Zöldpolitikustól tart Erdogan

Publikálás dátuma
2017.10.10 07:36
Fotó: AFP/Michael Kappeler/DPA
Fotó: /
Törökország udvarolni kezdett Németországnak, alighanem azért, mert el akarja kerülni, hogy Cem Özdemir legyen a berlini diplomácia vezetője.

Az utóbbi hónapokban a legnagyobb jóindulattal sem lehetett baráti kapcsolatokról beszélni Németország és Törökország között. Hogy is lehetett volna, ha Ankara, fittyet hányva az emberi jogokra, kevéssé meggyőző indokok alapján tartóztatott le német állampolgársággal is rendelkező török újságírókat. A török kormány attól sem riadt vissza, hogy a nácikhoz hasonlítsa a német kormányt. Recep Tayyip Erdogan elnök beszédeiben rendszeresen sértegette Berlint és felszólította a Németországban élő török közösség tagjait, hogy ne szavazzanak se a CDU/CSU-ra, se az SPD-re.

Hogy ez idővel megváltozik-e, ezzel kapcsolatban lehetnek kétségeink, hiszen ehhez jelentősebb politikai változásoknak kellene végbe menniük Ankarában, erre azonban vajmi kevés az esély. Ugyanakkor meglepően visszafogottan nyilatkozott Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Spiegel legutóbbi számában. Kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy békejobbot nyújtott Németországnak. Mint mondta, nincsenek nagyobb gondok a két ország viszonyában, ami a fent említett okok miatt egészen váratlan kijelentés. Azt is közölte, ha Németország tenne egy lépést Törökország felé, „mi kettővel viszonoznánk”. Azért nem beszélhetünk 180 fokos fordulatról a török külpolitikában. Ezt a külügyminiszter azon megjegyzése bizonyítja, amely szerint jogosak voltak Erdogan náci hasonlatai, mert ezzel csak a németek „ellenségeskedéseire” adott választ. A Die Welt újságírója, Deniz Yücel letartóztatása kapcsán pedig úgy tett, mintha ahhoz semmi köze sem lenne a török kormánynak, ez egy „független bíróság döntése volt”.

Ami Törökország uniós csatlakozását illeti, elmondta, hazája megy tovább az EU felé vezető úton, s szerinte az ország az EU sikeres tagja lenne. Néhány nappal korábban Erdogan még azt mondta, hogy már nem kívánnak az Unió tagjai lenni.

Mi az oka Ankara békülékeny retorikájának? Törökország már csak a jelentős németországi török közösség okán is megkülönböztetett figyelemmel kíséri a berlini koalíciós egyezkedéseket. Ankara számára Berlin különösen fontos kereskedelmi partner. Az ország 2016 folyamán 14 milliárd dollár értékben exportált különféle termékeket Németországba. A németek elsősorban a török textilipari termékek és egyes élelmiszerek iránt érdeklődnek. A Hugo Boss világmárka egyes ruháit is Törökországban állítják elő. Ha Berlin gazdasági szankciókat vezetne be Erdogan rezsimje ellen, annak elsődlegesen a török textilipar látná kárát. Mindemellett Ankara Kína után Németországból importálja a legtöbb árut. Hiába barátkozik Erdogan Vlagyimir Putyinnal, Oroszország messze nem pótolná a német piacot.

A török külügyminiszter gesztusa nagyon is összefügghet a német koalíciós tárgyalásokkal. Angela Merkel hétvégén hivatalosan is bejelentette, hogy – természetesen a természetes szövetséges Keresztényszociális Unión (CSU) kívül – a liberálisokkal és a környezetvédőkkel kötne koalíciót. Bár még az ezzel kapcsolatos tárgyalások sem kezdődtek el, a német sajtóban már számos találgatás látott napvilágot arról, az egyes pártok milyen tárcákat kaphatnak meg. Mivel a szabaddemokrata FDP a pénzügyi tárcára pályázik, valószínűtlen, hogy a külügyminisztérium irányítását is magának akarná. Nem így a Zöldek, akik szívesen átvennék a diplomácia irányítását. Erre minden esélyük megvan, hiszen a CDU rendre átengedi a külügyminisztériumot a koalíciós partnereknek. Így volt ez az FDP-vel alkotott koalícióban és így van ez most is: az új kabinet felállásáig a szociáldemokrata Sigmar Gabriel a külügyminiszter.

Ha a Zöldeké lenne a külügyi tárca, az – amint az osztrák Die Presse cikkében fogalmazott – valóságos rémálommal érne fel Ankara számára. Szinte biztosra vehető ugyanis, hogy a környezetvédők elnöküket, a török gyökerekkel rendelkező, magát anatóliai svábnak nevező Cem Özdemirt javasolnák a német diplomácia vezetőjének. Jellemző, hogy a török kormányhoz közel álló Yeni Akit című lap „hazaárulónak” minősítette az 51 éves Özdemirt, akinek még szülei érkeztek Németországba vendégmunkásként.

Özdemir Erdogan elnök egyik legkeményebb bírálója. Az államfőt nem is hagyták hidegen a Zöldek politikusának megnyilatkozásai, ami azért is érdekes, mert a párt ellenzékben volt. Erdogan azonban 2016 júniusában egy beszédében így beszélt róla: „ő az az ember, aki Németországban saját országát népirtással vádolja”. Bár név szerint nem említette meg, mindenki tudta, kire gondol. Még ugyanabban a hónapban ugyanis a német parlament elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalomban 1915-ben kezdett örményellenes pogromokat. Az ezzel kapcsolatos javaslatot Özdemir nyújtotta be. Ez a lépése nemcsak a török kormánypártot, hanem az ellenzéket is felbőszítette. A Star című lap nemcsak áltöröknek nevezte, hanem örményimádónak és a Törökországban betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) nagy támogatójának.

A Zöldek vezető politikusa azonban nem csak ezzel vívta ki Ankara haragját. A török kormány azt sem tudja megbocsátani neki, hogy Erdogant az „AKP diktátorának” minősítette. De ennél is továbbment. Deniz Yücel letartóztatása miatt „túszejtőnek” is nevezte a török elnököt.

Amikor 2015 szeptemberében összeomlott a török-kurd békefolyamat, Özdemir ellátogatott a kurd többségű településre, Cizrébe, amelyet a török hadsereg támadott, s azt közölte, Erdoganék háborút indítottak saját népük ellen. 2015 májusában pedig arra kérte a törököket, hogy a kurdbarát HDP-re adják a voksukat.

Amennyiben valóban ő lesz a német külügyminiszter, nehéz elképzelni Berlin és Ankara viszonyának javulását.

Törököt fognának vele
Cem Özdemir 1965-ben, a németországi Urachban született. Apja a törökországi cserkesz kisebbség tagja, szülei 1961-ben vándorolt Németországba, anyja pedig 1964 óta él ott. Cem Özdemir 1994-ben szerzett diplomát szociálpedagógiából. 1989-ben került a környezetvédőkhöz. 1994 óta parlamenti képviselő, az első török gyökerekkel rendelkező honatya. 2008 novembere óta a Zöldek elnöke.

2017.10.10 07:36

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06