Börtön fenyegeti a kormányfőjelöltet

Publikálás dátuma
2017.10.10 11:09
Andrej Babis FOTÓ: MICHAL CIZEK / AFP
Fotó: /
Épp a finisben válik egyenesen drámaivá a cseh választási kampány. A voksolás favoritja, Andrej Babis, a liberális populistának nevezett ANO párt elnöke megerősítette, hogy a rendőrség azzal vádolja, hogy csalt az uniós pénzek felhasználásánál, s büntetőeljárást indítottak ellene.

„Azonnal megtámadtam a döntést, s az egész ügy intézésével ügyvédemet bíztam meg” – jelentette ki Babis. A cseh milliárdos rendre visszautasította a vádakat. Állítása szerint csak „álügyről” van szó, amellyel az a cél, hogy lejárassák politikailag.

Csehországban már évek óta biztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat Andrej Babis pártja, az ANO. A prágai törvényhozás néhány hete döntött úgy, felfüggeszti a volt pénzügyminiszter mentelmi jogát, ezzel tette lehetővé, hogy vádat emeljenek vele szemben.

Az ügy hátterében a Gólyafészek nevű wellnessközpont áll. A vádak szerint Babis illegálisan fordított uniós támogatásokat ennek kiépítésére, ezért az ügyben még 2015-ben a cseh rendőrség, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódni kezdett. Összesen kétmillió euróról van szó. A pénzt ugyan valóban Babisnak ítélték meg, valójában azonban kis- és középvállalkozások fejlesztésére kapta. Babis a központot rokonai nevére írta át, de így is kiderült a turpisság.

A cseh Berlusconinak is nevezett Andrej Babis az ország egyik leggazdagabb embere. A tekintélyes Forbes magazin 4 milliárd dollárra becsüli vagyonát. Ám nemcsak tehetős, rendkívül ellentmondásos személyiség is. Azzal vádolják, hogy az egykori hírhedt csehszlovák titkosszolgálat, az StB tagja volt. Vagyonát a 35 ezer embert foglalkoztató Agrofert nevű holding révén gyarapította, amely mintegy 230 közép-európai vállalatot foglal magába. Később azonban figyelme mindinkább a politika felé fordult, megalapította az ANO-t, s egy sor médiaházat vásárolta fel, MAFRA nevű vállalata révén szerzett meg két fontos napilapot, a Lidové Novinyt és a Mladá fronta Dnest. A 2013 októberi választás után pártja, az ANO bekerült a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták alkotta koalícióba. Babis azonban még pénzügyminiszterként is gyakran a kormány ellenzékeként viselkedett.

Növekvő befolyását látva a parlament elfogadta a lex Babist, amely kimondja: nem lehetnek médiatulajdonosok a cseh kormány tagjai, a tulajdonukban lévő cégek pedig nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt a közszféra által kiírt pályázatokon. Idén májusban Bohuslav Sobotka miniszterelnök Babis leváltását indítványozta, arra hivatkozva, hogy adót csalt, törvényellenesen, saját érdekében befolyásolta az általa uralt médiaházakat. Az üzletember-politikus szekerét toló Milos Zeman cseh elnök azonban igyekezett megakadályozni Babis leváltását, végül az alkotmány értelmében mégis kénytelen volt visszahívni őt, s a szintén ANO-tag Ivan Pilnyt, a képviselőház gazdasági bizottságának elnökét nevezte ki a helyére.

A wellnessügy kapcsán Babis semmilyen megbánást sem tanúsított. Szerinte már tíz év óta egy „álproblémáról” vitáznak. Úgy vélte, „célzott” vele szembeni akcióról van szó, hogy így befolyásolják a parlamenti választás végkimenetelét. „Politikailag likvidálni akarnak” – hangoztatta. Visszautasította a vádat a szociáldemokraták elnöke, Lubomír Zaorálek, aki szerint méltatlan Babis viselkedése.

Hiába azonban a vállalkozó gyanús tranzakciói, a többi párt annyira csekély népszerűségnek örvend, hogy semmi sem fenyegeti az ANO győzelmét a parlamenti választáson, ami persze még nem jelenti azt, hogy kormányt is tud alakítani. Igaz, az egyes irodák elég különböző adatokat mérnek. A Médea Research legutóbbi felmérése szerint a párt 28,2 százalékon áll, a szociáldemokraták foglalják el a második helyet, de majdnem 15 százalékkal maradnak le az ANO mögött. Megfigyelők szerint a legutóbbi botrány akár még használhat is Babiséknak, hiszen ha elhiteti az emberekkel, hogy politikai támadás áll a háttérben, sokak rokonszenvét nyerheti el.

Szerző
2017.10.10 11:09

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Tovább tart a bérek meredek emelkedése – a statisztikában

Az átlag mindig torzít, ráadásul csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait veszi figyelembe a KSH.
Továbbra is két számjegyű a bérek átlagos emelkedése Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset egyébként a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó pedig 215 000 forint volt. 
A valóban impozáns számok azonban torzítanak
– mondta egy a statisztikai számbavétel módszereit alaposan ismerő forrásunk.  Manapság ugyanis a topmenedzserek, a vezető állásban lévő orvosok, bírák, de még az üzletláncok regionális vezetőinek átlagkeresete többszöröse a statisztikai átlagnak. Éppen ezért az Európai Unió számos tagállamában már súlyozott átlagot, a mediánt alkalmazzák, amelyik hitelesebb képet nyújt a jövedelmekről. Ez az az érték, amelyiknél a számba vett emberek fele kevesebbet, míg a másik fele többet keres. Az is hitelesebb képet nyújtana, ha nem csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait vennék figyelembe, mert így 800 ezer alkalmazott kiesik a statisztikai számbavétel köréből. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára lehet számítani - közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedéssel számol, amely a várt 2,7 százalékos infláció mellett nyolc százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet.
Szerző
Témák
bérKSH
2018.07.20 19:49