Patthelyzet gyomirtófronton

Daganatos betegek figyelmeztették az Európai Bizottságot, ne újítsa meg a rákkeltőnek tartott glifozát uniós licencét.

Néhány száz amerikai rákbeteg beperelte a Monsanto növényvédőszer-gyártó céget, azzal vádolva a vállalatot, hogy elmulasztották tájékoztatni a felhasználókat a Roundup nevű, glifozát tartalmú anyag rákkeltő hatásának kockázatairól. A most is folyó tárgyalások két panaszosa és ügyvédeik a napokban Brüsszelbe is ellátogattak, hogy lobbizzanak a glifozát engedélyeztetésének meghosszabbítása ellen. John Barton, aki harminc évig használta a szert, arra hívta fel a figyelmet, hogy az új bizonyítékok és a titkosítás alól feloldott régebbiek is azt mutatják, a glifozát valószínűleg rákkeltő.

Hiányos információk alapján értékelték biztonságosnak a glifozátot az Európai Unió döntés-előkészítést segítő ügynökségei - olvasható a Greenpeace oldalán. Az értékelésekből hiányzik több olyan eset, amelyek tumort és rákos megbetegedéseket mutattak ki a glifozátnak való kitettséget követően. Christopher Portier professzor erről levélben tájékoztatta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Így ha a bizottság ezekre alapozza döntését, az téves döntés lesz, amely nem védi az európai állampolgárok érdekeit.

Eközben Brüsszelben tovább folyik a vita arról, meghosszabbítsák-e a glifozát engedélyezését.

A glifozát világszerte az egyik legelterjedtebb széles hatókörű, foszfor alapú gyomirtószer. A Monsanto 1974-ben hozta forgalomba. Jelentősége különösen akkor nőtt meg, amikor – szintén a Monsanto által bevezetve - megjelent a génmódosított glifozátnak ellenálló kukorica, így anélkül alkalmazható a szer, hogy a haszonnövényre is káros hatással lenne.

A tagállamok valószínűleg novemberben üléseznek majd újra a glifozát idén lejáró uniós engedélyének meghosszabbításával kapcsolatban, miután október elején nem sikerült döntést hozniuk. A vitában sem az ellenző, sem a támogató országok nincsenek döntő fölényben. Az EU 2016 júniusában döntött egy másfél éves hosszabbítási engedélyről a további tudományos kutatások függvényében, miután a 15 éves meghosszabbításra való javaslat nem talált egyetértésre. Ez év márciusában az Európai Kemikália Ügynökség úgy döntött, a glifozát nem minősíthető rákkeltő szernek. Az Európai Bizottság most 10 éves hosszabbítást javasol, de csak akkor, ha a tagállamok döntő többsége ezt támogatja.

A magyar országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága májusi ülésén a kormánypárti politikusok lesöpörték azokat az LMP-s javaslatokat, amelyek a glifozát felhasználásának korlátozására irányultak. Sallai Róbert Benedek, a testület LMP-s elnöke akkor kénytelen volt megállapítani, hogy "Fidesz-kormánynak továbbra is fontosabbak a multinacionális növényvédőszer-kereskedők érdekei, mint a magyar emberek egészsége".

„A glifozátügy rávilágít, hogy a magasan jövedelmező agrokemikália ipar meghatározza a döntéseket az Európai Bizottságban és a tagállamok szintjén is. Tovább szorgalmazza azt a modellt, amely olyan mérgező kémiai anyagok használatától függ, amelyek terméketlenné teszik földjeinket, károsítják a termelők és a fogyasztók egészségét” – mondta Angeliki Lysimachou az Európai Peszticid Cselekvési Hálózat környezeti toxikológusa az Euractiv cikkében. Ha a glifozátot betiltanák, két másik szer helyettesíthetné a Roundupot, de azok sokkal drágábbak, így az EU-s gazdák elesnének egy olcsó és hatásos szer használatának lehetőségétől. A költségeik emelkedése bátorítaná a harmadik országokban továbbra is gyártott szer feketepiaci megjelenést, és illegális használatát.

Totális gyomirtó szer a kismamákban

Minden kismama vizeletében jelen volt a glifozát nevű totális gyomirtó szer Olaszországban. 14 várandós nőt vizsgáltak meg. A tesztelésben résztvevő pácienseknél 0,43–3,48 mikrogramm/liter mennyiségű vegyszert találtak. Hogy ez sok vagy kevés, azt nem könnyű megítélni, mert a vizeletben lévő glifozátmennyiségre nem létezik hivatalos határérték, ugyanakkor ivóvíz esetében ez a szám 0,1 mikrogramm/liter. Ez azt jelenti, hogy a várandós anyák szervezetében minimum négyszeresét, de egyes esetekben a 34-szeresét mérték annak a glifozátmennyiségnek, amit ivóvízzel bejuttathatna az ember a szervezetébe.

Patrizia Gentilini onkológus a Salvagente fogyasztóvédelmi tesztmagazinnak elmondta: számos kísérletet végeztek méhlepény- és embrionális sejteken, amelyek kimutatták, hogy a glifozát nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. A glifozát amellett, hogy károsítja az örökítőanyagot, az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Ügynöksége szerint valószínűleg rákkeltő anyag, és a kutatások szerint befolyásolhatja az emberi hormonrendszer működését is.

Hogyan kerülhet glifozát a szervezetünkbe?

Az emberek nagy része az elfogyasztott élelmiszerrel veszi magához. Tartalmaznak glifozátot például a lisztből készülő termékek, a kenyér, a tészta és a péksütemények, sőt még a hús is. A nagyüzemi állattartásban használt takarmányok 85 százalékja ugyanis olyan szóját, kukoricát és repcét tartalmaz, amelyet genetikai módosítással ellenállóvá tettek a glifozáttal szemben. Ezeket a táblákat kifejezetten azért permetezik glifozáttal, mert így minden más növény elpusztul: csak a génmódosított haszonnövény marad meg. A vegyszer végül a takarmánynövényekből az állatokba, az állatokból pedig a húst fogyasztó emberek szervezetébe kerül.