Kiderült, hogyan ömlik a közpénz Mészárosékhoz

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem - írja a Magyar Nemzet, miután kikértek 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. A szerencsés cégek sorából természetesen nem hiányozhat Mészáros Lőrinc gázszerelőből lett milliárdos érdekeltsége.

A lap szerint az aránytalanság legfőképp a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Kall Ingredients Kft. – korábbi nevén Tisza-TK Projekt Kft. esetében megfigyelhető. Miközben ugyanis egy-egy támogatás odaítéléséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, a Kall Ingredientsnek állami szereplők támogatták az egész beruházást. A céget csak 2015 áprilisában alapították, decemberre mégis érvényes szerződésük volt a külügyminisztériummal. Egyedi kormánydöntés keretében kaptak 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást. A cég azt vállalta, hogy 31,9 milliárd forintos beruházással gabonafeldolgozó gyárat épít Tiszapüspöki határában, és hét munkavállalója mellé további 550 dolgozót is felvesz.

Két hónappal az állami támogatás odaítélése előtt a Kall Ingredients megállapodott a szintén állami tulajdonú Eximbankkal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a szintén Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bankkal arról, hogy a triumvirátus 113 millió euró, azaz 35 milliárd forintnyi hitelt nyújt a társaságnak. Az állami támogatással együtt így már különböző formában 44,2 milliárd forintot kapott a cég, vagyis többet, mint az általa – szerződésben vállalt – beruházás összege.

A lap által kikért dokumentumok alapján a Wallishoz köthető Veres Tibor érdekeltségébe tartozó padlógyártással foglalkozó Graboplast Zrt. is szinte csak állami pénzből valósította meg a 8,7 milliárdra tervezett kapacitásbővítését. Az egyedi kormánydöntés bejelentésével egy időben a cég 3,9 millió euró, azaz 1,2 milliárd forint hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól belföldi beruházásra, a Commerzbank, Raiffeisen és Eximbank már meglévő, tizenötmilliárd forintos hármas kölcsöne mellé.

Nem panaszkodhatott az NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. sem – pedig ez a társaság nem is magyar. A holland cégen keresztül amerikai tulajdonban lévő vállalattal ugyanazon a napon két egyedi kormánydöntés alapján is támogatási szerződést írt alá a külügyminisztérium 2015 októberében. Az egyik szerződésben a cég 3,1 milliárd forintos beruházást vállalt 150 új munkahely létrehozása mellett, amelyhez 1,39 milliárd forint állami támogatást kapott. A másik dokumentum 3,2 milliárd forintos kapacitásbővítésről és 60 új munkahely létesítéséről szól, amelyhez az állam 1,45 milliárd forinttal járult hozzá. Mindkét esetben a beruházás 45 százalékát állta a kormány.

Bár az úgynevezett monitoring-időszakban ellenőrizhetik, hogy a vállalatok betartják-e a szerződésben vállaltakat, azt nem tudni, mi alapján határozta meg a kormány, hogy az egyes társaságoknak hány évig kell vállalásokat tenniük. Vagyis a döntés háttere épp olyan átláthatatlan, mint hogy ki mennyi pénzt kap, és azt mire fordítja.