elnöki pozíciója, miután Fekete György mandátuma lejárt - Fotó
Fotó: /
Magyar Művészeti Akadémia, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Csak az első él milliárdokból, csak a másodiknál elvárás a művészi szabadság.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nem akadémia, hanem egy végrehajtó hatalmat gyakorló politikai képződmény, homogén és retrográd ideológia mentén megszervezve, már a létezése sem szimmetrikus a SZIMA-éval – mondják a köztestület felpumpálását elutasító szakértők.

Elítélte az Alkotmánybíróság az MMA-t
Részlet az Alkotmánybíróság a 18/2014. számú határozatából: „Az MMA közhatalmi jogköröket nem gyakorol ugyan, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott és olyan döntéseket hoz, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Mindezek alapján a törvény nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével, és ezáltal nem minden tekintetben felelt meg az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.”

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (hivatalos rövidítése ugyan Széchenyi Akadémia, de cikkünkben a továbbiakban a SZIMA rövidítést használjuk) viszont az MTA önálló, társult intézménye, amely számára a művész szellemi szabadsága és a művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték. A SZIMA rögzített feladata megjeleníteni a művészeti élet sokszínűségében megvalósuló egységét, amely a magyar művészet minőségének és gyarapodásának legfőbb záloga. Mindkét intézmény elnökválasztás elé néz a közeljövőben.

Fekete György mandátuma lejárt, Makk Károly (Széchenyi Akadémia) elnöki pozíciója augusztus 30-án, a rendező halálával üresedett meg. „Az MMA - melynek számára a nemzeti elköteleződés alapkövetelmény - adományokból tartja fenn magát. A SZIMA pedig az MTA társult intézményeként az MTA palotájában székel.” - panaszolta fel Fekete 2011-ben, miközben éppen azért lobbizott, hogy köztestületté váljanak, és igyekezett elhitetni, hogy az MTA-hoz tartozó művészeti akadémikusok „ballib ingyenélők”, de megnyugodhat mindenki, hiszen Makovecz akadémiájának tagjai egytől egyig jobboldaliak lesznek. Ezt mindkét oldalon nehezményezték. Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke is hangsúlyozza: az akadémia, akárcsak az MTA, nem firtatja a tagok világnézetét. A kettős tagság is lehetséges, például az idén elhunyt Jókai Anna is az volt, aki SZIMA-tagsága dacára sem tartotta magát „ballibnek”. Fekete György hamar el tudta intézni, hogy ne adományokból éljenek. 2011-ben a köztestület-előkészítésére százmillió forint állami forrással gazdálkodott az MMA, 2014-ben 4,5 milliárdot, 2017-ben 10,5 milliárdot kapott a köztestületté vált egykori Egyesület.

A törvény 200 főben maximálta az MMA-köztestület rendes tagjainak számát, a Széchenyi Akadémiának eredetileg 48, pár éve 60 – hetven év alatti - rendes tagja lehet. Az MMA soha nem titkolta vonzódását a miniszterelnökhöz. Makovecz Imre 2011-ben elmondta, ha Orbán bele kíván szólni a kultúrába, akkor az MMA-n keresztül máris megteheti, csak adjon hozzá székházat, ingatlanokat és költőpénzt is. A függetlenség legkisebb igénye nélkül tette hozzá az alapítóatya a Hetek kérdésére: „Most jött el az idő, amikor Orbánék úgy gondolják, köztestületté kell nyilvánítani és használni kell az akadémiánkat.” Abban az időben Pálinkás József volt az MTA elnöke. Nem akadályozta meg, hogy Orbán Viktor művészbarátainak egyesülete bekerüljön az alkotmányba és költségvetési tétellé váljon.

Ők a lehetséges befutók
Egyéni életmű, közéleti érdeklődés és vitathatatlan nemzettudat; ez kell ahhoz, hogy valaki az MMA tagjává válhasson – mondta el a jelenlegi elnök. A kádertotó kedvelői Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Marton Éva operaénekes, Doncsev András és L. Simon László nevét említik lehetséges befutóként. L. Simon azonban nem lehet, hiszen nem tagja a testületnek, és – belső forrásaink szerint – azért nem szavazták meg a tagfelvételi kérelmét, hogy ne lehessen elnök. A hírek szerint megválasztása ellen személyesen Fekete György járt el a miniszterelnöknél.

A Kosáry Domokos által 1992-ben életre hívott SZIMÁ-val az alapítása óta együttműködött az MTA. „A rendszerváltás után felvetődött, mi történjen a tudomány és a művészet határán létező alkotókkal. Van köztük balos és jobbos kimagasló tehetségű művész is, például Kocsis Zoltán. Az MTA költségvetésében minden évben szerepel a Széchenyi Akadémiára 15 millió forint körüli támogatás” - nyilatkozta anno Pálinkás, tévesen. A valóságban, 10-12 millió forint között mozgott a költségvetés, három éve ez 19,65 millió forintra nőt. Az MMA költségvetésében viszont a törvény szerint miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás illeti meg az elnököt, a főtitkárt a pedig közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, az egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint költségtérítésben is részesül.

A SZIMA tagjai között a nemzetközi porondon is elismert alkotók vannak, míg Fekete visszatérő gondolata volt az elmúlt években, hogy az MMA feladata a magyar kultúra világszínvonalának felmutatása. „Példaként mondom: a világ legjobb gobelinművészei Magyarországon élnek. Tud valaki erről?” - kérdezte egy Heti Válasznak adott interjújában. A kérdésfelvetése elég komikus, hiszen a Széchenyi Akadémia taglistája elegendő bizonyíték a magyar kultúra világszínvonalának elismertségére. Íróink közül Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter vagy Krasznahorkai László külföldi ismertsége vitathatatlan, de érdemes átnézni a teljes listát, mindegyik név ismert a hazai és külföldi kultúrafogyasztók körében. A zenészek között találjuk Kurtág Györgyöt, Jeney Zoltánt, tiszteletbeli tagként Eötvös Pétert.

A filmesek közül említhetjük Szabó Istvánt, Jancsót, Mészáros Mártát, Tarr Bélát, Enyedi Ildikót. Makovecz Imre – az online archívumokban ma is olvasható - hazaárulásra utaló, csak félig burkoltan antiszemita megjegyzései a Széchenyi Akadémia tagjaival kapcsolatban, Fekete vádaskodásai és politikai állásfoglalásai éles ellentétben állnak bármilyen oldali akadémiai tagtól elvárt minimummal.

Makovecz Imre és az idegenszívűek
Amikor a sajtó 2011-ben furcsállta az ideologikus intézmény alkotmányba emelését, az alapító Makovecz Imre így reagált: „ha az MMA köztestületté válik, megszűnik a liberálisok privilégiuma, és előreléphetnek azok, akik eddig csak szemlélői lehettek az irodalmi és művészvilág hivatalos eseményeinek. Nem érdekel az idegenszívűek viselkedése. Ha az akadémia enyhén fasisztikus, enyhén náci és így tovább, engem ez az ítélet nem érdekel, mert azok az emberek sem érdekelnek, akik a szívüket és a zsebüket is eladták egy olyan világnak, amely ezt az országot fel akarja számolni.”

A Széchenyi Akadémia eddigi elnökei betartották az akadémiai működések aranyszabályát: árnyaltan fogalmaznak, mert az egész akadémiát képviselik. Ferencz Győző kérdésünkre annyit mondott: mivel az alapszabályzatuk nem vár el ideológiai homogeneitást, így nem is képviselhetik a tagságot ideológiai kérdésekben. Ez az MTA tudományos tagozatainál is így működik.

Nem sóhivatal egy művészeti akadémia?
Ferencz Győzőt, a Széchenyi Akadémia ügyvezetőjét kérdeztük:
- Mi lenne a kormány teendője az MMA-val és a SZIMÁ-val?
- Az lett volna helyes, ha az alaptörvényben annyi állna, hogy Magyarország kormánya garantálja a tudományos kutató- és a művészeti alkotómunka szabadságát.
- Szükség van ezekre az intézményekre? Nem sóhivatal egy művészeti akadémia?
- Akadémiánk jóvátételi szándékkal született. Az MTA 1949-ben szovjet mintájú kutatóintézeti a szerkezetet létrehozva kizárta tagjai közül az alkotóművészeket, köztük Márai Sándort, Illyés Gyulát. Kosáry az irodalmi és művészeti élet akkori reprezentatív alakjait kívánta újból integrálni akadémiai keretek közé. Nem hiszem, hogy komolyan kétségbe lehet vonni a tudományos vagy művészeti akadémiák létjogosultságát. Minden kultúrának szüksége van olyan testületre, amely önmagára reflektál, integrálja és megjeleníti sokféleségben rejlő gazdagságát.
- Az MMA-apanázs havi 280ezerre nőtt. Önöknél?
- Csak azok kapnak fizetést, illetve tiszteletdíjat, akik az ügyintézését végzik. Nálunk nincs javadalmazás. A művészek anyagi gondjait nem így kell megoldani.
- A Széchenyi Akadémia tagságát ballibezni szokás az MMA-ban. Van valóságalapja?
- Meg kell nézni, kik között szokás ez, utána már nem érdemes ezzel foglalkozni. De válaszolok: az alapítók között (ők főleg írók voltak) igen tudatos mérlegelés eredményeképpen, megtaláljuk Nemes Nagy Ágnest, Szabó Magdát, Görgey Gábort, Juhász Ferencet, Konrád Györgyöt és Jókai Annát. Nem gondolkodtak egyformán. A sokféleség elve később sem változott. A biológusok teljesítményét sem politikai hovatartozásuk alapján ítélik meg. Akadémiánk elutasítja a kirekesztés és bezárkózás minden formáját.

Szerző
2017.10.09 07:00

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18

Gyenge a forint, de ettől még erős az utazási kedv

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:00

Fotó: AFP/ MOHAMED EL-SHAHED
Egyelőre nem csökkent az utazási irodák forgalma a gyenge forint miatt. A jogszabályok pedig az eddigieknél is nagyobb biztonságot adnak a hazai turistáknak.
Csupán néhány utazási iroda emelte a programfüzetében meghirdetett árait 4-5 százalékkal a gyenge forint miatt. Az elmúlt három hónapban az átlagosan 310 forintos euró árfolyam időnként 330 forintig is felkúszott, de az utóbbi napokban 322-323 forintnál stabilizálódott. Ez rosszul érintette a külföldre, különösen az euróövezetbe utazó magyar turistákat, hiszen éppen a nyaralási főszezonra veszített jelentősen értékéből a hazai fizetőeszköz.  Az utazási irodák indokolt esetben, mint amilyen az árfolyamváltozás, emelhetnek az áraikon, ám ezt csak az indulást megelőző 20-ik napig tehetik meg. Ha az áremelés mértéke meghaladja a 8 százalékot, az utas indoklás és bánatpénz befizetése nélkül elállhat az utazási szerződéstől – mondta a Népszavának Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke. Az irodák figyelik az árfolyammozgásokat és annak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A turisztikai piacon nagy a verseny, ezért az irodák egy ésszerű határig vállalják az árrésük terhére a forint gyengülés hatását.  Egyelőre jó idegenforgalmi évre számít az ágazat, jók a foglalási adatok, nem tapasztalható, hogy lemondanák a külföldi utakat a magyarok. Népszerűek az all inclusive ellátást kínáló utak, mert akkor csak a fakultatív programokra kell költeni.  A hazai turisták körében továbbra is listavezető Horvátország, Görögország és Törökország, népszerű Bulgária és újra egyre többen utaznak Egyiptomba. Keresettek a hajóutak a Földközi-, az Északi-, illetve a Karib-tengeren. Ugyancsak kedveltek a magyarok körében az európai és a tengerentúli kulturális körutazások.  Az idén július 1-jétől módosult jogszabályoknak köszönhetően az eddigieknél is nagyobb anyagi biztonságot élvezhetnek azok a magyar turisták, akik utazási irodák szolgáltatásait veszik igénybe. Korábban vagyoni biztosítékhoz kötötték az utazási irodák működési engedélyét. Ennek a vagyoni biztosítéknak kellett fedezetet nyújtani arra az esetre, ha az utazási iroda esetleg csődbe ment, így a külföldön tartózkodó utasokat ennek a biztosítéknak a terhére utaztatták haza és ebből az összegből kártalanították azokat az ügyfeleket, akik részben vagy egészben befizették a részvételi díjat, de a csőd miatt nem tudtak elutazni.  A vagyoni biztosíték július 1-je után is megmarad és azoknak az utasoknak a kártalanítására szolgál, akik az iroda csődje miatt nem tudtak elutazni, de az előleget befizették. Lényeges változás, hogy a hónap elejétől külön, úgynevezett „hazamentési biztosítást” is kötelesek kötni az irodák. Ez a külföldön tartózkodó utasok hazaszállítását fedezi – mondta Molnár Judit. Ezt a biztosítást tehát a vagyoni biztosítékon felül kell megkötniük az irodáknak. A gond eddig sem az volt, hogy nem tudták hazahozni a kint tartózkodó utasokat, mert a sajtóban elterjedt kifejezéssel ellentétben soha nem „rekedtek külföldön” magyar turisták, mindig hazahozták őket, de az előfordult, hogy akik nem tudtak elutazni, nem kaptak teljes körű kártérítést a befizetett előleg után.  A szakember felhívta figyelmet arra, hogy valamennyi, Magyarországon jogszerűen működő utazási iroda listája megtalálható Budapest Főváros Kormányhivatalának honlapján.  

Turizmus világnap

Budapest ad otthont szeptember 27-én a turizmus világnap központi rendezvényének - a programhoz kapcsolódó törvényjavaslatot tegnap fogadta el az Országgyűlés. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és a magyar kormány közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvény alapján Magyarország kiváltságokat és mentességeket - többek között joghatóság alóli mentességet, illetve adómentességet - biztosít a UNWTO és személyzete tagjai számára. A rendezvény megtartására Magyarország 2017-ben pályázott sikerrel. 

2018.07.18 08:00
Frissítve: 2018.07.18 08:00