Madrid nem tárgyal, és nem akar vizsgálatot

Publikálás dátuma
2017.10.10 07:31
Fotó: AFP/NurPhoto/Joan Valls
Fotó: /
Ma egyoldalúan kikiálthatják a katalán függetlenséget.  Madrid továbbra sem tárgyal Barcelonával és az Európai Bizottságnak is nemet mondott.

A spanyol kormány határozottan elutasítja az Európai Bizottság (EB) azon kérését, hogy indítson vizsgálatot az október 1-jén, a katalán függetlenségi referendum napján elkövetett rendőrségi brutalitások kivizsgálására. Erről Nils Muiznieks, az EB emberi jogi biztosa beszélt hétfőn az AFP hírügynökségnek, jelezve, hogy kérése a feszültségek eszkalálódásának kívánt elébe menni.

A Bizottság, amely Spanyolország belügyének nevezte a katalán függetlenség kérdését, ugyanakkor a rendőri erőszakot is elítélte. Amint a biztos szavaiból kiderült, a testület még október 4-én kérte Madridtól a vizsgálat kezdeményezését, amelyet 6-án utasított el a Rajoy-kabinet. Juan Ignacio Alvarez belügyminiszter válaszában azzal érvelt, hogy a spanyol alkotmánybíróság által betiltott referendum megtartása illegális, a rendfenntartók fellépése pedig arányos válasz volt, a törvényt és az állampolgárok szabadságjogait védelmezték. Mint fogalmazott, egyetlen demokrácia sem fogadhatja el az alkotmányos rend és területi integritása elleni fenyegetést.

A katalán függetlenség egyoldalú kikiáltásának esélyei napról-napra csökkennek. Az autonóm tartomány lakosságának többsége eleve ellenzi a kiválást Spanyolországból, s amint a vasárnapi több százezres egységpárti tüntetések is jelezték, a függetlenség deklarálása belső, akár zavargásokba torkoló konfliktusokat is eredményezhet.

Ezt a félelmet erősíti egy, a múlt héten végzett felmérés is, amely szerint a katalánok 58,9 százaléka nem támogatja a függetlenség egyoldalú kikiáltását, 47 százaléka szerint pedig Katalóniában előrehozott választásokat kellene tartani, és csak 42 százalék azok aránya, akik nem szeretnének előrehozott voksolást.

Az, hogy Madrid nem hajlandó tárgyalni a katalán vezetéssel, tagadja a katalánok önrendelkezési jogát és erőszakkal próbálta megakadályozni annak érvényesítését általános ellenszenvet és dacot szült az autonóm tartományban, ez viszont kifulladni látszik a referendum megtartásával. Az ingadozókat és az egységpártiakat egyre inkább elriassza a függetlenség gazdasági perspektívája. A spanyol kormány nyomása bár jelentős, kisebb meggyőző erővel bír, mint az, hogy a nagy cégek sorra jelentik be kivonulásukat Katalóniából vagy legalább azt, hogy mérlegelik a kivonulás lehetőségét. A közösségi médiában már arról szólnak a hírek, hogy a katalán középosztály elkezdte bankbetétei kimenekítését a helyi bankokból. Jelenleg ugyanis a katalán autonóm régió termeli meg a spanyol GDP egyötödét, a független Katalóniának azonban nincsenek ilyen jó esélyei. A nagyvállalatok hiányában, uniós tagság nélkül, nemzetközi, vagy legalábbis a két szomszédos ország- Spanyolország és Franciaország várható blokádja mellett a katalán gazdaság másik húzóágazata, a turizmus is komoly visszaeséssel számolhat.

Jelzés értékű lehet a szemben álló felek számára a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon intelme. A függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt elnöke a BBC-nek adott nyilatkozatában vasárnap úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy a konfrontáció helyét átvegye a párbeszéd Spanyolországban is. Sturgeon arra kérte a feleket, tartsák tiszteletben „a törvényt, a demokráciát és a döntés jogát”. A skót politikus hangsúlyozta, nem lehet figyelmen kívül hagyni, nemzeti érzelmek erejét Katalóniában, és nem lehet „egyszerűen úgy dönteni, hogy az emberek azon joga, hogy maguk döntsenek jövőjükről, minden körülmények között törvényellenes. Leszögezte, nem tiszte eldönteni mi a helyes út Katalónia számára, a megoldás kulcsa a szemben állók kezében van, mindkét fél kezében, tette hozzá.

2017.10.10 07:31

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22