Nyugdíjazzák a 65 év feletti tanügyeseket

Mladen Šarčević szerb oktatási miniszter az összes iskola számára elrendelte, hogy minden 65 életévét betöltött dolgozó számára állítsák ki a munkaviszony megszűnéséről szóló szerződést, írja a Danas szerdai száma, amelyet a Vajdaság Ma idézett.

A lap szerint Šarčević azt kéri az iskoláktól, hogy az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény szerint járjanak el, és állítsák ki a munkaviszony megszűnéséről szóló szerződést azok számára, akik betöltötték a 65-ik életévüket, és ezzel teljesítették a nyugdíjazási feltételeket.

A Danas közölte az Oktatási Minisztérium értékelését, amely szerint ezzel mintegy 900 munkahely szabadul majd fel, hiszen sok iskola igazgatója is nyugdíjba vonul majd.

Šarčević 2016 augusztusában már felszólította az iskolák igazgatóit, hogy szabadítsák fel azokat a munkahelyeket, amelyeket olyan személyek töltenek be, akik eleget tesznek a nyugdíjazás feltételeinek, és adják át ezeket a helyeket a fiatal munkaerőnek. Akkor viszont sok iskolában nem tették ezt meg arra hivatkozva, hogy a minisztérium ezt csak ajánlotta, és nem tette kötelezővé.

Szerző
2017.10.11 12:14

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30

Válogatás nélkül bünteti az iráni atomalku megtartóit Washington

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:21
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Nem tesznek kivételt az európai vállalatokkal sem. Augusztus 6-án lépnek érvénybe a szankciók.
Washington nem tesz kivételt az európai vállalatokkal az Irán ellen hozott szankciók ügyében - fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Unió kérésére írt, és vasárnap az NBC televízió által nyilvánosságra hozott válaszlevelében, számol be az MTI.
Az EU képviselői korábban arra kérték az Egyesült Államokat, hogy mentesítse az európai vállalatokat az Iránra és valamennyi, Iránnal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatra kirótt szankciók alól. Az unió ugyanis attól tart, hogy az Iránnal meglévő, több milliárd dolláros kereskedelme az amerikai szankciók betartása miatt semmivé foszlik.
Az Egyesült Államok a maximális nyomást kívánja kifejteni Iránra
- érvelt Pompeo. Csakis abban az esetben tesznek kivételt, ha az az amerikai nemzetbiztonsági érdekek javára válik, olvasható a levélben, amelyet Steve Mnuchin pénzügyminiszter is aláírt. A két tárcavezető leszögezte: az Egyesült Államok "nincs abban a helyzetben, hogy kivételt tegyen e politika alól, leszámítva néhány nagyon különleges körülményt".
Az Irán elleni újabb, nagyon szigorú szankciókat Donald Trump amerikai elnök májusban hozta, miután egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország azonban már akkor bejelentette: továbbra is tiszteletben tartja a Teheránnal kötött megállapodást, és vállalataik a szankciós fenyegetések ellenére sem szakítják meg iráni üzleti kapcsolataikat.
Az új, és az iráni üzleteik miatt az európai vállalatokat is érintő szankciók augusztus 6-án lépnek életbe
2018.07.16 07:21