Balparti túlélési technikák

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:05

Fotó: /
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Sződliget.

A Duna szélét kis öblök, és még kisebb szigetek tarkítják Sződligetnél, ahol október derekán még minden zöld, a nyírott fű is a parti napozón. Sorra hozzák a hajókat teleltetni a kikötőbe, még nem alszik a 2-es út víz felőli oldala. A főútról alig látni valamit a településből, az egyik letérőnél aszfaltozó gépek foglalják el az utat, délidőben nyoma sincs a reggeli és kora esti elviselhetetlen forgalomnak. A régi és az új 2-es között elterülő község utcáiban nagy a rend és csend, az aktív korúak többsége a fővárosban dolgozik. A frissen felújított főtér szélén a lámpaoszlopon a sorosozó kormányplakátokat csapkodja a szél.

Juhász Béla, sződligeti polgármester – aki az Együtt alapítója, de a Tiszta Forrás Szövetség jelöltjeként nyert az utóbbi két választáson – épp uniós programok anyagait nézi irodájában, amikor megérkezünk hozzá. A település vezetője szerint ugyanis jobban megéri közvetlenül Brüsszelnél pályázni, mert itthon egyre furcsábban mennek a dolgok. Az utóbbi egy évben már az is elvárás, hogy a térség országgyűlési képviselőjének támogató levelét csatolja a település a pályázati anyagok mellé, ha nyerni akar. – Én is kértem ilyen támogató levelet nem is egyszer Harrach Pétertől, de nekem nem szokott válaszolni – fedi fel a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetőjének hozzáállását.

Utoljára négy hónapja fordultak Sződ és Csörög vezetőjével együtt a választókerület egyéni képviselőjéhez, mert lakossági fórumokon váratlanul kiderült, hogy az M2-es út – vagy, ahogy a környéken élők nevezték eddig: a halálút – szélesítésével együtt megígért új csomópont és bekötőút mégsem épül meg. Azt kérték, vesse be kapcsolatait és tekintélyét a lakosság számára sokkal előnyösebb eredeti terv megvalósításáért, de felelet nem érkezett. Most a térség lakossága kezdett aláírásgyűjtést a bekötőútért, hátha erre reagál a képviselőjük, Juhász Béla pedig közben azért is harcol, hogy az építkezés miatt elviselhetetlenül zsúfolt és lassú M2-es a bővítés befejezéséig ne legyen fizetős.

– A politikai ellenszenv a váci polgármester esetében felülírja a lakosság érdekét – állítja Sződliget első embere. – Az elmaradó beruházás épp a város déli részén élőknek okozza majd a legnagyobb gondot, a váci polgármester, a KDNP-s Fördős Attila mégsem írta alá velünk a Harrachnak címzett levelet, sőt három éve nem fogadja a köszönésemet sem.

A miértre csak azt az egy elfogadható magyarázatot találja a sződligeti vezető, hogy az előző választás előtt Vác-Dél 300 lakója közül többen inkább hozzájuk szerettek volna tartozni, mert a fejlesztések jobban tetszettek nekik, mint a semmi, amit saját városuktól kaptak.

Juhásznak az ellenzéki Együtt egyik alapítójaként sok „bűne” van, és ezt azzal is tetézi, hogy nem hívja előadónak minden sátoros ünnepen az ország vezetőit, ahogyan azt fideszes elődei tették. – A választás előtt azt ígértem, ide olyan vezető nem jön, aki csak térképről ismeri a településünket – magyarázza a szigort.

Védik az emberséges társadalmat
Juhász Béla Facebook-bejegyzésben határolódott el a településén is látható Soros-ellenes plakátoktól. Azt írta: "Sződliget villanyoszlopain is megjelentek a kormányzati hirdetések. Sződliget polgármestereként szeretném elmondani, hogy az önkormányzatunknak nincs köze ehhez a gyűlöletkeltő propaganda akcióhoz! (…) Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, hogy a határainkat ellenőrizzük, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk, kikkel osztjuk meg az életünket. Ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait. (…) Mondjunk nemet együtt a félelem eluralkodására! Védjük meg közösen az emberséges társadalom határait!"
Sződliget polgármestere nem rejti véka alá a véleményét, a közösségi oldal mellett önálló blogot is ír. Legutóbbi írásának címe: Agymosó gengszterek! „Hetekig néztem a vigyort Soros arcán, majd néhány napig a Keresztapa magyar verzióját. Agymosás. Mindkettőtől felfordult a gyomrom” – így kezdődik a bejegyzés, majd a gyorsított tempóra kapcsolt törvénygyár településképi szabályozást szigorító rendelkezéseit szedi ízekre. A kormány ezzel a szerinte többségében kormánypárti csatlósként működő polgármesterek nyakába varrta a döntés felelősségét, hogy a plakátok megfelelnek-e a „településképnek”.
Következtetése így szól: „Szerintem meg pontosan ez a polgármestereket falhoz állító felső parancs az önkormányzatiság megcsúfolása. Kézi vezérléssel kényszerítenek arra, hogy ne engedjem kitenni az éppen aktuális fideszellenség plakátjait. Én viszont a szólásszabadsággal szimpatizálok. A sokszínűséggel szimpatizálok. A demokráciával szimpatizálok. A jogszerűséget továbbra is döntse el a bíróság!”

Többen úgy gondolták bő tíz évvel ezelőtt, hogy lapos a sződligeti közélet, ezért 2005-ben Tiszta Forrás Egyesület néven civil szervezetet alapítottak kulturális és környezetvédelmi programok szervezésére. Szemetet gyűjtöttek, veterán autó-motor találkozót, egyéb politikamentes programokat találtak ki, amihez pályázatokon szereztek pénzt. 2010-ben elindultak a helyi választáson és a lakosság megszavazta őket, mert az embereknek elegük volt abból, hogy a község a térség „lesajnált” települése. A tíz utcából csak hat volt aszfaltozva, a közintézmények lepusztultak, nem jutottak előbbre, pedig a drága ingatlanokban igényes, polgárosodó réteg él.

DUNAI VESZÉLYEK - Elkészült a falut védő gát

DUNAI VESZÉLYEK - Elkészült a falut védő gát

Ma minden úton burkolat van, pályázati pénzből a régieket is felújítják, kész az árvíz elleni védőgát, az óvoda megszépült és nincs benne szabad hely, az iskolában is 300 gyerek tanul, a létszám egyre nő. Az épület energetikai felújítása a nyáron fejeződött be, most nyertek pénzt négy új tanterem megépítésére, közben saját zsebből felújították a főteret és a hivatal épületét is, játszótér, futókör épült és hozzákezdhetnek az orvosi rendelő felújításához. A munkát 2010-ben azzal kezdték, hogy visszaadták a főtér felújítására akkor már elnyert pályázatot, mert a 30 milliós támogatás mellé 34 milliós önrészt kellett volna vállalni, miközben mínusz 29 millió volt a település számláján. Ma majdnem 100 milliós tartalék van rajta, amit úgy értek el, hogy minden szerződést felülvizsgáltak, az előnyteleneket felmondták. Azóta kétévente csoportos közbeszerzésen vesznek nagy mennyiségű áramot és gázt a sződligeti közintézmények fűtéséhez és világításához, amivel az első évben mindjárt 23 százalékot spóroltak, s az árat azóta sikerült még lejjebb faragni – sorolja az első lépéseket a területfejlesztésből diplomázott Juhász Béla.

A megmaradt pénzeket visszaforgatják a fejlesztésekbe és minden elérhető pályázaton elindulnak. A település vízelvezető rendszerének kiépítésére is be akarták adni az igényüket, de a pályázatot a múlt héten váratlanul lezárták, így most zsebből elkészítik a terveket és várják a következő alkalmat. – Hátha akkor kevesebb baráti településnek szólnak előre, hogy készüljenek és mi is beleférünk – teszi hozzá kis félmosollyal a szája sarkában a polgármester. Kevés a helyi bevétel, cserében viszont nem kell sokat költeniük szociális támogatásokra, mert alig van igénylő, mindössze 4 közmunkás segíti a közterületek rendben tartását. Egy hasonló méretű szabolcsi községben 400 embernek kellene értelmes munkát találni, Sződliget pedig azért kénytelen gépesíteni, mert nincs elég munkáskéz a fűnyírásra, őszi lombgyűjtésre. Elterjedt, hogy a kormány az 5 ezres lélekszám alatti községek önállóságának felszámolására készül. Sződliget nemrég még veszélyben volt, hiszen 2013 év elején még csak 4423-an voltak, de szűk öt év alatt több mint 500 fővel gyarapodott a létszám.

Az eredmények látványosak, mégis először akkor bizonytalanodik el a beszélgetésben Juhász Béla, amikor a folytatásról faggatom. Vannak még tervei, mert rendbe szeretné tenni a Göd felé eső, Lakóparknak nevezett településrészt, hogy „ne érezzék mostohának magukat az ott élők” és legalább a jogi helyzetét szeretné rendezni az ezt követő területnek, ahol az egykori gödi termelőszövetkezet 25 éve a kárpótlás keretében parcellázott telkeket, csak éppen az utak maradtak az azóta megszűnt gazdasági szervezet nevén. A tervek ellenére úgy fogalmaz: nincsenek pótolhatatlan emberek, Sződliget növekedési pályára állt, innen már bárki elvezeti a települést.

Függetlenségi törekvések
A község Budapesttől 30 kilométerre északra fekszik, szinte egybeépülve délről Göddel, északról pedig a járási székhely Váccal.
Az 1950 óta önálló település az utóbbi években többször felhívta magára a figyelmet függetlenségi törekvéseivel, 2012-ben például azzal: általános iskolájának államosítását társasházzá minősítéssel akarta elkerülni.
A képviselő-testület hat tagja és a polgármester is a Tiszta Forrás Szövetség jelöltje volt az utóbbi két választáson, de mindenki tudja: Juhász Béla egyben az Együtt alapítója és választókerületi elnöke, volt MDF politikus.

2017.10.12 07:05

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33