"Botrány, hogy botrányosnak tartják" - Matolcsy felháborodott

Publikálás dátuma
2017.10.11 07:23
Népszava fotó
Fotó: /
"Botrány, hogy botrányosnak tartják" egyesek, hogy az elmúlt öt évben átlagosan hétszeresére emelkedtek a jegybanki alkalmazottak bérei - egyebek mellett erről is beszélt kedden az MNB elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt zajló meghallgatásán.

Matolcsy György magyarázata szerint a firtatott bérek a magyar pénzügyi szektor közepes sávját érik csak el, az unión belül pedig Magyarországnál csak Észtországban és Litvániában keresnek kevesebbet a bankárok. 2013-tól kezdve az MNB végig nyereségesen működött, 2016-ban 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe - mondta a jegybakelnök. Szakács László (MSZP) azonban sérelmezte, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok tevékenységében "nem látható a prudencia (áttekinthetőség)". Schmuck Erzsébet (LMP) pedig felszólította az MNB-t, hogy szüntesse be az alapítványok működését. Szabó Tímea (független), a Párbeszéd politikusa utalt arra, hogy a devizahitelek forintosítása során az MNB-hez jutott mintegy 140 milliárd forintot a korábbi devizahitelesek pénzügyi gondjainak enyhítésére kellett volna fordítani, annál is inkább, mert a közeljövőben elinduló végrehajtási eljárások miatt kilakoltatások fenyegetnek több ezer lakót.

Elvetett rezsicsökkentés
Tegnap újfent elutasította a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti többsége a szocialisták rezsicsökkentési javaslatát. Így a kezdeményezést még csírájában elfojtották, megakadályozva a plenáris ülés előtti tárgyalást is. Tóth Bertalan frakcióvezető és Szakács László MSZP-képviselő a nemzetközi olaj- és gázárak tartós megfeleződésére hivatkozva évi 1200 köbméteres - vagyis átlagos - gázfogyasztásig nem kevesebb mint 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést javasol. Ugyanerre hivatkozva 10-10 százalékos áram- és távhődíjmérséklést is indítványoztak. Az ellenzéki párt a 2014 év végi nemzetközi áresés óta közel tucatszor élt hasonló javaslattal, de azok sorsa se tért el a mostaniétól. Az árcsökkentés elmaradása viszont az állami gáznagykereskedőnek már százmilliárdos luxusprofitot hozott. A Fidesz a felvetésekre mindössze annyit üzen, hogy a szocialista kormányok alatt sokszor nőttek a díjak, ők ellenben "megőrzik a rezsicsökkentés vívmányait". M. I.



Szerző
2017.10.11 07:23

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19